A természet matematikája a filozófia tükrében

A természet matematikája a filozófia tükrében Ez csupán filozófiai vázlat a természet matematikai törvényeinek kiszámításához. Talán lesznek kiváló tudósok, akik ezt a munkát elvégzik helyettem. Egy-két megsejtésem máris beigazolódott, például ma olvastam, hogy kínai tudósok meghatározták a foton lehetséges legnagyobb tömegét, megcáfolva Einsteint, aki szerint ez 0. Szintén nemrégiben olvastam róla, hogy biológusok kísérletekkel igazolták, hogy a növényeknek is van emlékezetük. Magam is erre a felvetésre jutottam, mondván, hogy emlékezés nélkül nem volnának képesek a darwini evolúció alkalmazkodás tételének eleget tenni. A harmadik sarkalatos pontot magam végeztem el Új kis magyar nyelvtan című könyvemben: az igét helyezve a szintaxis középpontjába. A nyelv törvényei sokkal mélyebben rávilágítanak a természet metafizikai tényeire, mint például Frege természettől elrugaszkodott halmazelméleti logikája. Mellesleg ez a nyelvészetben is, a matematikai logikában is Arisztotelész félreértésén alapult.