Közérdekű magánügyeim - Benedek István

Hitves és haza. Élnénk a száz év előtti romantika idején, ezt a címet adnám ennek a kötetnek, amelyet a 80-as évek melléktermékeiből állítottam össze. A „mellék” szócskának nincs itt semmi rosszalló értelme, csupán arra utal, hogy nagyobb művek mellett az író időnként kedvet érez vagy rákényszerül egy-egy tanulmány, esszé, novella, bírálat vagy életrajzi visszaemlékezés megírására. Később ezek kötetté állnak össze. A válogatásnak nincs előre kitűzött szempontja, utólag mégis látom, hogy ez a két fogalom, a hitves meg a haza, valamiképp összekapcsolja az írásaimat. Ahogy múlnak az évek, közeleg az az idő, amikor majd nekrológot írnak rólam; a tollforgatók figyelmébe ajánlom, hogy ne az unalmas – és nem is igaz – polihisztorságomat emlegessék örökké, ne is a tagadhatatlan családi hagyományokon rágódjanak, hanem vegyék észre a legfontosabbat, ami hetvenöt éves koromra kikristályosodott az írásaimból: a hitves és a haza iránti hűséget, ennek etnikai tartalmát és nemzeti fontosságát. Mindegy, hogy tréfásan vagy harciasan, allegorikusan vagy szatirikusan, érzelmesen vagy kissé oktatólag, de a legtöbb írásom erről beszél, a csöndes helytállásról, a független félrehúzódás erkölcsi tartásáról, a hitvesi és hazafi tisztességről. Nem volt még divatban a „glasznoszty”, a nyílt szókimondás, amikor ezek az írásaim készültek, ezért sok közülük az asztalfiókban maradt, most jelenik meg első ízben. De olyan is van köztük, amelyik már másik kötetben megjelent; ezért elnézést kérek attól az olvasótól, aki ráismer némelyik írásra, olvasta már. Lapozza át – de az sem baj, ha újraolvassa. Lehet, hogy ma mást is kihall belőle, mint amit az első olvasáskor észrevett. A közgondolkozás sokat változott az utóbbi pár évben, és erősen divatba jött a szókimondás, de még mindig csak a dolgok egyik felét lehet kimondani, megírni. Valami keveset a másik feléből beloptam itt-ott a szövegbe; ha jól figyel az olvasó, észreveszi. A többi az asztalfiókban várja, talán nyolcvanéves koromban sorra kerülhet…Benedek István TARTALOM Útravaló Gesztus 7 Útravaló 8 Néni 12 Sehová 17 Szecesszió 20 Andalgás kies ligetben 24 Papsajt 28 Sárkány a Hargitán 34 Banális kis regény 38 Nászút, 1941 Hogyan készül az orvos? 57 Ez valahogyan nem megy 60 Szondi 64 Milkó nővér 68 Esküvő 71 Nászúton 75 A piros virág 79 Pusztapói kaland 82 A cserge alatt 86 Még egy esős nap 90 Szalonna, mézeskaláccsal 105 Szent Anna tavánál 109 Madárhangverseny 112 Bálványosvár 116 Lázár, kelj fel! 120 Kisbaconban 123 Házassági évforduló 127 Példabeszédek Dávid és Góliát 133 A próféta ára 136 A kisded imádása 138 A jövendőmondó 140 Lédi Csattogó 145 Mennyibe kerül az ember 150 Hogyan kell magyarul beszélni? 153 Szellemi szubkultúra 155 Drezda, Hirosima, Auschwitz 158 Közérdekű magánügyeim Ostromállapot 163 Tiltott határátlépés 174 Ellával Velencében 182 Csimpolya 194 Nyissz, ennyi az egész... 202 Kedvenc karamboljaim 206 Settlement és hasonlók 210 Hetven 217 Egy kíváncsi úr 230 Magyarnak lenni nem könnyű Doberdó és társai 247 Szülőföldünk, Európa? 255 Demokráciárul 259 Magyarságtudat 264 Bizony, a magyarság csöndje 268 Belső ellentmondás 272 Széchenyi kell 279 Mit ér az ember, ha magyar? 282 A mi kis történelmünk 284 Szeresd e hont 286 Magyar íróhetek 1932/33 289 Mi a becsület? Mi a becsület? 301 Magyar peregrinusok a németalföldi egyetemeken 304 Előkelő utazás Hollandiába 309 Félni vagy nem félni, ez itt a kérdés 314 Igaz történet a lyukas gyomrú emberről 322 Vándorcirkusz 327 Féltékenység és bosszú 335 Karácsonyi történet 343 Feltalálni nem könnyű 347 Hová lett a stressz? 354 Berzsenyi kúriája előtt 362 Láthatatlan falak 368 Az ártatlan 372 Benedek Elek életútja 376 Az ösztönök világa 410 Káin és Mózes 425