MAGYAR JOGTÖRTÉNET - A TRADICIONÁLIS JOG

Szerző: Béli Gábor Dialóg Campus Kiadó, 2009 Ennek, az elsősorban joghallgatóknak szánt, de minden érdeklődő számára könnyen követhető tankönyvnek a célja a régi, vagyis a tradicionális magyar jog alapintézményeinek bemutatása Szent István uralkodásától a rendiség felszámolásáig, 1848-ig források és forrásrészletek felhasználásával. A régi magyar jog különös rendszerű. Tudományos igényű feldolgozása XVIII. század második felében a Hármaskönyv alapján indult meg. Bár a munka felhasználja számos régi író művét, tankönyvét, a modern jogági elvekre figyelemmel azonban csak részben követi a hagyományokat, és olyan intézményeket is tárgyal, melyekre már a jogtörténet-tudomány művelői irányították rá a figyelmet. Az intézményi kapcsolatok és fogalmak tisztázása mellett, a szerző a sajátos magyar jogfejlődés bemutatására ugyancsak különös hangsúlyt fektet, és kitér a tradicionális jog felszámolására, valamint egyes elemeinek továbbélésére is. A jogászokon kívül feltétlenül ajánljuk történészeknek, történelemtanároknak, levéltárosoknak. A kötet adatai: Méret: B/5 Kötés: keménytáblás Megjelenés éve: 2009 Terjedelem: 368 oldal Tartalom: I. rész: A tradicionális jog intézménytörténete 1. fejezet: Magánjog 1. § A magánjog forrásai 1.1. Törvények 1.1.1. A személyes királyság korabeli dekrétumok 1.1.2. A XIII-XIV. századi dekrétumok 1.1.3. Országgyűlési törvények 1.2. Privilégiumok 1.3. Királyi rendeletek vagy pátensek 1.4. Statútumok 1.5. A szokásjog és a Hármaskönyv 1.5.1. A Hármaskönyv keletkezése 1.5.2. A Hármaskönyv szerkezete és magánjoga 1.5.3. A Hármaskönyv reformjának kísérlete: a Négyeskönyv és az Új Hármaskönyv és a Hármaskönyv kommentárjai 1.6. A felsőbíróságok döntvényei 2. § Személyi jog 2.1. Az ember mint jogalany 2.2. A jogképesség 2.2.1. Szabadok és nemesek 2.2.2. Félnemesek 2.2.3. Egyházi nemesek vagy prédiálisok 2.2.4. Honoráciorok 2.2.5. Vendégek, városi polgárok 2.2.6. Rabszolgák, felszabadítottak vagy szabadosok és jobbágyok 2.2.7. Sajátos társadalmi szervezetük alapján elkülönülő népcsoportok és népelemek tagjai 2.2.8. Vallási alapon korlátozott jogképességűek 2.2.9. A nem. A nők jogképessége 2.2.10. A törvényes házasságon kívül születettek jogképessége 2.3. A cselekvőképesség 2.3.1. Nem törvényes korúak 2.3.2. Törvényes korúak 2.3.3. Teljes korúak 2.3.4. A korvizsgálat 2.4. Az önjogúság 2.5. A jogi személyek 2.5.1. Királyi kincstár 2.5.2. Egyetemek vagy közösségek, községek, testületek, társulatok 2.5.3. Alapítványok 2.5.4. A jogi személyek jogképességének terjedelme 3. § Családjog 3.1. A házasság 3.1.1. A házasságkötés módja a tridenti formula recepciója után 3.1.2. Bontó akadályok 3.1.3. A házasság felbontása 3.2. A rokonság 3.3. Az atyai hatalom 3.3.1. Az atyai hatalom tartalma 3.3.2. Az atyai hatalom megszűnése 3.3.3. Az atyai hatalmat megszüntető osztozás 3.4. A gyámság 3.5. A gondnokság 4. § Dologi jog 4.1. A dolgok és a dolgok felosztása 4.1.1. Forgalmon kívüli dolgok 4.1.2. Ingók és ingatlanok 4.1.3. A jószágok felosztása eredetük szerint 4.1.4. Nemes jószágok 4.1.5. A becsűk 4.2. A birtok 4.2.1. A birtok hatásai 4.2.2. Az