Szcientológia - A gondolkodás alapjai

Szcientológia - A gondolkodás alapjai Ke'pzeljen el egy olyan vila'got, ahol a tudoma'ny kisza'mi'thato'sa'ga e's a szellemise'g bo¨lcsesse'ge o¨sszefono'dik. A Szcientolo'gia't okkal nevezik szellemi technolo'gia'nak.A Szcientolo'gia olyan eszko¨zo¨ket biztosi't, amelyekkel a saja't va'laszait tala'lhatja meg a le'teze'ssel kapcsolatban, a saja't, e'lettel kapcsolatos igazsa'ga't, e's hogy hogyan ismerheti fel bizonyossa'ggal, hogy nem azonos a teste'vel.A Szcientolo'gia szo' a ko¨vetkezo?kbo?l sza'rmazik: scio (latin) „tudni”, logosz (go¨ro¨g) „tanulma'nyoza's”. I'gy a Szcientolo'gia azt jelenti, hogy „tudni, hogyan tudjunk”. Ezta ko¨nyvet L. Ron Hubbard a Szcientolo'gia elso? ko¨nyve'nek nevezte. Megadja a Szcientolo'gia lozo' ai alapelveit, e's bemutat gyakorlati alkalmaza'sokat is. A Dianetika és a Szcientológia alapítójaként L. Ron Hubbardot széles körben a modern kor egyik legbefolyásosabb írójának és humanitáriusának tartják. Írói karrierje több mint fél évszázadot ölelt fel, amelynek során az amerikai regényirodalom vezető alakja volt, illetve több mint 35 millió szónyi ismeretközlő művet hagyott hátra – ezek alkotják az emberi elméről és szellemről szóló legátfogóbb beszámolót, amely megadja a teljes szellemi szabadsághoz vezető egyetlen utat. Művei a mai napig összesen 71 nyelven, több mint 250 millió példányban keltek el a világon. Mindent összevéve ezek az anyagok 3000-nél is több felvett előadást és kb. 5000 írásművet tartalmaznak, amelyek közül 19 felkerült a New York Times bestseller listájára. Jelentős írói hagyatékáról 4 Guinness World Record is tanúskodik: ő a legtöbbet fordított, legtöbbet kiadott és a legtöbb hangoskönyvvel rendelkező író, illetve ő írta a legtöbbet fordított nemvallásos művet is. L. Ron Hubbard szellemi hagyatékának lényegét azonban a legjobban talán ez az egyszerű kijelentése fejezi ki: „Szeretek másokon segíteni, és életem legnagyobb örömének tekintem, amikor azt látom, hogy egy ember megszabadítja önmagát az árnyaktól, amelyek elhomályosították napjait. Az ember ezeket az árnyakat annyira sűrűnek látja, és azok olyan súllyal nehezednek rá, hogy amikor felfedezi, hogy ezek csak árnyak, és képes átlátni és átsétálni rajtuk, és újra megfürödhet a napfényben, akkor rendkívül boldognak érzi magát. És attól tartok, én is éppoly boldog vagyok, mint ő.”