KRIMINALISZTIKA

A kézirat lezárva: 2021. május Szerzők: Angyal Miklós, Budaházi Árpád, Fenyvesi Csaba, Herke Csongor, Kovács Gábor, Kovács Lajos, Mészáros Bence, Nagy Zoltán, Petrétei Dávid, Tremmel Flórián, Vigh András, Elek Balázs, Anti Csaba László, Máté István Zsolt, Fejes Attila, Gárdonyi Gergely, Hegyaljai Mátyás, Hengl Melinda, Horváth Orsolya, Kármán Gabriella, Nogel Mónika, Orbán József, Pádár Zsolt, Pásztor Attila, Tangl László Szerkesztette: Fenyvesi Csaba, Herke Csongor, Tremmel Flórián Ludovika Egyetemi Kiadó, 2022 Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett tudományos fejlődés jelentős kihatással volt a nyomozással összefüggő eszközökre és módszerekre is. A magyar és külhoni ismeretek folyamatosan bővülő tárháza olyannyira kitágult és átalakult, hogy kívánatossá vált egy széles spektrumú, friss szellemű nyomozási útmutató, egy modern tudományelméleti összefoglaló a krimináltechnika és a krimináltaktika körében. A tankönyv három fő részből áll. Az első a kriminalisztikai alapvetéseket, legfőképpen a kriminalisztika fogalmát, tudományági kapcsolódásait, történetét, elveit, szakirodalmát tartalmazza. Ezt követi a krimináltechnikai fejezetek csoportja, amely – felfogásunk szerint objektivitása és egyre erőteljesebbé váló, dinamikusan fejlődő szerepe miatt – prioritást élvez a harmadik fő részben megfogalmazott és – több szubjektív elemet tartalmazó, ugyanakkor a gyakorlatban sokszor eredményes, háttérbe nem szorítható – krimináltaktikai módszerekkel szemben. Ezen rész utolsó fejezetében (mintegy összefoglalás helyett) rámutatunk a gyakorlatban előforduló kriminalisztikai hibákra, a tudományág nemzetközi tendenciáira, a jövőbeli fejlesztési lehetőségekre, a várható elmozdulási irányokra. Reményeink szerint a kötet nemcsak a joghallgatóknak, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem diákjainak jelent majd hasznos olvasmányt tanulmányaik során, hanem nyomozási „zsinórmértékünket” jó szívvel fogadják és forgatják majd a gyakorló jogalkalmazók, a praxist folytató bűnüldözők, bírák, ügyészek, ügyvédek, büntetés-végrehajtási alkalmazottak, a biztonsági szférában dolgozók és az elméleti kutatók, egyetemi oktatók is – végső soron pedig minden múltfürkésző, valóságfeltáró, igazságkereső olvasó. A kötet adatai: Formátum: B/5 Kötés: puhatáblás Megjelenés éve: 2022 Terjedelem: 624 oldal A tartalomból: I. Bevezetés 1. Kriminalisztikai alapvetések 1.1. A kriminalisztika fogalma, célja, rendszere, tudományági kapcsolódásai 1.2. A kriminalisztika története, mérföldkövei, alapelvei, szakirodalma 2. Nyomozás tervezése és szervezése, azonosításelmélet 2.1. A nyomozás kriminalisztikai fogalma és alapelvei 2.2. A verziók 2.3. A verziókkal végzett munka 2.4. A nyomozás tervezése és szervezése 2.5. A nyomozási terv és a tervezési segédletek 2.6. A bűnelemzés 2.7. A bűnözésföldrajz 2.8. A kriminalisztikai azonosításelmélet II. Krimináltechnika 3. Nyomtan 3.1. A nyom fogalma 3.2. A nyomképződés filozófiai alapjai 3.3. A nyomkereszteződés 3.4. A nyomok osztályozása 3.5. A nyomrögzítés általános kérdései 4. Emberi, állati, tárgyi nyomok 4.1. Fedetlen emberi testrészek nyomai 4.2. Egyéb felületi nyomok 4.3. Térfogati nyomok rögzítése 