Látszanak, mert játszhatók - Shakespeare a színpad tükrében - Tabi Katalin (szerk.) Géher István

hakespeare idejében magától értetődő volt, hogy a színdarabok előadásra születtek. Nem is írtak róluk irodalmárok. Évszázadokkal később azonban Shakespeare drámái tananyaggá váltak az egyetemeken, és a legkülönfélébb módokon elemezték őket bölcsész diákok, kutatók, professzorok. Mellettük pedig zajlott a színháztörténet. A hetvenes évektől kezdve azonban az irodalmárok kezdték újra felfedezni, hogy Shakespeare voltaképpen színházi szerző. A francia, angol és amerikai egyetemeken sorra alakultak a színháztudományi karok – a bölcsészet és a színház újra egymásra talált. A magyar Shakespeare-kutatásban mintegy két évtizede van jelen egyre markánsabban a színházközpontú gondolkodás. Mindezidáig azonban még nem született meg a találkozás az elméleti és a gyakorlati szakemberek között. Ez a kötet ennek a találkozásnak a manifesztuma. Hídverés. Kísérlet. Megtudhatjuk belőle milyen a bölcsész színházi ember és a színházról író bölcsész. Nagyon más. A közös nevező: a színpadi Shakespeare.