A növények szerelmi élete

A növények szerelmi élete Zöld szerelemA növények szerelmi élete legalább olyan izgalmas, mint az állatoké vagy az emberé. Ez ma már magától értetődő tény, de a 17. század végéig nem volt ez így. Mind az egyház, mind a tudósok ellenálltak még a kérdés felvetésének is.A könyv rendkívül izgalmas kultúrtörténeti kalandozás a növények titokzatos szerelmi életében, megismerteti velünk, miért volt a növények szűziessége az ókortól kezdve megkérdőjelezhetetlen, és hogyan fedezte fel a tudomány, hogy igenis létezik szexualitás a növényvilágban. „A szexualitás nemcsak az emberek életét hatja át jelentősen, a növények létének is alapvető eleme.”Jack Goody: The Culture of Flowers (A virágok kultúrája) A tartalomból Szaporodási módok a növényvilágbanVegetatív szaporodási módokLombosmohák, májmohák és harasztokCsupasz, akár egy magTobozokA virágok fölényeTérbeli elkülönülésKülön szobákElmulasztott randevúElfújta a szélKörbefonta a szélA beporzók odacsábításaKettős megtermékenyítés Az ókorban elképzelhetetlen: Ivaros szaporodásA növények szexualitása - lehetetlenA datolyapálma eseteA nemtől a nemzetségigSzűzi mítoszokEgy kettős természetű istennőEgy rózsa két arca A növények szimbolikája a középkorban: Szentek vagy csibészek?Mária és a liliomMária és a rózsaA középkori kert - az ellentmondások helyeA RózsaregényA férfiasság fája A botanika ébredése az újkorbanA 16. századA 17. századA magok uralmaAz ovizmus születéseA hímivarsejtek felfedezése és az animalkulisták elméleteVissza a botanikáhozAz egyház reakciójaA 18. századAz egyház újabb ellenvetéseiA növények ivarszervei A jelen: Feltárulnak a beporzás titkaiA pollentömlő felfedezéseRendkívüli előrelépés a botanikai kutatásban A Nyugaton túlAz arabok botanikai tudományaA régi IndiaA régi Kína A virágok - szüzek vagy szajhák?