Lajos király krónikája - Geszta Lajos királyról - Küküllei János-névtelen szerz.

A középkori magyar történetírásban ritka periódust képviselnek az 1360-as évek, hiszen három történeti munka is született: a Képes Krónika mellett Küküllei János munkája és a Lajos királyról szóló geszta. Küküllei János az első magyar történetíró, akinek életét viszonylag jól ismerjük: ifjan a királyi kancellárián dolgozott, majd 1355-től az erdélyi egyházmegye küküllői főesperese volt. Gyakran tartózkodott a királyi udvarban, néhány hadjáratára is elkísérte a lovagkirályt, s a szemtanú hitelességével számolt be az eseményekről. A Lajos királyról szóló másik munka, amely 1345 és 1355 közötti eseményeket tartalmaz, két ismeretlen szerző keze nyomát őrzi, akiket a kutatás a minorita (ferences) szerzetesek között vélt megtalálni. A XIV. század közepére tehát megérett az idő az évszázadok óta gyűlt historikus anyag szintézisbe foglalására a Képes Krónikában, másfelől Küküllei munkája és a Névtelen Minorita gesztája tartalmi és tematikai gazdagodást jelentett a magyar történetírásban.