JOGSZOCIOLÓGIA

Szerző: Maczonkai Mihály Dialóg Campus Kiadó, 2005 A tankönyv alapvetően joghallgatók számára íródott, de témája folytán a szociológia, illetve a társadalomtudományok iránt érdeklődők is haszonnal forgathatják. Utóbbiaknak érthetőbbé teszi a laikus számára olykor nehezen követhető jogászi gondolkodásmódot, mivel többek között bevezetést nyújt a jogi kultúra világába. A jogászok számára, akiknek hagyományos gondolkodásmódjuk miatt kissé idegen a szociológiai megközelítés, a tankönyv azáltal igyekszik a jogszociológia klasszikus kérdéseit közel hozni, hogy nagy hangsúlyt helyez a jog működésének megértésében komoly szerepet játszó gondolatok megismertetésére. A fenti jellegzetességet erősíti az a módszer, amellyel a különböző kérdéskörök kapcsán felvetődő problémákat egy, a téma klasszikusának számító tudós gondolatrendszerén keresztül közelíti meg. Teszi ezt azért, mert a jogszociológia tanulmányozásakor az egyes jelenségek magyarázatára vonatkozó elméletek nagy száma olykor zavarba ejtő lehet, és ez a megoldás a jobb tanulhatóságot a lényeges elméletekre való összpontosítással kívánja elősegíteni. A kötet adatai: Méret: B/5 Kötés: kartonált Megjelenés éve: 2005 Terjedelem: 192 oldal Tartalom: Első fejezet 9 1. A jogszociológia mint tudomány 11 1.1. Tudományelméleti bevezetés 11 1.2. A jogszociológia koncepciója a jogról 15 1.3. A jogszociológia alaphipotézisei 18 1.3.1. A társadalom hat a jogra 18 1.3.2. A jog nem pusztán szabályrendszer 20 1.3.3. A jog alapvetően plurális jelenség 21 1.3.4. A jog tágabb formális forrásainál 22 1.3.5. A jog szűkebb a társadalmi magatartásoknál 23 1.4. A jogszociológia és jogelméleti irányzatok viszonya 24 1.5. Jogdogmatika és jogszociológia 25 1.6. A jogszociológia mint tantárgy 26 2. § A jogszociológia létrejöttének feltételei 27 2.1. A jogszociológia létrejöttének társadalmi feltételei 27 2.2. A jogszociológia létrejöttének tudományrendszerbeli feltételei 28 2.3. A jogszociológia létrejöttének speciális akadályai 30 2.3.1. A jogászok gondolkodása, a római jog és a természetjog hatása 31 2.3.3. A szerződéselméletek és a felvilágosodás 31 2.3.3. A liberális világnézet és a jogi pozitivizmus 34 2.4. A jogszociológia létrejöttét elősegítő tényezők 35 2.4.1. A kollektivista társadalomfelfogás 35 2.4.2. A konzervatív világnézet és a történeti iskola 36 2.5. A jogszociológia kialakulásának közvetlen társadalmi, tudományos háttere 37 2.6. A jogszociológia rendszere 38 2.6.1. A társadalmi rendszerek és a jog kapcsolatait taglaló jogszociológia 39 2.6.2. A jog belső szerkezetével foglalkozó jogszociológia 39 2.6.3. Az empirikus jogszociológia 39 Irodalomjegyzék 40 Második fejezet 41 3. § A jogszociológia előfutárai 43 3.1. Charles Montesquieu 43 3.2. A német történeti iskola - Friedrich Carl von Savigny 46 3.3. Az angol történeti iskola - Sir Henry Sumner Maine 48 4. § A jogszociológia klasszikus problémái 53 4.4. Eugen Ehrlich - a jog pluralitása és az állam által alkotott jog problémái 53 4.4.1. Ehrlich jogkoncepciója - a jog mint döntésnorma és a jog, mint szervezeti norma 53 4.4.2. A jogtalálás technikái 56 4.3.3. A szabad jogtalálás önkényessége elleni garanciák 59 4.3.4. Az élő jog elméletének hatása és magyarázóereje 59 4.5. François Gény - a tételes jogon túlmutató elemek szerepe a jogalkalmazásban 60 4.3. Leo Petrazicki a jogtudat, mint a jog forrása 62 4.4. Az amerikai realista mozgalom - a jog társadalmisága és kiszámíthatósága 63 4.4.1. Az amerikai realista iskola célkitűzései és jellegzetességei 64 4.4.2. Oliver Wendell Holmes - a szabályok társadalmilag meghatározott tartalma 66 4.4.3. Jerome Frank és Karl Llewellyn - a jog kiszámíthatatlansága 68 4.5. Roscoe Pound (1870-1964) - a társadalmi mérnökösködés és a hatékony jogalkotás problémái 71 4.5.1. A társadalmi mérnökösködés gondolata 73 4.5.2. A hatékony jogalkotás feltételei 75 4.6. Émile Durkheim - a jog, mint a társadalmi szolidaritás jelzőrendszere 76 4.6.1. Durkheim társadalomképe és módszertana, a