A szív útjai - Horváth Gergely

Férfi vagy, harmincas. Metropolisz üvegablakaiból nézel a világra. Amit keresel, nem látod. Akit keresel, nem találod. Utánuk indulsz, de a pálya ismeretlen: a végét nem látod, a szabályokat csak menet közben ismered meg, de ha rosszat lépsz, majdnem belehalsz. Csak egy életed van. Benne vagy a játékban? Részlet a regénybõl „A Márk háza elõtti utolsó kanyarban, mintegy életveszélyként, eddig soha nem látott tisztasággal látom magam elõtt a problémám: nincs életem. Nincs hobbim, mert azért fizetnek, abból van a gondtalan anyagi jólét, a nagy összeg állampapírokban, amelyben azok tartják a vagyonukat, akik vagy ráérnek, vagy olyanok, mint én, nincs ötletük arra, hol folyassák el a lét. Ott, a kanyarban jövök rá, hogy nincsenek céljaim. Sem hétköznapiak, sem földöntúliak. És nem a gondolat új, hanem az, ahogy csontig hatol, és egyik pillanatról a másikra megzsarol a saját életed tartalma iránti felelõsséggel.”