Kösz, ennyi!

Kösz, ennyi! Egy kapcsolat olyan, mint a filmrendezés: tudni kell, mikor van vége. Nyár van Brightonban. Itt rendezi Ben Lincoln alacsony költségvetésű brit gengszterfilmjét, amelytől azt várja, hogy elindítja őt a siker útján. Minden reménye a volt popsztár, Danny Parker, valamint a másik főszereplő, Emma Buckley, akinek jó nagyot kellett füllentenie, hogy játszhasson élete első filmjében. Közben a színfalak mögött Liz Thorne jelmeztervező mindent megtesz, hogy visszaszerezze azt a férfit, aki hat évvel ezelőtt összetörte a szívét. Ezúttal semmi sem állhat az útjába, sem szereplők, sem a stáb, legkevésbé a szerződésnek az az íratlan szabálya, hogy a forgatáson szabad a szex. Nagyjából idegen nők és férfiak vannak itt összezárva, egymást nem ismerve, értve, nem értve próbálnak összehangolódni a közös munkára, hol segítenek, hol keresztbe tesznek egymásnak, az olvasó pedig belelát a lelkükbe, s ámulhat a különös, mégis valahogy ismerős figurák hatalmas panoptikumán. Összekapcsolódik-szétválik a főszereplők élete, bonyodalom bonyodalom hátán. A váratlan fordulatok a mellékszereplők sorsába is belekavarnak. A jól megformált, eleven alakok szinte mindegyikének bepillanthatunk az életébe, izgalommal követjük a sorsát.