jog, mint a szociológiai elemzés tárgya 76 4.6.2. A durkheimi jogszociológia alapjai 78 4.6.3. A represszív és restitutív jog és a társadalom típusainak viszonya 79 4.6.4. Az anómia és jogi szabályozás közötti összefüggések 82 4.6.5. Durkheim a büntetőjogról 83 4.6.6. A tulajdon közösségi eredetének elmélete 85 4.6.7. Durkheim a szerződési jogról 88 4.7. Max Weber - a nyugati jog, mint társadalomformáló erő 91 4.7.1. Weber jogszociológiai alapproblémája 91 4.7.2. A jog racionalitásfokok szerinti típusai 93 4.7.2.1. A materiálisan irracionális jog 94 4.7.2.2. A formálisan irracionális jog 94 4.7.2.3. A formálisan racionális jog 94 4.7.2.4. A materiálisan racionális jog 96 4.7.3. A racionális jog kialakulásának társadalmi háttere 97 4.7.4. A formálisan racionális jog létrejöttének ideológiai feltételei 98 4.7.4. A kodifikáció mögött meghúzódó társadalmi tényezők 100 4.7.5. A jogfejlődés tendenciája - a modern formálisan racionális jog materializálódása 103 4.8. A jog és a társadalmi változás kapcsolata 104 4.8.1. Karl Marx elméleti kiindulópontja 104 4.8.2. A formális jogegyenlőség és a kapitalizmus, a jog ideológiai szerepe 105 4.8.3. Jevgenyij Pasukánisz - a jog a politikai célok szolgálatában 106 4.8.4. Karl Renner a jog függetlensége a gazdaságtól és a társadalmi változásoktól 108 4.8.5. A szocialista jog jellegzetességei 111 4.9. A jogátvétel - a jog modernizációjának problémái 114 Irodalomjegyzék 116 Harmadik fejezet 119 5. § A jog a társadalomban 121 5.1. Karl Llewellyn a jogi munkák elmélete 121 5.1. Talcott Parsons - a jog társadalmi rendszerben betöltött helye 124 5.3. A jogi alrendszer tagolódása és kapcsolata más alrendszerekkel 127 5.4. A pozitív jog társadalmi kötöttsége - az alkotott jog társadalmi befolyásoltsága 128 5.3. Niklas Luhmann autopoietikus jogelmélete 130 5.3.1. Az autopoiezis elmélete 130 5.3.2. Az autopoietikus jog rendszere 131 6. § A modern jogfejlődés tendenciái 133 6.1. A modern jogok materializálódása és a törvényhozási eljárás 133 6.2. A materiális célzatú jogalkotás diszfunkcionális következményei 135 6.3. A bírói jogfejlesztés jellegzetességei 137 6.3.1. A döntés és következményeinek előrejelezhetősége 137 6.3.2. A döntésért viselt felelősség 138 6.3.3. A döntéshozó ismeretei 138 6.3.4. A preferenciák érzékeltethetősége 139 6.3.5. A döntési alternatívák természete 139 6.3.6. A bírói döntéshozatal módszerei 140 6.4. A jog rövid és hosszú távú kiszámíthatósága 141 6.6. A modern jogok tartalmi átalakulása 143 6.6.1. A jóléti állam hatása a jogdogmatikára 143 6.6.2. A jog társadalmi befolyásolásának új csatornái - a jog reszponzivitása 145 6.7.3. A túlszabályozási probléma kezelése - a reflexív jog elmélete 146 Irodalomjegyzék 148 Negyedik fejezet 149 7. §. Jogi hivatások szerkezete és a szerkezet hatása a jogrendszerekre 151 7.1. Franciaország - a hagyományok meghaladására tett kísérlet a jogalkotás dominanciájával 151 7.1.1. A francia jogrendszer tradíciói 151 7.1.2. A törvényhozás stílusa 156 7.1.3. A jogi hivatások szerkezete 159 7.1.3.1. A hatalmi ágak megosztásának hatása a francia jogi hivatásokra 159 7.1.3.2. A nem állami és szabad pálya jogi hivatásai Franciaországban 161 7.2. Németország - az elmélet uralma és állami szempontok dominanciája 163 7.2.1. Az elmélet dominanciájának kialakulása 163 7.2.2. A németországi jogi hivatások szerkezete - az állami kézben tartott hivatások 166 7.3. Az osztrák polgári törvénykönyv - a felvilágosodott filozófia hatása 167 7.4. A svájci polgári törvénykönyv - kodifikáció laikus alapokon 168 7.5. Anglia - a tradíció és gyakorlati jogász dominanciája a jogéletben 170 7.5.1. Az angol jog önálló fejlődése 170 7.5.2. Az angol jogi hivatások - a céhes keretek továbbélése 174 7.6. Az USA jogrendszere - jogegységesítés és újítás állami beavatkozás nélkül 176 7.6.1. A nem tradicionális common law 176 7.6.2. Az újító szellemű, céhes jellegű kötöttségektől megszabadult amerikai ügyvédség 178 Irodalomjegyzék 184 Felhasznált irodalom 185