AMIT MÉG TE SEM TUDSZ AZ OSZTALÉKRÓL

Ötletek, megoldások, adó-számvitel Szerző: Sándorné Új Éva Szakkönyv.net Kft., 2024 Az osztalék körül számtalan kérdés merül fel. Az egyik ilyen, hogy kinek jár az osztalék, kit illet a nyereségből való részesedés. Ez különösen akkor merül fel, ha nagyvonalú a társasági szerződés, és az osztalékfizetés előtt üzletrész-értékesítésre vagy részvényeladásra kerül sor, vagy az osztalékelőleg és az osztalékfizetés között történik a tulajdonosváltás. A másik probléma az szokott lenne, hogy a tulajdonosok szeretnék eltéríteni az osztalékfizetési arányokat a tulajdoni hányadoktól. Vajon lehetséges ez? Még ez is előfordulhat. A társasági szerződés szövege meghatározó. További kérdés az osztalék megállapításának és az osztalék kifizetésének forrása. Ne feledjük, az osztalék csak papíron profit. Emiatt – pénz híján – egyre gyakrabban fordul elő az osztalék természetben (gépjármű, ingatlan, értékpapír) történő fizetése. Legális ez? Igen, az – de vajon milyen számviteli és adózási szabályokat kell betartani? Elég a követelés-tartozás összevezetése? Netán értékesítést is számlázni és könyvelni kell? Milyen lesz a számviteli elszámolás? Az általános forgalmi adó is megjelenhet? Kinek kell fizetnie? Egyenes vagy fordított áfás számlát állítunk ki? A vagyonszerzési illeték kérdése sem elhanyagolható. Megjelenik az illeték? Kit terhel? Mekkora mértékű? Szintén kérdés az osztalék adózása. Évek óta azonos a szabály, mégis rosszul alkalmazzák a szocho-alap-korlát megállapítási szabályát. Ennek következtében az érintettek túlfizetik a szociális hozzájárulási adót. Mi is a helyes eljárás? Hogyan számolunk? Milyen jövedelmek vehetők figyelembe? A szocho vagy az szja alapját kell göngyölíteni? A kettő nem mindig azonos! A kifizetőt adminisztratív feladatok is terhelik. Melyek is ezek? Az osztalékelőlegről sem szabad elfeledkezni, hiszen két beszámoló elfogadása között osztalékelőleg fizethető. Ugyanazok az adózási szabályok? Mi történik, ha az osztalékelőleg és az osztalék összege nem egyezik meg? Hogyan kell könyvelni? A bevallásokat érintően lesz-e önellenőrzés? Számtalan résztéma, amely megválaszolásra vár. Kiadványunkban ezekre és még sok más kérdésre igyekszünk válaszolni, segítve ezzel az Olvasó mindennapi munkáját, legyen vállalkozó vagy adózási szakember. A kötet adatai: Formátum: A/5 Kötés: puhatáblás Megjelenés éve: 2024 Terjedelem: 102 oldal Tartalom: Előszó 1 Osztalék kontra tartalék 2 Forprofit, nonprofit 3 Az osztalékhoz kapcsolódó jogszabályi háttér 4 Az osztalékkal kapcsolatos előírások 4.1 Osztalék a Ptk.-ban 4.2 Osztalék az adótörvényekben 4.2.1 A társaságiadó- és a kisvállalatiadó-törvények osztalékfogalma 4.2.2 A személyi jövedelemadó osztalékfogalma 4.3 Osztalék a Számviteli törvényben 5 Az osztalék forrása 6 A kifizethető osztalék korlátozása 6.1 A Ptk. előírásai 6.2 A Számviteli törvény előírásai 6.2.1 IFRS beszámolót készítő vállalkozásokra vonatkozó szabályok 6.2.2 A fejlesztési tartalék képzésének hatása a kifizethető osztalékra 6.3 Adótörvények és az osztalék 7 Döntés az osztalékról 7.1 A döntés napja 7.2 Az osztalékfizetésre jogosultak köre 7.3 Az osztalék megoszlása 7.4 Az osztalékból való kizárás 7.5 Amikor nem jár osztalék 7.6 Az osztalék elengedése 7.6.1 