MAGYAR KORMÁNYZATI VISZONYOK

Szerző: Müller György Dialóg Campus Kiadó, 2011 A könyv célja, hogy átfogó és értékelő összefoglalást adjon a rendszerváltás után kormányzati viszonyok keletkezéséről, fejlődéséről és – az új alkotmány utáni helyzettel befejezve – a jelenéről. Tárgykörei: a kormány felépítése és belső viszonyai, testületi működése és döntési mechanizmusa, a miniszterelnök szerepe, a miniszterek helyzete, a kormányzás szervezeti kérdései, a kormányzati koordináció és a miniszterelnök szervezeti háttere, valamint politika és közigazgatás kapcsolatával összefüggésben az eddig alkalmazott államtitkári rendszerek. A szerző a releváns joganyag, politikai dokumentumok, több kérdésnél a külföldi megoldások, illetve a közjogi és a politikatudományi szakirodalom mellett törekszik a gyakorlat, valamint a politikai és szociológiai összefüggések lehetőség szerinti figyelembevételére is. Helyzetét megkönnyítette, hogy szakmai pályafutásának köszönhetően 1990 és 2006 között a Miniszterelnöki Hivatal jogi helyettes államtitkáraként a kormányzati viszonyokról közvetlen ismereteket és tapasztalatokat szerezhetett. A kötet adatai: Formátum: B/5 Kötés: kartonált Megjelenés éve: 2011 Terjedelem: 144 oldal Tartalomjegyzék: Előszó 9 I. fejezet A rendszerváltás előtti kormányzati viszonyok 11 1. A kormány helyzete a szocialista berendezkedésben 11 2. A kormánymodell 12 3. A szocializmus kormányzati viszonyainak felbomlása: a Grósz- és a Németh-kormány 13 3.1. A kormány új pozíciója 13 3.2. A kormányzati viszonyok átrendezése 15 II. fejezet A parlamentáris berendezkedés kormányzati viszonyainak kialakulása és fejlődése 20 1. Az új kormánymodell keletkezése és alakulása 20 1.1. Az 1989. októberi alkotmányreform elvetett kormánymodellje 20 1.2. A kormánymodell megszületése 1990-ben és főbb jellegzetességei 21 2. A kormány helyzete és viszonyrendszere az alkotmánymódosítások után 23 3. A kormányzati viszonyok változásai 2006-ban és 2010-ben 26 4. A 2011. évi Alaptörvény 28 III. fejezet A kormány felépítése és belső viszonyai 30 1. A felépítés szabálya és elve 30 1.1. Az alkotmányos szabály 30 1.2. A miniszterek egyenjogúságának elve, következménye és valósága 32 2. A miniszterelnök helyettesítése 35 2.1. Miniszterelnököt helyettesítő miniszter 2010-ig 35 2.2. Miniszterelnök-helyettes 2010-től 37 2. A kormányon belüli kabinetek (1990–2010) 39 2.1. A kormánykabinet 39 2.2. Szakkabinetek 41 IV. fejezet A kormány felépítésének meghatározása 43 1. A minisztériumi struktúra kialakítása 43 1.1. A parlamenti jogkör 43 1.2. A kormány helyzetének megerősítése 2006-ban 47 1.3. A második Orbán-kormány minisztériumi struktúrája 50 2. A tárca nélküli miniszter 51 2.1. Az intézmény lényege és alkalmazási gyakorlata 51 2.2. A fejlődési irány 54 V. fejezet A miniszterelnök helyzete 56 1. A miniszterelnök helyzetének lényegi vonásai 56 1.1. Miniszterelnöki kormány 56 1.2. A miniszterelnök irányító szerepe, a kormánypolitika meghatározása 58 2. Miniszterelnöki jogok 61 2.1. A kormányprogram összeállítása (az Alaptörvényig) 61 2.2. Kormányalakítás és az államtitkári kar összeállítása 61 2.3. A helyettes kiválasztása 65 3. A konstruktív bizalmatlanság intézménye 65 VI. fejezet A testületi elv érvényesülése a kormány működésében 70 1. A kormány testületi jellege: a kormányülés és az ügyrend 70 2. A kormány működőképessége 73 3. Döntéshozatal, a szavazás kérdése 75 4. A miniszterelnök felhatalmazása a kormány helyettesítésére 77 5. A kormányülések történéseinek dokumentálása 79 VII. fejezet Az államtitkárok helyzete, a két államtitkári rendszer 83 1. A politikai és a szakmai állami vezetők megkülönböztetése 1990–2006 között 83 1.1. A szabályozási elv 83 1.2. A minisztériumok és a Miniszterelnöki Hivatal vezetési struktúrája 84 1.3. A szabályozási elv gyakorlata és problémái 88 2. Az egységes állami vezetői modell 2006–2010 között 90 2.1. A szabályozási elv 90 2.2. A minisztériumok és a Miniszterelnöki Hivatal vezetési struktúrája 93 2.3. A modell megvalósulásának problémái 95 2.4. Kísérlet az államtitkári szint alatti vezetők stabilizálására 98 3. Visszatérés a politikai és szakmai állami vezetők megkülönböztetésére 2010-ben 100 3.1. A szabályozási elv 100 3.2. A minisztériumok és a Miniszterelnökség vezetési struktúrája 101 4. A közigazgatási államtitkári értekezlet 104 VIII. fejezet A kormány és a miniszterelnök szervezetalakítási eszközei 106 1. A kormány szervezetalakítási jogköre 106 2. Minisztériumi szint alatti főhatóságok szervezése 108 2.1. Országos hatáskörű szerv és központi hivatal 2006-ig 108 2.2. Kormányhivatal és központi hivatal 2006-tól 110 3. A kormányszerkezeti viszonyok alakítása személyre szóló megbízatásokkal 112 3.1. A személyre szóló megbízatások célja és fajtái 112 3.2. Kormánybiztos 113 3.3. Kormánymegbízott és kormánymeghatalmazott, miniszterelnöki megbízott 117 IX. fejezet A kormányzati koordináció és a miniszterelnöki hatalom szervezeti háttere 120 1. A Miniszterelnöki Hivatal (1990–2010) 120 1.1. A Miniszterelnöki Hivatal megerősítése 120 1.2. A kormányzati központtá fejlesztés útja 121 1.3. A Miniszterelnöki Hivatal vezetése 125 1.4. A miniszterelnök kabinetirodája és a 2007-es szétszervezés 127 1.5. A tévút: a Miniszterelnöki Hivatal szerkezetalakítási eszköz 129 2. Miniszterelnökség és közigazgatási tárca (2010-től) 132 3. A kormányzati koordináció egyes formalizált eszközei 133 3.1. Az előterjesztések egyeztetésre bocsátásának engedélyezése 133 3.2. A közigazgatási tárca személyzeti hatásköre 135 3.3. A minisztériumok szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása 137 Irodalomjegyzék 138