Itt és csakis itt

Itt és csakis itt Ez ITT egy iskola. A diákok tizenegy évesen érkeznek IDE és négy év múlva távoznak. Ha távoznak. Mert ITT a szabályok durvák, még azt is megnyomorítják, aki kitalálja őket. És a kétségbeesett, meggyötört ember bármire képes. Bármire... De mi történik, ha jön egy új diák, aki nem törődik a szabályokkal? És ha jön egy új tanár, aki ITT volt diák, és mindent tud, mindenre emlékszik? A tükörjáró-sorozat után Christelle Dabos tehetségének egy új oldalát csillantja meg többszólamú, döbbenetes, torokszorító regényében. A festék alatt, a vakolat alatt, a cement alatt, a falak túloldalán, a láthatatlan mélyén érzékelek valamit, amit még nem tudok megnevezni, valami rohadtul vadat, kegyetlent, ami az egész suliban ott lakozik, és ami a csontjaimba hatol. Ami hamarosan a részemmé válik. Itt semmi sem olyan, mint máshol. Itt külön szabályok uralkodnak. Itt Lentiek vannak, Fentiek, párok és pár nélküliek. S történjen bármi, Itt, ezen mindenkinek át kell mennie