A margarétás dal - Tersánszky Józsi Jenő

Mint a csillagok, mi emberek is magunkkal vonszoljuk egyéni atmoszféránkat s Tersánszky ép ennek az atmoszférának s különösen szexuális elemeinek nagyszerű érzője s érzékeltetője. Natasa nem elenyésző számú kedveseinek a sora mily valószínű férfi-galéria, pedig egyik-egyik alig néhány szó árán él. Van Tersánszky ábrázolásmódjának valami különös titka, amit nehéz meglesni. Külsőleges, azaz nem lélekturkáló, de ha külsőleges is, nem az objektív jelentkezésnél tapad. Inkább szimatszerű ez az ábrázolás, megszagol valamit az alakjaiban, mondjuk, az ösztönéletük misztériumát s abban csípi el az egész embert. (Németh László)