elévülés, elbirtoklás 4.3. A tulajdonjog 4.3.1. A tulajdon korlátai 4.3.2. A családi osztatlanság, vagyonközösség 4.3.3. Az osztály 4.3.4. A nemesi közbirtokosság 4.4. Az adomány. A királyi adományozási rendszer 4.4.1. Az adomány általában 4.4.2. Az adományok fajai 4.4.3. A királyi adományozás és adománylevél 4.4.4. Az adományozás jogcímei 4.4.5. A magánadományozás és az arról felvett oklevél 4.4.6. A bevezetés vagy beiktatás 4.5. A zálogjog 4.5.1. A zálogjog tartalma 4.5.2. A zálogjog keletkezése, megszűnése 5. § Szerződési jog 5.1. A szerződés általában 5.1.1. A szerződés alakja, a (be)vallás és az örökvallás 5.1.2. A szerződés érvénytelensége 5.1.3. A szerződés tárgya 5.1.4. A szerződés megerősítése 5.1.5. A szerződés teljesítése 5.2. Adásvétel 5.2.1. Az adásvétel tárgyai 5.2.2. A vételár 5.2.3. A szerződés létrejötte és a felek kötelezettségei 5.2.4. Visszavásárlási vagy visszaváltási jog 5.2.5. Elővásárlási jog 5.3. Csere 5.3.1. A csere tárgyai 5.3.2. A szerződés létrejötte 5.3.3. Vegyes csere 5.3.4. Az ingatlancsere különös neme 5.4. Ajándékozás 5.4.1. Az ajándékozás tárgya 5.4.2. A szerződés létrejötte 5.4.3. Ajándékozási kikötések 5.4.4. Halál esetére szóló ajándékozás 5.5. Kölcsön 5.5.1. A kölcsön tárgyai 5.5.2. A kamat 5.5.3. A szerződés létrejötte és a felek kötelezettségei 5.6. Zálogkölcsön, zálogszerződés 5.6.1. A zálogkölcsön tárgya 5.6.2. A pénz felhasználásának lehetővé tételéért nyújtott vagyoni ellenszolgáltatás 5.6.3. A szerződés létrejötte és a felek kötelezettségei 5.6.4. A zálogos ingatlan elörökítése 5.7. Haszonkölcsön 5.8. Dologbérlet és haszonbérlet 5.8.1. A bérlet és haszonbérlet tárgyai 5.8.2. A bér 5.8.3. A bérlet és haszonbérlet tartama 5.8.4. A szerződés létrejötte és a felek kötelezettségei 5.8.5. A szerződés felmondása 5.9. Nyájak haszonbérlete 5.10. Vállalkozás 5.11. Munkaszerződés 6. § Különös lekötelezési viszonyok 6.1. Szerződéses szolgálati vagy familiárisi lekötelezés 6.1.1. A jogviszony alanyai 6.1.2. A jogviszony létrejötte és megszűnése 6.1.3. A familiáris kötelezettségei 6.1.4. Az úr kötelezettségei 6.2. Az egyház örökös szolgálatára szóló lekötelezés 6.2.1. A jogviszony alanyai 6.2.2. A szolgálati viszony létrejötte 6.2.3. A szolgálattevő kötelezettségei 6.2.4. Az úr kötelezettségei 6.3. Úrbéri lekötelezés 6.3.1. Az úrbér és az urbárium 6.3.2. Az úr kötelezettsége 7. § Öröklési jog 7.1. Törvényes öröklés 7.1.1. A nemesek törvényes öröklése 7.1.2. A székelyek, a kunok és a jászok törvényes öröklése 7.1.3. Városi polgárok törvényes öröklése 7.1.4. Az erdélyi szászok törvényes öröklése 7.1.5. Jobbágyok törvényes öröklése 7.1.6. Öröklés urafogyott vagyonban 7.2. Végrendeleti öröklés 7.2.1. Köz- és magánvégrendelet 7.2.2. Kiváltságos végrendelet 7.3. Öröklési szerződés, testvérré fogadás 7.4. Különös öröklési rendnek alávetett vagyon: a hitbizomány 8. § A nők külön jogai 8.1. Leánynegyed 8.2. Hajadoni jog 8.3. Hozomány 8.4. Jegyajándék 8.5. Hitbér 8.6. Özvegyi jog 8.7. Az özvegy nő öröklése férje vagyonában 8.8. Közszerzemény II. fejezet: Büntetőjog 9. § A büntetőjog forrásai 9.1. Törvények és tervezetek 9.1.1. Az 1795. évi javaslat 9.1.2. Az 