MAGASFESZÜLTSÉG. VÁROSI SZOLGÁLTATÁSOK

Szerző: Horváth M. Tamás Dialóg Campus Kiadó, 2015 Áramkimaradás, csőtörés, szeméthegyek – a közművek veszélyesek. A polgármestereknek és a szolgáltató vállalatok vezetőinek azonban további rémálmai lehetnek, mivel e téren manapság nem lebecsülendők sem a kormányzati, sem az üzleti kockázatok. Mindez okkal történik, hiszen az energiaárak emelkedésének időszakában a lakásfenntartás költségeinek növekedése erősen érintette az emberek pénztárcáját. A közműszolgáltató szektorral kapcsolatban zajló gazdasági és politikai konfliktusokra azóta is különösen élénken reagál a társadalom. A Magasfeszültség a kormányzati és vállalatszervezési ellentmondások alapjait kutatja az eltérő közigazgatási szintek, valamint a szolgáltató közműtársaságok szemszögéből. Minthogy egyik érdekkör sem önmagában létezik, különös figyelmet kellett fordítani az elemzés során a céghálózatok terjeszkedésére, illetve az európai integrációban az ágazatpolitikák formálódásának időnként bizony csikorgó működésére. A konfliktusok halmozódása ebben a körben sokszor legalább annyira rázós helyzeteket teremt, mint egy-egy súlyosabb üzemzavar. De miként műszakilag a technikai hiba, a közösségi kockázatok is, meghatározott feltételek mellett, de csakis így, bizonyára kezelhetők… A Magasfeszültség a közszektorban dolgozó szakembereknek, az ilyen élethivatásra felkészülő felsőoktatási hallgatóknak és általában, a társadalomtudományok aktuális szakkérdései iránt mélyebben érdeklődő olvasóknak ajánlható. Horváth M. Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi tanár. A helyi kormányzatok, közszolgáltatások, közigazgatási szintek közötti államháztartási kapcsolatok témakörében számos könyv és szakfolyóiratcikk szerzője. A kötet adatai: Formátum: B/5 Kötés: kartonált Megjelenés éve: 2015 Terjedelem: 280 oldal Tartalomjegyzék: Táblázatok jegyzéke 11 Ábrák jegyzéke 13 Előszó – két példával 15 Első rész TÉR ÉS KLASSZIKUS KÖZIGAZGATÁS 21 I. MÉRET ÉS DEMOKRÁCIA 23 1. A közfeladatok területi diverzifikációja 23 2. A városias helyi szerepkör meghatározása 24 3. Önkormányzati méretek 30 4. Méretgazdaságosság 34 Melléklet 39 II. TÉRSZERVEZÉS ÉS HATÉKONYSÁG 41 1. Az igazgatás térbeli egységeinek egymásra épülése 41 2. Kistérség-igazgatás 43 3. Megyeigazgatás 49 4. Régióigazgatás 55 Második rész FUNKCIÓK ÉS KORMÁNYZÁS 59 I. A HELYI KORMÁNYZÁS FUNKCIONÁLIS PARADIGMÁI 61 1. Főbb helyi kormányzati magyarázó elméletek 61 2. A jogi tradíció sorsa a paradigmák között 73 II. az önkormányzati gazdálkodás szabályozásának funkciói 79 1. Pénzügyi föderalizmus 80 2. A decentralizáción keresztül érvényesülő államháztartási funkciók 81 3. A modell egyes egyszerűsítéseinek feloldása 84 4. A funkciók tartalmának konkretizálása 86 5. A lokalizációtól a hálózatosodásig 90 Harmadik rész FORRÁSOK ÉS ESZKÖZÖK 93 I. Finanszírozási politika 95 1. Önkormányzati forrásszabályozási rendszerkeretek 95 2. Feszültségek 111 II. Az önkormányzatok vagyongazdálkodási intézményei 113 1. Vagyongazdálkodási formák 114 2. Szervezési módok 118 Negyedik rész HÁLÓZATI FESZÜLTSÉG123 I. FUNKCIONÁLIS ELMÉLETEK A VÁROSI KORMÁNYZÁSRÓL 125 1. A hálózatos kormányzási elméletek vonzatai 125 2. Városi gazdaságösztönzés 126 3. Újabb „léptékelméletek” 128 4. Önkormányzati felelős társaságirányítás 130 5. Az állami szerepek helye a hálózatosság alakulásában 133 II. A VÁROSI KORMÁNYZÁS GAZDASÁGI HÁLÓZATOS KAPCSOLATAI FELMÉRÉSE 135 1. Módszer 135 2. Gazdasági kapcsolati formák 135 3. Társadalmi kapcsolati formák 142 Melléklet: A városi kormányzás társadalmi kapcsolatai vizsgálatához használt referenciakutatás jellemzői 149 III. FELADATELLÁTÁSI MINTÁZATOK 151 1. A helyi közfeladat-ellátó funkciók alapformái 151 2. A közüzemi szolgáltatások fajtái és változásaik 155 IV. A LIBERALIZÁCIÓ UTÁNI FORDULAT HATÁSA A VÁLLALATOKRA A KÖZMŰ-SZEKTORBAN 165 1. Ellenoldali jellemzők 165 2. Folyamatok 167 3. Globális összefüggések 169 4. Folyamathatások Magyarországra 172 5. Eszközök 173 V. A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁSOK ÁTALAKÍTÁSÁNAK PÉLDÁJA 177 1. Változó irányok 178 2. A 2010 utáni szabályozási fordulat Magyarországon 179 3. Van-e összefüggés a nemzetközi változásokkal? 184 Ötödik rész FORDÍTÓ KAROK 189 I. EURÓPA CSENDES FORDULATA 191 1. Közszerződési sajátosságok az uniós jogban 191 2. Közszolgáltatási szerződési rendszerek főbb európai modelljei 193 3. A fordulat 199 4. A fordulat megjelenése Magyarországon 203 5. Következtetések 205 Melléklet: Uniós jogszabályok, jogi dokumentumok jegyzéke 206 II. HELYI ÖNKORMÁNYZATI ÁTALAKULÁS MAGYARORSZÁGON 209 1. Tartalmi változások 209 2. Mivégre? 211 3. Minőségek 213 4. Döntéshozatal 214 5. Összhangok 215 Hatodik rész SZERVEZETI KIHATÁSOK 217 I. Nemzetközi példák a változásokra 219 1. Kiválasztási szempontok 219 2. Párizs példája 220 3. Más nagyvárosi víziközmű-szolgáltatási példák 222 4. Egyéb szolgáltatások példái 225 5. Az átalakulások tényezői 227 6. Következtetések 229 Melléklet (Áttekintő és magyarázó ábrák) 230 II. A VÁLTOZÁSOK TARTALMA 233 1. Közszektorú tulajdoni formák terjedése 234 2. A közszektor közvetlen szervezési eszközei előtérbe kerülése 236 3. Következtetések 239 III. Városi tulajdonosi szerepek alakulása 241 1. Típusok 241 2. Szakaszok 243 3. Szerepek 245 IV. OKOK A FORDULATRA 249 1. Feszültséget generáló okok 250 2. Válaszreakciók 252 Irodalomjegyzék 255 Fogalomtár a Magasfeszültséghez 269 Tárgymutató 275