AUTENTIKUS JOGELMÉLET

Szerző: Pokol Béla Dialóg Campus Kiadó, 2010 A könyv címében szereplő „autentikus” jelző szerepeltetésével a szerző azt a törekvését szerette volna jelezni, hogy az elemzéseibe folyamatosan bevonta a jogtörténeti és jogági elméleti kérdéseket, illetve az ezekre vonatkozó szakirodalmat is. Ezzel a módszerrel szakítani akart azzal a jogelmélet-felfogással, mely a jogtörténet és a tételes jogtudományok kutatásától elszakadva mintegy a „jog tetején állva” figyeli meg csak a jogot, és így véli elemezhetőnek a jog fogalmát, a jogforrások, a jogdogmatika, jogértelmezés, a jogérvényesség stb. fogalmait. Ez az elvékonyított jogelmélet-felfogás a szovjet korszak évtizedei alatt alakult ki az 1940-es évek végére, és mivel ez már két jogászgeneráció élete alatt irányította a jog tudásának átadását, a nagy jogterületek, a magánjog és a büntetőjog elméletképzését is vészesen lerontotta. A szerző megítélése szerint a valamikori nagy magánjog-elméleti és büntetőjog-elméleti szintéziseket tartalmazó művek hiánya a mai hazai jogirodalomban az általános jogelmélet félévszázados leromlásából is fakadt, és e művével az ebből való kilábaláshoz is hozzá kívánt járulni. A kötet adatai: Méret: B/5 Kötés: keménytáblás Megjelenés éve: 2010 Terjedelem: 208 oldal Tartalom: Előszó 9 I. fejezet: A jogelmélet diszciplináris önreflexiója 11 1. A jogelméleti diszciplína tárgyi határai és kapcsolódásai 11 1.1. A diszciplináris önreflexió hazai állapota 13 1.2. A jogfilozófia és a jogelmélet kialakulása 16 1.2.1. A gyakorlati juriszprudenciától a jogtudományig 16 1.2.2. A természetjogi rendszertől a jogfilozófián át a pozitív jog elmélete felé 19 1.3. A szociológiai jogelmélet és az empirikus jogszociológia kialakulása 22 1.4. A jogelmélet és az államelmélet összekapcsolása 26 2. A jogelméleti diszciplína szociológiai megközelítése 29 Epilógus 33 II. fejezet: Közerkölcs/közmorál, kritikai morál, világmorál 37 1. Közerkölcs és egyéni morál 38 2. A közmorál eltüntetése: a kritikai morál 43 3. A témakör realitása és fogalmakba öntése közötti feszültségek 51 4. Erkölcs, morál, jog, külsődleges magatartási normák 55 5. A közmorál eltüntetésének és a kritikai morál mindenhatóságának kritikája 62 III. fejezet: A jog és az erkölcsi–morális szféra 69 1. Habermas diskurzusetikája 69 2. A morális meghatározás bírói döntéshez telepítése: Hart és kritikusai vitája 71 2.1. Hart a konvencionális erkölcsről és a kritikai erkölcsről 71 2.2. Hart a törvényhozási és a bírói döntési folyamatok morális áthatásáról 74 2.3. Hart követőinek/kritikusainak álláspontja 75 2.3.1. Jules Coleman/Wil Waluchov és az inkluzív pozitivizmus 76 2.3.2. MacCormick/Tom Campbell a konvencionális erkölcsről és a demokratikus törvényhozásról 78 2.3.3. Jeremy Waldron a törvényhozás szerepéről 80 2.3.4. Gerald Postema és a jogi érvelés átmoralizálása 82 IV. fejezet: Jogelmélet és jogtörténet 87 1. A római jog rétegeinek és jogász szerepeinek történeti formálódása 87 1.1. A római jogászi szerepek formálódása 88 1.2. Az elméleti római jogi gondolkodás formálódása 91 1.3. A császári bürokrácia jogszerkezete és jogászsága 95 2. A jog rétegeinek kibomlása a középkori és az újkori fejlődés során 98 2.1. Az archaikus jogoktól a tudatos jogalkotásig 99 2.2. A jogdogmatika rétegének kialakulása 104 2.2.1. A konzíliumadás, ítélkező jogi fakultások 105 2.2.2. A jogi humanizmus korrekciói 111 2.2.3. Az újkor észjogi természetjogának rendszertörekvései 115 2.3. A konkretizáló bírói jogréteg formálódása 118 3. A jog absztrahálódásának formái – regulák, maximák, jogelvek, jogdogmatikai fogalmak és alapjogok 120 3.1. Jogi regulák és maximák 120 3.2. A jogi maximák szerepe a pragmatikus angol–amerikai jogi életben 125 3.3. A rendszeres jogdogmatika és az emberi jogok párhuzamos kialakulása 126 3.4. A jogelvek és jogi maximák rehabilitálása: Dworkin fellépése 129 V. fejezet: Jhering jog- és társadalomelmélete 137 1. A jog absztrakt formatana 142 2. Cél a jogban 147 3. A „cél a jogban” gondolat büntetőjogi továbbvitele 155 4. A „cél a jogban” gondolat érdekkutató jogtudománnyá változása 157 5. Kitekintés: Jhering hatása a magyar magánjog birtok és bírlalat körüli vitájára 159 6. Jhering társadalomelméleti kerete 163 VI. fejezet: Jogfilozófiák és büntetőjog-elméletek 173 1. A bűn gazdaságtana 173 1.1. A bűncselekmény-elkövetés fogalmi neutralizálása 174 1.2. A marginális elrettentés elmélete 175 1.3. A büntetés mértékének további kalkulációi 177 1.4. A bűnös tudat kérdése a bűn közgazdásza számára 178 1.5. A visszaeső magasabb büntetésének magyarázata 179 2. A jogi moralizmus büntetőjog-elmélete 179 2.1. A kísérlet és a befejezett bűncselekmény közelítése 180 2.2. A gondatlanság alsó fokának áttelepítése a kártérítési jogba 181 2.3. A mulasztásos bűncselekmények szélesebb büntetésének követelése 182 2.4. Az áldozatorientált büntetődogmatika elutasítása 182 2.5. A veszélyeztetési bűncselekmények létrehozásának akceptálása 184 VII. fejezet: Tárgyi jog és alanyi jog – a jogi pozíciók 187 1. Német gondolati vonalak: Bierling jogi elvtana, Jhering-továbbvitelek 188 2. Az angol–amerikai gondolati szál 193 3. A „jog” kifejezés metaforikus használatának problémái 197 Függelék: A magyar jogi terminológia formálódása 203