1830. évi javaslat 9.2. Privilégiumok 9.3. Királyi rendeletek, pátensek 9.4. Statútumok 9.5. Szokásjog 9.5.1. A Hármaskönyv 9.5.2. A Praxis Criminalis 10. § A bűncselekmény és a bűncselekménnyel összefüggésben általánosan érvényesülő szabályok 10.1. A delictum publicum fogalma 10.2. A delictum privatum fogalma 10.3. A büntetőjogi felelősség 10.4. A büntethetőséget kizáró okok 10.4.1. A beszámítási képesség hiánya 10.4.2. A kényszer és a fenyegetés 10.4.3. A jogos védelem 10.4.4. A házasságtörő feleség megölése 10.4.5. Egyéb okok 10.5. Menedékjog 10.6. A bűnösség 10.7. A kísérlet és az előkészület 10.8. Bűnszerzők 10.8.1. Tettesek 10.8.2. Részesek 10.8.3. Bűnpártolás, bűnpártolók 11. § A büntetés 11.1. A büntetés jogalapja és célja 11.2. A büntetések felosztása 11.2.1. A büntetés célját tekintve tipikusan megtorló és tipikusan elrettentő jellegű büntetések 11.2.2. Rendes és rendkívüli büntetés 11.2.3. Fő- és mellékbüntetések 11.3. Büntetési nemek 11.3.1. Halálbüntetések 11.3.2. Testcsonkító büntetések 11.3.3. Testfenyítő büntetések 11.3.4. Szabadságbüntetések 11.3.5. Megszégyenítő büntetések 11.3.6. Vagyoni büntetések 11.4. A büntetés kiszabása 11.4.1. A büntetés kiszabásánál rendszerint figyelembe vett enyhítő körülmények 11.4.2. A büntetés kiszabásánál rendszerint figyelembe vett súlyosító körülmények 12. § Közbűncselekmények 12.1. A hűtlenség vagy hűtlenség bélyege 12.1.1. Felségsértés, a felség- és hazaárulás 12.1.2. Az ország közbiztonsága elleni cselekmények 12.1.3. Oklevélhamisítás 12.1.4. Pénzhamisítás 12.1.5. A nemesfém-monopólium megsértése 12.1.6. Nyilvánvaló és kárhoztatott eretnekség 12.1.7. Hivatalból, illetve peres ügye intézése végett eljáró személyek sérelmére elkövetett bűncselekmények 12.1.8. Személy elleni bűncselekmények 12.1.9. Vagyon elleni bűncselekmények 12.2. A katonáskodási kötelezettség megszegése 12.3. A gyűlés és a törvényszék rendjének megsértése 12.3.1. Távollét 12.3.2. Széksértés 12.4. Hivatali bűncselekmények 12.5. Földesúri visszaélések 12.6. Hitszegés, hamis eskü 12.7. Kereskedéssel kapcsolatos vétségek 12.7.1. Az árumegállító jog megsértése 12.7.2. Kiviteli tilalmak megszegése 12.7.3. A királyi pénz megvetése 12.7.4. Árszabások megsértése 12.7.5. Mértékekkel való visszaélés 12.8. Vallás elleni bűncselekmények 12.8.1. Istenkáromlás 12.8.2. Boszorkányság 12.9. Élet elleni bűncselekmények 12.9.1. Szándékos emberölés, gyilkosság 12.9.2. Magzatelhajtás 12.9.3. Gyermekkitétel 12.10. A bujálkodás vétkei 12.10.1. A egyszerű paráználkodás, kurválkodás és a kerítés 12.10.2. Ágyastartás 12.10.3. Vérfertőzés 12.10.4. Erőszakos közösülés 12.10.5. Természet elleni fajtalankodás 12.10.6. Nőrablás 12.10.7. Két- és többnejűség, két- és többférjűség 12.10.8. Házasságtörés 12.11. Vagyon elleni bűncselekmények 12.11.1. Lopás 12.11.2. Rablás 12.11.3. Orgazdaság 12.11.4. Gyújtogatás és a dohányzás 13. § Magánbűncselekmények 13.1. Hatalmaskodás 13.1.1. Nagyobb hatalmaskodás 13.1.2. Kisebb hatalmaskodás 13.2. A becstelenség 13.2.1. Álorca vagy álorcásság 13.2.2. A hűtlenül viselt gyámság 13.2.3. A vértagadás vagy vérárulás 13.3. Károkozás 13.4. Egyéb magándeliktumok 13.4.1. Más