Az utolsó Hunyadi

Az utolsó Hunyadi Ki volt Corvin János? Nagyapja, Hunyadi János, és apja, Mátyás király csekély képességű utóda, aki nem hajtott végre semmiféle olyan tettet, amely méltóvá tenné őt nagynevű őseihez? Vagy ígéretes, tehetséges ifjú, aki apja döntése következtében fiatalon országos politikai tényezővé vált, és csak a körülmények szerencsétlen összejátszása zárta el attól, hogy valódi erényeit megmutassa? Mivel a források hiányosak, valamennyi, a témában eddig megjelent feldolgozás a Corvin-korabeli előítéletes közvélekedésre alapozva foglalkozik Jánossal. Mindez – a Szerző véleménye szerint – tulajdonképpen Mátyás király uralkodásának utolsó szakaszában bekövetkezett téves, erőszakos vagy sikertelen uralkodói lépéseknek köszönhető. Eszerint Corvin Jánosnak van legkevesebb köze a róla kialakult vélekedéshez. Várkonyi Tibor ezt a töredékes, egyoldalú képet kreatív módon, képzelőerőre támaszkodva, de mindvégig a hiteles forrásokat véve alapul, jelentősen módosítja ebben a munkájában. A szerző a téma feldolgozásának módjaként a levélregény és az egyes leveleket kísérő novellisztikus történeteket választotta. A kötet, ezen kívül, azért is különleges, mert a valós okiratokon túlmenően fiktív forrásokat is bőven rejt magában, amelyek hasonló tartalommal és megfogalmazásban készültek, mint a ténylegesen fennmaradt iratok, levelek. A kötet lapjain egy hús-vér fiatalember küzdelemmel, kétségekkel, ármánnyal terhes mindennapjai bontakoznak ki az Olvasó előtt. A történet végére pedig talán kiderül, méltó-e hősünk arra, hogy apja és nagyapja mellett helyet kapjon a halhatatlan magyar történelmi személyiségek Panteonjában…