4.4. Fognyomok 4.5. Vérnyomok elemzése 4.6. Tárgytöredékek és rész-egész vizsgálat 4.7. Eltávolított fémbeütések vizsgálata (metallográfia) 4.8. Roncsolásmentes zárnyitás vizsgálata 4.9. A tűz nyomai 4.10. Járművek nyomai és a közlekedési balesetek vizsgálata 5. Biológiai anyagmaradványok 5.1. Az anyagmaradvány fogalma, jelentősége, csoportosítása 5.2. Biológiai anyagmaradványok 5.3. A vér 5.4. A haj- és szőrszálak 5.5. A DNS mint nyom és mint anyagmaradvány 5.6. Nem emberi biológiai anyagmaradványok vizsgálata 6. Egyéb anyagmaradványok 6.1. Nem emberi eredetű biológiai anyagmaradványok 6.2. A leggyakoribb fizikai-kémiai anyagmaradványok 6.3. Kábítószerek mint anyagmaradványok 6.4. A kábítószerek vegyészeti vizsgálata 7. Igazságügyi kézírásvizsgálat 7.1. A kézírásvizsgálat lényege (alapja) 7.2. A kézírásvizsgálat tárgya és célja 7.3. Az összehasonlító kézírásvizsgálat módszere és az eredményességét döntően befolyásoló tényezők 7.4. Az összehasonlító anyag 7.5. Az írássajátosságok 7.6. A kézírás elváltozása és megváltoztatása 7.7. A grafokomparáció, a grafoanalízis és a grafolingvisztika fogalma 8. Egyéb írásvizsgálatok 8.1. Technikai iratvizsgálatok 8.2. Az iratok és az okmányok kriminalisztikai vizsgálata 8.3. Az okmányok hamisítás elleni védelme 8.4. Nehezen olvasható szövegek tartalmának megállapítása 8.5. Összetépett iratok helyreállítása 8.6. Elégett, elszenesedett irat tartalmának megállapítása 8.7. Faxkészülékek azonosítása 8.8. Számítógép-nyomtatók, fénymásolók azonosítása 8.9. Iratok korának meghatározása 8.10. Iratelemek keletkezési sorrendjének vizsgálata 9. Igazságügyi lőfegyvertan, tűzszerészet 9.1. A fegyveres elkövetés büntetőjogi és kriminalisztikai megközelítése 9.2. Igazságügyi lőfegyvertan és igazságügyi ballisztika 9.3. A lőfegyver 9.4. A lőszer 9.5. Az alapvető lövési elváltozások 9.6. A kiegészítő lövési elváltozások 9.7. A lövés távolságának meghatározása 9.8. A lövés irányának meghatározása 9.9. Fegyverszakértői vizsgálatok 9.10. Tűzszerészet a kriminalisztikai gyakorlatban 9.11. Tűzvizsgálat 10. Személyazonosítás, daktiloszkópia 10.1. Személyazonosítás 10.2. Személyleírás 10.3. Bűnügyi személyfénykép 10.4. Daktiloszkópia 11. Bűnügyi nyilvántartás 11.1. A bűnügyi nyilvántartási rendszer 11.2. A bűnügyi nyilvántartási rendszer felépítése, részei 11.3. Bűnüldözési nyilvántartások 11.4. Körözési nyilvántartási rendszer 11.5. Adatkezelési rendszerek, nyilvántartások, számítógépes kereső-kutató programok 12. Sajátos krimináltechnikai eszközök és módszerek 12.1. Szagazonosítás 12.2. Csapdák 12.3. Képrögzítő és képalkotó technikák 12.4. Hangazonosítás 12.5. Számítógép, informatika, 3D nyomtatás a bűnüldözésben 13. A bűnügyi hírszerzés 13.1. A bűnügyi hírszerzés fogalma 13.2. A bűnügyi hírszerzés rendszere 13.3. Engedélyhez nem kötött eszközök 13.4. Ügyészi engedélyhez kötött eszközök 13.5. Bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök 14. Krimináltechnikai szakértők és szaktanácsadók, Bayes-módszerek 14.1. A krimináltechnikai szakértők és szaktanácsadók igénybevétele és jogállása 14.2. A krimináltechnikai szakértő kirendelése 14.3. Túlbizonyítás 14.4. A szakértők munkájának egymásra épülése 14.5. A bűnjelek