EMBERÖLÉSEK NYOMOZÁSA

Második kiadás Szerzők: Girhiny Kornél, Kovács Lajos, Bói László Ludovika Egyetemi Kiadó, 2022 Vajon milyen vizsgálat igyekezett tisztázni az 1610-esévekben Báthory Erzsébet, a „csejtei rém” bűnösségét? Vajon a Tiszaeszláron eltűnt Solymosi Eszter holttestét fogták ki 1882-ben a Tiszából, vagy Bary József vizsgálóbírónak volt igaza, aki – vallomások és szakértői vélemények alapján – azt vélte bizonyítottnak, hogy a rituális gyilkosság gyanújával letartóztatott zsidó vádlottak megsegítésére társaik a megölt cselédlány tetemét „helyettesítő”, ép holttestet öltöztettek be és dobtak a folyóba a hatóságok megtévesztése céljából? Vajon hogyan azonosították az első világháború idején Kiss Béla lecinezett hordókban talált hét megölt áldozatát? A móri bankfiókban 2002-ben történt, nyolc halálos áldozattal járó vérengzés nyomozása hogyan eredményezhette egy vétlen ember jogerős bírói ítéletben kinyilvánított bűnösségének bizonyítását? Vajon hogyan talált rá a nyomozás 2009-ben az öt különböző megyében, látszólag ötletszerűen kiválasztott településeken találomra kiszemelt cigány lakosok gyilkosaira? Mindezek rendkívül érdekes kriminalisztikai kérdések, és minden kor törekedett – a maga eltérő módján – a gyilkosság körülményeinek feltárására, kivizsgálására, a cselekményt igazoló bizonyítékok alapján a bűnös megbüntetésére. Ez a kötet az emberölés történeti megítélését, jogszabályi hátterét és mindenekelőtt nyomozási sajátosságainak ismertetését igyekszik összefoglalni. A kötet adatai: Formátum: A/5 Kötés: puhatáblás Megjelenés éve: 2022 Terjedelem: 300 oldal A tartalomból: Bevezetés 1. Jogi környezet 1.1. Az emberölés és a jogi szabályozás történeti áttekintése általánosságban 1.2. A jogi szabályozás történeti áttekintése hazánkban 1.3. Az emberölések tendenciái Magyarországon 2. Tudomásra jutás és azonnalos intézkedések 2.1. Az emberölések tudomásra jutásának módjai 2.2. Azonnalos intézkedések 3. A szemle 3.1. A helyszín biztosítása 3.2. A felfedező tanú 3.3. A szemlebizottság 3.4. A helyszíni halottszemle 3.5. A helyszín szemléje 3.6. Szakértők a szemlén 3.7. A szemle eredményeinek rögzítése 3.8. Adatgyűjtés a szemlével párhuzamosan 4. Forró nyomos felderítés és a nyomozás tervezése, szervezése 4.1. Forró nyomos felderítés 4.2. A nyomozás tervezése, szervezése 5. Adatgyűjtés 5.1. Megkeresés 5.2. Puhatolás 5.3. Környezettanulmány 5.4. A megfigyelés 5.5. A lakosság bevonása az adatgyűjtésbe 5.6. A kriminalisztikai csapda 5.7. Humán (klasszikus) adatgyűjtés 5.8. Technikai (digitális) adatok 5.9. Nyilvántartások 5.10. Profilalkotás 6. A bizonyítás eszközei 6.1. A tanúvallomás 6.2. A szakvélemény 6.3. A tárgyi bizonyítási eszközök és az okiratok 6.4. A terhelt vallomása 7. A bizonyítási cselekmények specialitásai 7.1. A helyszíni kihallgatás 7.2. A bizonyítási kísérlet 7.3. A felismerésre bemutatás 7.4. A szembesítés 7.5. Szagazonosítás 7.6. Kutatás, házkutatás és lefoglalás 7.7. Műszeres vallomás-ellenőrzés 8. Egyes emberöléstípusok nyomozásának főbb sajátosságai 8.1. Sorozatban elkövetett emberölések 8.2. Szervezett bűnözésen belüli leszámolások 8.3. Bérgyilkosságok 8.4. Darabolással elkövetett emberölések 8.5. Utólagos felderítések - „döglött ügyek” 8.6. Eltűnéssel leplezett emberölések 8.7. Újszülöttölések 8.8. Prostituáltgyilkosságok 8.9. Rendkívüli halál Befejezés Felhasznált irodalom