A második világháború a magyar társadalom jelentős részének tudatában ma is nagyrészt 1944-45-öt jelenti, a front átvonulását, a bombázásokat, az erőszakot, a deportálásokat,...
Az Árpád-korban hazánkba fogadott kun nép egykori anyanyelvét csupán néhány irodalmi nyelvemlék és helynév őrzi. Az 1279-ben törvénybe foglalt jászkun autonómia 1853-ban,...
Kötetünk a XX. századi magyar hadtörténetírás egyik legszínesebb és legmaradandóbb hatású egyéniségének, a 2003-ban elhunyt Perjés Gézának a csataelemzéseit gyűjti egybe,...
1958. május 10-ének reggelén három honvédtisztet végeztek ki: Csíky Lajos alhadnagyot, Erdősi Ferenc hadnagyot és Pércsi Lajos őrnagyot. Közülük Csíky és Pércsi az esztergomi...
Közel három évtizeddel a magyarországi rendszerváltás után a pártállami múlt feltárása továbbra is a politikai elit és a társadalom egyik legsúlyosabb adósságának számít. A...
Hannibál „Soha nagyobb, szerteágazóbb tervet ember nem hajtott végre. Nagy Sándor vállalkozása sem volt ilyen merész, és sokkal könnyebb volt, sokkal nagyobb esélyei voltak” – nem...
Hazatért Nagyvárad! Babucs Zoltán (Jászberény, 1974) tősgyökeres jászkun család sarja, felesége, a kézdivásárhelyi születésű Madarász Éva. Hadtörténész-muzeológus, felsőfokú...
Magyar katonai alakulatok és hátországi szervezetek (1945–1956) Jelen kézikönyv nem klasszikus hadtörténeti feldolgozás, nem az 1951-ben néphadseregre átkeresztelt honvédség...
16 db arckép önálló szabad lapokon a Hadimúzeum Alapítvány és a Hadtörténeti Múzeum kiadásában: II. Rákóczi Ferenc, Batthyány Ádám, Thököly Imre, Rákóczi László, I. Apafi...
16 db arckép önálló szabad lapokon a Hadimúzeum Alapítvány és a Hadtörténeti Múzeum kiadásában: II. Rákóczi Ferenc, Batthyány Ádám, Thököly Imre, Rákóczi László, I. Apafi...
1958. augusztus 29-én állt a Lefelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának Különtanácsa elé Kovács István vezérőrnagy a Magyar Néphadsereg vezérkarának főnöke, három honvédtiszt...