leveleinek letartóztatása 13.4.2. Küldött levelek megsértése 13.4.3. Patvarkodás 13.4.4. Meggyalázás III. fejezet: Perjog 14. § A perjog forrásai 14.1. Törvények 14.2. Privilégiumok 14.3. Pátensek - a Novus Ordo Judiciarius 14.4. Statútumok 14.5. A szokásjog 14.5.1. A Hármaskönyv 14.5.2. A Directio Methodica 14.5.3. A Praxis Criminalis 15. § A magyar bírósági szervezet 15.1. A királyi kúria és bíróságai 15.1.1. A királyi kúria bíróságainak kialakulása 15.1.2. A kúria bírósági szervezete. A királyi ítélőtábla 1526-ig 15.1.3. A hétszemélyes tábla kialakulása. A központi bíróságok viszonya 1723-ig 15.1.4. A központi bíróságok az 1723-as igazságügyi reform után 15.2. A király vidéki bírái és bíróságai a patrimoniális királyság korában 15.3. A nádor önálló bíráskodása kúriájában 15.4. A bírói közgyűlések 15.4.1. A király által tartott bírói közgyűlés 15.4.2. A nádori közgyűlés 15.4.3. A főispán által tartott bírói közgyűlés 15.4.4. A kikiáltott közgyűlés 15.5. A nemesi bíróságok 15.5.1. A vármegyei törvényszék 15.5.2. A vármegyei közgyűlés bíróságkénti működése 15.5.3. A szolgabírói szék vagy albíróság 15.5.4. Alispáni ítélőszék 15.6. A kerületi táblák 15.7. A városi polgárok bíróságai 15.7.1. Városi törvényszék 15.7.2. A tárnoki szék 15.7.3. Személynöki szék 15.8. A kunok, jászok és a hajdúk bíróságai 15.9. Az úriszék 15.10. Szentszékek 15.10.1. A szentszéki szervezet 15.10.2. A szentszékek hatáskörébe tartozó ügyek 15.11. Az erdélyi bíróságok 15.11.1. Központi bíróságok 15.11.2. Megyei és városi törvényszékek 15.11.3. A székelyek bíróságai 15.11.4. A szászok bíróságai 15.11.5. Úriszék 16. § A bíró és segédei 16.1. A bíró 16.1.1. A bíró joghatóságának alapja 16.1.2. A bíró kellékei 16.1.3. Bírótársak 16.2. A bíró segédei 16.2.1. Poroszló 16.2.2. Hiteleshely 16.2.3. A hiteleshelyi kiküldöttek: a káptalan és a konvent embere, illetve a bírói (nádori, királyi) ember 16.2.1. Jegyzők 16.2.5. Egyéb segédek és közegek 17. § A perbeli személyek 17.1. A felek 17.1.1. A felperes 17.1.2. Alperes - perbehívott 17.2. Harmadik személyek a perben 17.2.1. Az avatkozó és a szavatos 17.2.2. Perbeli képviselők 18. § A büntetőper felperese és alperese: a vádló és a terhelt 18.1. A vádló-felperes 18.2. A terhelt-alperes 18.2.1. A nem nemes terhelt perbeli helyzete 18.2.2. A nemes terhelt perbeli helyzete 19. § A peres eljárás 1526-ig 19.1. Idézés 19.1.1. Az idézés módjai 19.1.2. A perbehívás ismétlése és az értesítés 19.2. A bíróság előtti eljárás megindulása 19.2.1. A kifogások 19.2.2. A perbeavatkozás 19.2.3. A perhalasztás 19.3. A bizonyítási eljárás 19.3.1. Az istenítéletek 19.3.2. Az eskü és az alapjául szolgáló tanúbizonyítások: a tanúbizonyság és a tudományvétel 19.3.3. A szó szoros értelemben vett tanúbizonyítás 19.3.4. Az oklevél és az oklevélbizonyítás 19.4. A per befejezése 19.4.1. Az ítélet 19.4.2. Az egyezség 19.5. A perorvoslatok 19.5.1. A perletétel 19.5.2. Az ügyvédszó visszavonása 19.5.3. A tiltakozások 19.5.4. A visszaűzés vagy elűzés 19.5.5. Fellebbezés 19.5.6. A perújítás 19.6. A végrehajtás 20. § A polgári peres eljárás 20.1. Az előkészületi perszak 20.1.1. A megintés 20.1.2. A perindítás 