AZ EURÓPAI UNIÓ SZOCIÁLIS- ÉS MUNKAJOGA

A kézirat lezárva: 2020. február 1. Szerzők: Dudás Katalin, Petrovics Zoltán, Hungler Sára, Gellérné Lukács Éva ELTE Eötvös Kiadó Kft., 2020 Az Európai Unió szociális és munkajoga rendkívül szerteágazó és folyamatosan változó jogterület, ebben a tankönyvben megpróbáltuk összefoglalni azokat a legfontosabb összefüggéseket, amelyek segítségével megérthető és könnyebben feldolgozható ez a joganyag. Tankönyvünkben bemutatjuk az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az azokat végrehajtó másodlagos jogi normák hátterét és főbb rendelkezéseit. A jogszabályok ismertetése mellett nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy bemutassuk, miként befolyásolta a munkaerőpiacot a gazdasági és szociális integráció egymástól eltérő ütemű fejlődése, éppen ezért sok szó esik a könyvben a szakpolitikai célkitűzések változásáról is. Az uniós jog értelmezéséhez elengedhetetlen, hogy ismerjük az Európai Unió Bíróságának joggyakorlatát, ezért közel 200 munkajogi esetet dolgoztunk fel. Reméljük, ezzel is segítjük a jogértelmezést és az uniós jogszabályok gyakorlati alkalmazását. Könyvünket nemcsak a hallgatóknak, hanem gyakorló ügyvédeknek és bíróknak is ajánljuk. A kötet adatai: Formátum: B/5 Kötés: kartonált Megjelenés éve: 2020 Terjedelem: 296 oldal A tartalomból: Esetmutató - az Európai Unió Bíróságának esetei Rövidítések jegyzéke Előszó Első rész Alapvetés I. A közösségi és az uniós szociálpolitika története 1. A szociálpolitika kezdetei 2. A nyitott koordinációs mechanizmus 3. A Lisszaboni Szerződés jelentősége 4. A szociális jogok európai pillére és jelentősége a jövő szempontjából 5. Jogalkotási rend az EU munka- és szociális jogában 6. Az EU szociális- és munkajogát támogató főbb eszközök, intézmények Második rész Személyek szabad mozgása az európai integrációban I. A szabad mozgás és tartózkodás az Európai Unióban 1. A munkavállalók szabad mozgása II. A munkavégzéssel összefüggő jogosultságok köre 1. Uniós munkavállaló fogalmi elemei 2. Az uniós munkavállalók munkajogi típusú jogosultságai III. Szociális jellegű jogosultságok és szociális biztonsági koordináció 1. Alapelvek a koordináció terén 2. Releváns uniós jogi fogalmak a szociális szférában 3. A rendelet alapelvei, lényegi elemei 4. A 883/2004/EK rendelet személyi hatálya 5. A 883/2004/EK rendelet tárgyi hatálya 6. Kiegészítő szociális biztonsági rendszerek IV. Uniós polgárság és szabad mozgás 1. Áttekintés 2. Szociális jogok 3. Tartózkodási jogok 4. Az uniós polgárság fejlődési irányai 5. A határon átnyúló betegjogok érvényesítése Harmadik rész A munka- és szociális jog terén érvényesülő szabályozás I. A munkafeltételek egységes szabályozása 1. A munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó szabályozás 2. A munkaviszony teljesítéséhez kapcsolódó szabályok 3. A fiatalok munkahelyi védelme 4. A munkajogviszony megszüntetésével szembeni védelem egyes kérdései II. Az egyenlőség elve és a diszkrimináció tilalma az Európai Unió jogában 1. Áttekintés 2. Formális és tényleges egyenlőség 3. A diszkrimináció tilalma 4. Az egyenlő bér elve 5. A család védelme 6. A 19. cikken alapuló irányelvek 7. Jogérvényesítés III. Atipikus munkaviszonyok 1. Az alkalmi munkavállalók egészsége és biztonsága 2. A részmunkaidő 3. A határozott idejű munkaviszony 4. A munkaerő-kölcsönzés IV. A munkavállalói mobilitás másik eszköze: a kiküldetés 1. A Bíróság korai esetjogának áttekintése és az első kiküldetési irányelv 2. A szolgáltatásnyújtás szabadsága és az alapvető jogok ütközése: Laval-kvartett-ügyek 3. A kiküldetésre vonatkozó új szabályok: a 2018/957/EU irányelv 4. Kritikák a 2018/957/EU irányelv elfogadásával kapcsolatban 5. A kiküldetés szociális biztonsági oldala V. Az Európai Unió kollektív munkajoga 1. Az EU kollektív munkajogának tárgya 2. A munkavállalói részvétel 3. Az európai szociális párbeszéd VI. A munkahelyi biztonság és egészség 1. A munkahelyi biztonság és egészség harmonizációja és az uniós elvekhez való viszonya 2. Jogharmonizáció - biztonsági és egészségvédelmi irányelvek 3. Az EU főbb irányelvei a munkahelyi egészség és biztonság területén 4. A 89/391/EGK keretirányelv a dolgozók munkahelyi biztonságát és egészsége javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről 5. Intézményi keretek 6. Uniós munkavédelmi stratégiák 7. Modernizálás iránti törekvések