kezelése: a hitelességi láncolat megőrzése 14.7. A szakvélemény hiteltérdemlősége 14.8. A Bayes-módszerek bűnügyi alkalmazásának alapjai III. Krimináltaktika 15. A szemle 15.1. A szemle fogalma, a helyszín és a szemle fajtái 15.2. Felkészülés a szemlére 15.3. A szemle lefolytatásának taktikai követelményei 15.4. A szemle eredményeinek rögzítése 15.5. A szemle eredményeinek értékelése 16. Bűnügyi adatgyűjtés, profilalkotás 16.1. A bűnügyi adatgyűjtés fogalma 16.2. Adatszerzési módszerek 16.3. Klasszikus humán adatgyűjtés 16.4. Technikai (digitális) adatok 16.5. Profilalkotás 17. Kihallgatás (poligráf) 17.1. A kihallgatás fogalma, fajtái, menete 17.2. Kihallgatás és kriminálpszichológia 17.3. Kriminálpszichológus igénybevétele a kihallgatás során 17.4. Műszeres vallomás-ellenőrzés - poligráfos vizsgálat 18. Terhelt, tanú, sértett kihallgatása 18.1. A terhelti kihallgatás fogalma, főbb jellemzői 18.2. Felkészülés a gyanúsított kihallgatására 18.3. A kihallgatás megkezdésének garanciális mozzanatai 18.4. Az érdemi kihallgatás részletei 18.5. Új kihallgatási módok (PEACE, SUE) 18.6. A tanúkihallgatás fogalma, főbb ismérvei 18.7. Felkészülés a tanúkihallgatásra 18.8. A tanúkihallgatás lefolytatása 18.9. Speciális tanúkihallgatási módszerek 18.10. A sértett kihallgatásának fogalma 18.11. A sértett személyiségének jelentősége, vallomások sajátosságai 18.12. A gyermek sértett kihallgatása 18.13. A sértettgondozó (forensic nurse) 19. Szembesítés 19.1. Mi a szembesítés 19.2. Milyen csoportjai vannak a szembesítésnek? 19.3. Hol végezzük a szembesítést? 19.4. Mikor végezzük a szembesítést? 195. Melyek a szembesítési hibák? 19.6. Hogyan végezzük a szembesítést? 19.7. Ki vegyen részt a szembesítésen? 19.8. Miért (mi okból) legyen a szembesítés? 20. Helyszíni kihallgatás 20.1. A helyszíni kihallgatás fogalma, célja, jelentősége, fajtái 20.2. Felkészülés a helyszíni kihallgatásra 20.3. A helyszíni kihallgatás taktikája 20.4. A helyszíni kihallgatás rögzítése 20.5. A helyszíni kihallgatás értékelése 21. Felismerésre bemutatás 21.1. A felismerésre bemutatás fogalma, fajtái, jelentősége 21.2. Felkészülés a felismertetésre 21.3. A felismertetés taktikai következményei 21.4. A felismertetés értékelése 22. Bizonyítási kísérlet 22.1. A bizonyítási kísérlet fogalma, jelentősége, fajtái 22.2. Felkészülés a bizonyítási kísérletre 22.3. A bizonyítási kísérlet taktikája 22.4. A bizonyítási kísérlet rögzítése 22.5. A bizonyítási kísérlet értékelése 23. Kényszerintézkedések taktikája 23.1. A kényszerintézkedések taktikájának időszerűsége 23.2. A kényszerintézkedések időzítése 23.3. A kényszerintézkedések halaszthatatlansága és megismételhetetlensége 23.4. Az egyes kényszerintézkedések taktikája 24. Nemzetközi bűnüldözés 24.1. Nemzetközi bűnügyi együttműködés a szervezett bűnözés felderítésére, megelőzésére 24.2. Nemzetközi bűnüldöző szervezetek 24.3. EU-ügynökségek 24.4. A Schengeni Információs Rendszer (SIS II) és a SIRENE-irodák 24.5. NEBEK 24.6. COSI 24.7. Egyéb szervezetek 25. Összefoglalás helyett 25.1. A leggyakoribb kriminalisztikai hibák és lehetséges következményeik 25.2. A kriminalisztika 21. századi tendenciái 25.3. A kriminalisztika jövőbeli fejlesztési lehetőségei