A BEISMERŐ VALLOMÁS FONÁKJA ÉS SZÍNE

A kényszertől a konszenzusig Szerző: Bakonyi Mária Caeta Könyvkiadó, 2021 A beismerő vallomás központi szerepet tölt be a büntetőeljárásban, a bizonyításban. A középkorban a beismerő vallomást a „bizonyítékok királynőjének” tekintették, amelyhez az esetek legnagyobb részében nem mindig a legtörvényesebb módszerrel jutottak. A beismerő vallomásból „trónfosztott királynő” lett, azonban az új Be. ismét a fejére tette a koronát. Akadályt jelentett/jelent a beismerő vallomás mindenáron és mindenfajta eszközzel való megszerzésében egyrészt a kényszervallatás büntetendőségének bevezetése, másrészt a bizonyítási tilalmak háromféle módon (bűncselekmény elkövetésével, más tiltott módon, és az eljárási résztvevők eljárási jogainak lényeges sérelmével) beszerzett bizonyítási eszközök kizárása. Mind a kényszervallatás, mind pedig a bizonyítási tilalmak három fajta módszerének alkalmazása a büntetőeljárásban résztvevő hatóságok tagjainak tevékenységéhez köthetőek. A A beismerő vallomás melyike tekinthető fonáknak és melyik a színének? Melyik módszerrel megszerzettet zárjuk kik a bizonyítékok köréből, melyiknél lehet megállapítani, hogy a terhelt valódi, befolyástól mentes akaratát tükrözi? A kötet adatai: Kötés: keménykötés Megjelenés éve: 2021 Terjedelem: 272 oldal A tartalomból: Előszó I. Bevezetés II. A beismerő vallomás megszerzésének módozatai - a kezdetektől a XVIII. századig 1. Az ókor tortúrája 2. A bűnvádi eljárás jellegzetességei a középkorban 3. Az inkvizitórius eljárás jellemzői 4. Kínvallatás Magyarországon 5. Törekvések a tortúra eltörlésére Európában és Magyarországon III. A kínvallatás tilalmának kodifikációja Magyarországon 1. Törvénytervezetek 2. A kényszervallatás XIX. századi első, írott törvényi szabályozása Magyarországon és a bűnvádi perrendtartás tilalmai a terhelt kihallgatásánál 3. A II. világháború utáni korszak jellemzői a szocializmus időszaknak büntető anyagi és eljárási törvényei 4. A terhelt kihallgatásának szabályozása az 1989-es rendszerváltást követően, valamint a kényszervallatás a legújabb Btk.-ban IV. A kényszervallatás törvényi tényállása és az elkövetés bizonyításának nehézségei 1. A kényszervallatás, mint hivatali bűncselekmény 2. Egység, többség, halmazat 3. Statisztikai adatok 4. Bizonyítási nehézségek a kényszervallatás miatt indított ügyekben 5. A kényszervallatás okai és Janus-arcúsága V. Nemzetközi szabályozás és az elvárások 1. Az ENSZ szabályozásai - az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatától napjainkig 2. Az Európa Tanács egyezményei 3. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata a kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmának megszegése esetén 4. A hazai hatóságok által lefolytatandó eljárásokkal kapcsolatos EJEB elvárások 5. A kényszervallatás napjainkban - az Amerikai Egyesült Államokban és Európában VI. Bizonyítás a büntetőeljárásban 1. A bizonyítás fogalma a büntetőeljárásban 2. A bizonyítás tárgya 3. A bizonyítékok szabad értékelésének elve 4. A bizonyítás törvényessége és a bizonyítási tilalmak 5. A „mérgezett fa gyümölcse mérgező” és az ezüsttálca elve VII. A gyanúsított kihallgatása 1. A terhelt, mint „ügyfél” és mint bizonyítási eszközt szolgáltató személy 2. A gyanúsítottá válás: a megalapozott gyanú közlése 3. A gyanúsított kihallgatásának általános szabályai 4. Az ártatlanság vélelmének jogi természete 5. Az önvádra kötelezés tilalma 6. Jog a hallgatáshoz 7. Az önvádra kötelezés tilalma és a hallgatás joga VIII. A gyanúsított kihallgatásának törvényes taktikai fogásai és a neuralgikus pontok 1. A kihallgatásra való felkészülés 2. A kérdésfeltevés módja 3. Dezinformáció alkalmazása a leplezett eszközök alkalmazása során 4. A megtévesztés tilalma, avagy a krimináltaktikai blöff alkalmazása a gyanúsított kihallgatásánál IX. A gyanúsított védekezési lehetőségei 1. A gyanúsított vallomása 2. A hallgatás, mint a védekezés egyik módja 3. A vallomástételben rejlő védekezési lehetőségek X. A gyanúsított vallomásának fajtái 1. A vallomásértékelés mércéi 2. A valós és valótlan állítások 3. A terhelt hamis vallomása 4. A beismerő vallomás XI. A beismerő vallomás az új Be. középpontjában 1. Az általános szabályok 2. A beismerő vallomás - régen és napjainkban 3. Legalitás és opportunitás 4. A nyomozás vizsgálati szakaszában rejlő lehetőségek 5. Az előkészítő ülés, a mértékes indítvány XII. Összefoglalás