Füvessy Anikó - A tiszafüredi mázas kerámia

Magyarországon a XVIII. század folyamán, a hosszan tartó háborús időszak lezártával a zavartalan termelőmunka feltételei fokozatosan megteremtődtek. A Nyugat-Európában lezajló ipari forradalom az agrárjellegű Magyarországon némi késéssel éreztette hatását, és elsősorban a mezőgazdaságot hozta mozgásba. A kedvező folyamatok legkorábban a termékek értékesítésébe kapcsolható országrészeken (Nyugat-Dunántúl, Alföld) jelentkeztek, hatásukra a városi polgárság, majd a mezővárosi és falusi jobbágyság életfeltételei javultak, a jobbágygazdaságok egy része megerősödött. A jobbágyi viszonyok a termelés jelentősebb bővítését nem tették lehetővé, ezért jövedelmüket nagyrészt fogyasztásra, építkezésre, lakberendezésre és ruházkodásra fordították. Megnövekedett a családi és egyházi ünnepek jelentősége is, melynek színtere az úri és polgári szalon paraszti megfelelője, a képzett mesteremberek termékeivel berendezett reprezentációs lakrész, a tisztaszoba, elsőház volt.