Független fél által elengedett osztalék 7.6.2 Kapcsolt vállalkozás által elengedett osztalék 8 Az osztalék könyvelése 8.1 Az osztalékot fizető fél könyvelése 8.2 Az osztalékot kapó fél könyvelése 8.3 Az osztalék elengedése 9 Az osztalékfizetés időpontja 9.1 Az osztalékfizetés időpontja 9.2 A részletekben fizetett osztalék 9.3 A késedelmes osztalékfizetés kamata 9.4 A ki nem fizetett osztalék 9.5 A kifizetett osztalék törlése 10 Az osztalékkötelezettség teljesítésének lehetséges formái 10.1 A magyar forintban teljesített osztalék 10.2 A devizában megjelenő osztalék 10.3 A természetben nyújtott osztalék 10.3.1 Az eszközben nyújtott osztalék elszámolása 10.3.2 Az általános forgalmi adó megjelenése 10.3.3 Az szja és a szocho 10.3.4 A vagyonszerzési illeték 10.3.5 Igazolás kiállítási kötelezettség 10.4 A természetben kapott osztalék 10.5 Az értékpapírral teljesített osztalékfizetés 11 Az elengedett osztalék 11.1 A nem kapcsolt vállalkozások között elengedett osztalék 11.2 A kapcsolt vállalkozás részére elengedett osztalék 11.3 A természetes személy által elengedett osztalék 12 A kapott osztalék 12.1 Kapott osztalék mint adózás előtti eredményt korrigáló tétel 12.2 Belföldi és nem ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék 12.3 Az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék 12.3.1 Az adózás előtti eredmény növelése 12.3.2 Az adózás előtti eredmény csökkentése 12.4 Offshore cégtől kapott osztalék 12.5 A jóváhagyott, fizetett osztalék és a társasági adó 12.6 Az osztalék elengedésének adóvonzata 13 Az osztalék és a kisvállalati adó 13.1 A kapott osztalék 13.2 A külfölditől kapott osztalék 13.3 A jóváhagyott, fizetett osztalék 13.4 A kisvállalati adó és az osztalékelőleg 13.5 Az előlegbevallás és az elszámoló bevallás 14 Az osztalék és a személyi jövedelemadó 14.1 Adminisztratív feladatok 14.2 A külföldről kapott osztalék 14.2.1 Az osztalék megjelenése 14.2.2 Az adóztatási jog 14.2.3 A külföldről kapott osztalék adózása, ha van kettős adózást elkerülő egyezmény 14.2.3.1 A kettős adózást elkerülő egyezmény alkalmazásra kerül a forrásfországban 14.2.3.2 A kettős adózást elkerülő egyezmény nem kerül alkalmazásra a forrásfországban 14.2.4 A külföldről kapott osztalék adózása, ha nincs kettős adózást elkerülő egyezmény 14.2.5 Az alacsony adókulcsú államból kapott osztalék 14.2.6 A külföldi magánszemélynek fizetett osztalék 14.2.7 Az osztalék törlése 14.2.8 A tartós befektetési számlán realizált jövedelem 14.3 Az egyéni vállalkozó osztalékalapja 15 Az osztalék és a szociális hozzájárulási adó 15.1 Adminisztratív feladatok 15.2 A szocho-alap-korlát 15.3 A túlfizetett szocho 15.4 Az „alulfizetett” szocho 15.5 Az „ellenőrzött” tőkepiaci ügylet 15.6 Az osztalékelőleg és a szocho 16 Az osztalék és a kisvállalkozások tételes adója 17 Az osztalékelőleg 17.1 Az osztalékelőleg megállapítása 17.2 Az osztalékelőleg könyvelése 17.2.1 Az osztalék előleget fizető társaság 17.2.2 Az osztalékelőlegben részesülő társaság 18 Az osztalékelőleg és az osztalék 18.1 Az osztalékelőleg osztalékká válása 18.1.1 A magánszemély által kapott osztalék 18.1.2 A társaságiadó-alany által realizált osztalékelőleg 18.1.3 A kisvállalati adóalany által realizált osztalékelőleg 18.2 Az osztalékelőleg és az osztalék: melyik a több?