20.1.3. A perfelvétel 20.2. Az exceptios szakasz 20.3. Az allegatios szakasz, vagyis a per dereka, érdeme 20.3.1. Az okirat 20.3.2. A tanúbizonyítás 20.3.3. A szemle 20.3.4. Az eskü 20.4. A befejezési perszak 20.5. A végrehajtás 20.6. A perorvoslatok 21. § A büntetőeljárás a XVI. századtól 21.1. Az előkészületi eljárás 21.1.1. Az eljárás megindulása 21.1.2. A nyomozás és a vizsgálat 21.1.3. Az alperes által kért tanúvallatás 21.2. Közbülső (vád alá helyezési) eljárás 21.3. A bíróság előtti eljárás 21.3.1. Idézés 21.3.2. Perfelvétel 21.3.3. Az exceptios szakasz 21.3.4. Az allegatios szakasz 21.3.5. A per befejező szakasza 21.4. Perorvoslatok 21.4.1. Fellebbezés 21.4.2. Perújítás 21.5. Végrehajtás II. rész: A tradicionális jog felszámolása 1. fejezet: Magánjog 22. § A tradicionális magánjog intézményeinek felszámolása 22.1. Az osztrák polgári törvény bevezetését segítő pátensek 22.1.1. Az úrbéri és az úrbéri kárpótlási nyílt parancsok 22.1.2. Az ősiségi nyílt parancsok 22.2. Az osztrák polgári törvénykönyv bevezetése 22.3. A telekkönyvi rendtartás 22.4. Magánjogi melléktörvények 23. § A modern magyar magánjog kiépülése 23.1. Az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok 23.1.1. Az ITSZ jogforrási jellege 23.1.2. Az ITSZ magánjoga 23.2. Az ITSZ utáni jogfejlődés jellegzetességei 24.§ A tradicionális jog hatása, a modernizálódó magánjog 24.1. A személyi jogot átszövő tradicionális hatások 24.2. A modern családjogba átmentett régi intézmények 24.2.1. Az ágytól és asztaltól való elválasztás 24.2.2. Közszerzemény 24.2.3. Hitbér 24.3. A dologi jogban fennmaradt régi intézmények és hatásuk 24.3.1. Birtokvédelem, elbirtoklás 24.3.2. A nemesi és az úrbéres közbirtokosságok 24.3.3. A hitbizomány és az ezzel rokon kötött tulajdoni formációk 24.4. A kötelmi jogban kimutatható tradicionális hatások 24.5. A modern öröklési jog tradicionális gyökerei 2. fejezet: Büntetőjog 25. § Első lépések a büntetőjog megújítása felé 25.1. A bűntettekről és büntetésekről szóló 1843-as tervezet 25.1.1. Az 1843-as tervezet létrejötte és kudarca 25.1.2. A legeredetibb törvényhozási kísérlet 25.2. Az 1848-49-es törvények 26. § A büntetőjogi kodifikáció 26.1. A büntetőtörvény létrejötte 26.2. A magyar büntetőtörvénykönyvről szóló 1878:5. tc. 26.3. Az 1879:40. tc., a kihágási büntetőtörvény 3. fejezet: Polgári és büntetőeljárás 27. § A modern igazságszolgáltatási szervezet kiépülése 27.1. A modern bírósági szervezet kiépülése 27.1.1. A Magyar Királyi Kúria 27.1.2. A királyi ítélőtáblák 27.1.3. Királyi törvényszékek és esküdtbíróságok 27.1.4. Királyi járásbíróságok 27.2. A királyi ügyészségek 28. § A polgári eljárás modernizációja 28.1. Az átmeneti kódex 28.2. Az első reformtörvény - a sommás eljárás új rendje 28.3. A polgári perrendtartásról szóló 1911:1. tc. 28.3.1. A kódex létrejötte 28.3.2. A polgári perrendtartás sajátosságai 29. § A büntetőeljárás modernizációja 29.1. Az 1843/44-es büntetőeljárási tervezet 29.2. Változások a büntetőeljárásban - a sárga könyv 29.3. A bűnvádi perrendtartásról szóló 1896:33. tc. 29.3.1. Javaslatokon át a kódexig 29.3.2. A bűnvádi perrendtartás sajátosságai Tárgymutató