A művészeti élet alkotmányjogi keretei Magyarországon

A művészeti élet alkotmányjogi keretei Magyarországon Cseporán Zsolt könyve egy, a magyar alkotmányjogban eddig fájóan elhanyagolt téma tárgyalását kívánja megalapozni, úttörő szerepet vállal és érdemi vitára serkent. Hiszen jogász számára mi is lehetne vakmerőbb, akár a kudarc veszélyét is büszkén vállaló cselekedet, mint a szigorú szabályok, doktrínák, gúzsba kötő hagyományok által meghatározott jog világán belül a művészet definiálásáról, szabályozásáról, védelméről gondolkodni? Tudjuk, a jogállamban a jogi szabályozás nem teremti a művészi alkotások számára biztosított védelmet, de a művész szabadságának eleve elrendelt voltát tudomásul véve igyekezhet a szellem szárnyalása számára kedvező jogi környezet fenntartására. A művészet fogalmát a jog nem határozhatja meg, és mégis elismerheti a művész szabadságát. A jognak önmérsékletet kell tanúsítania, és mégis közbelépnie ott, ahol a művészet védelmében szabályozási szükséglet mutatkozik. A művész szabadságát széles körben el kell ismernie, de le kell fektetnie az egyéni szabadság alkotmányosan igazolható határait is. A kötet elsősorban ezekről a rendkívül nehéz elhatárolási kérdésekről, jog és nem-jog határterületeiről szól. Bízom benne, hogy egy termékeny és intellektuálisan izgalmas tudományos diskurzus kiindulópontja lehet. Ennek szellemében ajánlom a tisztelt Olvasó számára! Koltay András egyetemi tanár – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora CSEPORÁN ZSOLT 1990-ben született Pécsett. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 2014-ben jogász, 2016-ban munkajogi szakjogász diplomát, majd 2018-ban doktori (PhD) fokozatot, valamint 2019-ben a korábbi Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karán művészeti menedzser szakképesítést, 2020-ban pedig a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Karán közgazdász diplomát szerzett. Kutatási területe: kulturális politika, művészeti jog és menedzsment, felsőoktatás-igazgatás és államelmélet.