Sri Aurobindo - A lélek fejlődése

„A mi jógánkban a központi lény kifejezést a bennünk lakozó Isteni részre alkalmazzuk, mely az összes többi részt támogatja, valamint túléli a halált és a születést.”  - Sri Aurobindo


A jóga terminológiájában a pszichikus alatt a lelket, a tiszta pszichét vagy isteni magot értjük, mely az elme, az élet és a  test mögött áll (nem az egó), de amiről eleinte csak nagyon felszínesen vagyunk tudatosak. A pszichikus az Isteni egy része, örökkévaló az élet körforgásában, élettapasztalatokat pedig külső eszközeivel (elme, fizikai test stb.) szerez. Ahogy a tapasztalatok szaporodnak, megnyilvánul egy fejlődő pszichikus személyiség, ami mindig a jóhoz, az igazhoz és a széphez ragaszkodván végül elég felkészültté és erőssé válik ahhoz, hogy az anyagi természetet az Isteni felé fordítsa. Végül nyíltan és teljesen feltárva magát, képes áttörni a mentális, vitális és fizikai burkukon, átvéve az irányítást az ösztönök és más késztetések felett. Ekkor már nem a természet uralkodik a lelken, hanem a lélek, a Purusa irányítja a természetet. A pszichikus maga a lélek vagy az Isteni Tűz egy szikrája, ami az egyéni fejlődést támogatja a földön. A pszichikus lény pedig a lélek-tudatosság, aki életről életre fejleszti magát. A pszichikus az Isteni egy szikrája, mely belül növekszik, hogy az Isteni egy részeként végül visszavonhatatlanul elérje önnön Abszolút természetét. 


TARTALOMJEGYZÉK

Invokáció


Bevezetés


Első Rész


A pszichikus lény jelentése és természete


Mit jelent a pszichikus lény


Átman, Dzsívátman és a Pszichikus


Pszichikus-mentális, pszichikus-vitális, pszichikus-fizikai


A kettős lélek


A pszichikus lény természete


A pszichikus és a spirituális


Érzelem és szeretet – vitális és pszichikus


Tudás – mentális és pszichikus


Második Rész


A pszichikus szerepe, feladata és tevékenysége


A pszichikus feladata


A lélek hatása és tevékenysége


Útmutatás az élet szervezésén át


A pszichikus lény – lényünk egyesítésének központja


Harmadik Rész


A pszichikus növekedése és fejlődése


A pszichikus és az evolúció


A pszichikus növekedés és fejlődés folyamata


Negyedik Rész


A pszichikus lény és a szádhana


Az önmegvalósítás három lépése és hármas átalakítás


Tudatossá válni a pszichikus lényről – a szádhana szükségessége


A pszichikus lény és az átalakulás


Pszichikus változás – az első szükséglet


A pszichikus kiemelkedése – a pszichikus előtérbe helyezése


A pszichikus napsütötte útja


Ötödik Rész


A halál utáni élet és újjászületés


Az újjászületés folyamata


Ami túléli a halált és reinkarnálódik


A pszichikus döntése és az újjászületés körülményei


Múlt életek emlékei


Hatodik Rész


A pszichikus lényről való tudás elmélyítése


Szavak és kifejezések gyűjteménye


Hivatkozások




OLVASS BELE!

Átman, Dzsívátman és a Pszichikus lény


Fontos megérteni a különbséget a fejlődő lélek (pszichikus lény) és a tiszta Átman, az önvaló vagy szellem között. A tiszta önvaló születetlen, nem esik át halálon és születésen, független a születéstől, a testtől, elmétől, élettől és e megnyilvánult Természettől. Nem kötik, nem korlátozzák, nem érintik e dolgok, habár felvállalja és támogatja azokat. Ezzel szemben a lélek olyasmi, ami leszületik a földre, átkel a halálon – ő maga nem hal meg, hiszen halhatatlan –, egyik állapotból a másikba vándorol, a földi síkról más síkokra, majd vissza a földi létezésbe. Így halad életről életre egy evolúción keresztül, amely az emberi létformáig vezet: ezen keresztül fejleszt ki magából egy lényt, amelyet mi pszichikus lénynek hívunk. Ez a lény támogatja a fejlődést, létrehozva egy fizikai, egy vitális és egy mentális emberi tudatot, melyek segítenek a léleknek tapasztalatot szerezni a világról, valamint álcázott, tökéletlen, de növekvő önkifejezésének eszközeiként szolgálnak. A lélek mindezt egy fátyol mögül teszi, közben megmutat valamit magából, de csak annyit, amennyit az eszköz-lény tökéletlensége lehetővé tesz. Eljön azonban az idő, amikor elkezdhet készülődni, hogy kijöjjön a fátyol mögül, átvegye az irányítást, és az egész eszköz-természetet az isteni beteljesedés szolgálatába állítsa. Ez az igaz spirituális élet kezdete. Ekkor a lélek fel tud készülni az emberi mentálist felülmúló megnyilvánult tudat fejlődésére: a mentálisból a spirituálisba juthat, és a spirituális fokozatain keresztül szupramentális állapotba. Amíg ez meg nem történik, nincs oka rá, hogy ne szülessen le, és nem is tudná megtenni. Ha elérte a spirituális állapotot, ki akar szabadulni a földi megnyilvánulásból – ezt meg is teheti –, de meg is nyilvánulhat egy magasabb szinten: a Tudásban a Tudatlanság helyett.