BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA

Szerző: Farkas Beáta; Várnay Ernő JATE Press, 2011 A kötet adatai: Kötés: Puhakötés Megjelenés éve: 2011 Terjedelem: 218 oldal Tartalomjegyzék: ELŐSZÓ I. TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS 1. Út az Európai Közösségekhez 1.1. Történelmi előzmények 1.2. A hidegháború hatásai 2. A Közösségek megalakulása 2.1. A Benelux együttműködés 2.2. Az Európai Szén- és Acélközösség 2.3. A Spaak-jelentés 2.4. A Római Szerződés 3. Az Európai Közösségektől az Európai Unióig 3.1. A dinamikus fejlődés évei 3.2. feszültségek az integráció folyamatában, a luxemburgi kompromisszum 3.3. Nagy-Britannia útja a Közösségbe 3.4. Az integráció mélyítésének terve a világgazdasági válság árnyékában 3.5. Bővülés a mediterrán országokkal 3.6. Az egységes belső piac felé 3.7. A belső piaci fehér könyv 3.8. Az Egységes Európai Okmány 3.9. A Maastrichti Szerződés 3.10. A bővülés újabb hulláma 3.11. Az Amszterdami Szerződés és a keleti bővülés 3.12. A lisszaboni stratégiától az EU 2020-ig 3.13. A Lisszaboni Szerződés II. AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, JOGRENDJE, DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁSAI 1. Az Európai Unió szervezete 1.1. Az Európai Tanács 1.1.1. Az Európai Tanács elnöke 1.2. A Miniszteri Tanács 1.2.1. A Tanács elnöksége 1.3. Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője 1.4. Az Európai Parlament 1.4.1. Az Európai Parlament szervezete 1.4.2. A petíció 1.4.3. Az ombudsman 1.5. Az Európai Bizottság 1.6. A Számvevőszék 1.7. Az Európai Unió Bírósága 1.8. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 1.9. A Régiók Bizottsága 1.10. Az Európai Beruházási Bank 1.11. Az ügynökségek 1.12. Az Eurojust és az Europol 2. Az uniós jog 2.1. Rendelet 2.2. Irányelv 2.3. Határozat 2.4. A másodlagos jogi aktusok hierarchiája 2.5. Az Európai Bíróság esetjoga 2.6. Az uniós jog közvetlen hatálya és elsőbbsége 3. Döntéshozatal és jogalkotás az Unióban III. A KÖZÖS PIACTÓL A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓIG 1. A közös (belső) piac és a négy belső piaci szabadság 1.1. Az áruk szabad mozgása 1.2. A szolgáltatások szabadsága 1.2.1. A szolgáltatási irányelv 1.3. A vállalkozás (letelepedés) szabadsága 1.3.1. A vállalkozásokra és a szolgáltatásokra egyaránt vonatkozó másodlagos uniós szabályozás 1.3.2. A szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv 1.4. A munkavállalók szabad mozgása 1.5. A tőkemozgások és fizetések szabadsága 1.5.1. Az „aranyrészvény” ügyek 2. Az Unió versenyjoga 2.1. A versenykorlátozó megállapodások tilalma 2.1.1. Megengedhető versenykorlátozó megállapodások 2.2. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma 2.3. A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzése 2.4. Az állami támogatásokra vonatkozó szabályozás 2.4.1. A közvállalkozásokra, privilegizált vállalkozásokra és az általános érdekű szolgáltatásokra vonatkozó szabályozás 3. Fogyasztóvédelem 3.1. Az Európai Unió fogyasztóügyi politikája 3.2. A Bizottság fogyasztóügyi stratégiája 4. A monetáris unió 4.1. Út a monetáris unió felé 4.1.1. Az ECU 4.2. Az Európai Monetáris Rendszer tündöklése és bukása 4.3. Maastricht forradalma: a gazdasági és monetáris unió immár alapszerződésben vállalt cél 4.4. A monetáris integráció közgazdasági indokoltsága 4.5. A Maastrichti Szerződés forgatókönyve 4.5.1. Az átmenet szakaszai 4.5.2. A monetáris unió szervei 4.5.3. A konvergencia kritériumai 4.5.4. Az átmenet harmadik szakasza 4.6. Az ERM II 4.7. A gazdasági és monetáris unió fiskális dimenziója 4.8. A 2008–2009-es világgazdasági válság: új korszak az euróövezetben és a gazdaságpolitikai koordinációban 4.8.1. A 2008-as válság hatása 4.8.2. A pénzügyi felügyeleti rendszer intézményei 4.8.3. A gazdaságpolitikai koordináció megerősítése IV. UNIÓS POLITIKÁK 1. Agrárpolitika és vidékfejlesztés 1.1. A közös agrárpolitika kialakulása 1.1.1. A célok meghatározása 1.1.2. Az alapelvek 1.1.3. Az érdekek összehangolása 1.1.4. Piaci rendtartások és árrendszer 1.1.5. Különleges pénzügyi megoldások 1.2. A közös agrárpolitika kezdeti eredményei és problémái 1.2.1. A Mansholt-terv 1.2.2. A KAP eredményei 1.3. Reformok az 1980-as években 1.4. Reformok 1990 után 1.4.1. A KAP 1992-es reformja: a McSharry reform 1.4.2. Az Agenda 2000 mezőgazdasággal kapcsolatos rendelkezései 1.4.3. A KAP 2003-as reformja: luxemburgi kompromisszum 1.4.4. A reformok eredményei 1.5. A 2007–2013 közötti időszak 2. Halászati politika 2.1. A tenger halállományának felosztása 2.2. Közös piac a halászatban 3. Iparpolitika 3.1. Az átfogó iparpolitika hiánya 3.2. A válságágazatok kezelése az 1973-as olajválság után 3.3. A kilencvenes évek szemléletváltása 4. Energiapolitika 4.1. Energiapolitika tagállami szinten 4.2. Közös energiapolitika az olajárrobbanás után 4.3. A közös energiapolitika fejlődése az 1990-es években 4.4. Az energiapolitika és más szakpolitikák kapcsolata 4.5. Változások az ezredforduló után 5. Közlekedéspolitika 5.1. A jogharmonizáció feladatai 5.2. Transzeurópai hálózatok 5.3. Közlekedéspolitika az ezredforduló óta 6. Kutatás-fejlesztés politika 6.1. Közösségi intézmények a kutatás-fejlesztésekre 6.2. A közösségi kutatás-fejlesztési politika kialakulása 6.3. A lisszaboni stratégiától a Lisszaboni Szerződésig 6.4. Kutatás-fejlesztési keretprogramok 6.5. A Közös Kutatóközpont ma 7. Környezeti politika 7.1. A környezet állapotának romlása 7.2. A környezetvédelem megjelenése önálló politikaként 7.3. A környezeti politika finanszírozása 7.3.1. Kezdeti finanszírozási lehetőségek 7.3.2. A LIFE+ program (2007–2013) 7.4. Az akcióprogramok 7.4.1. Az ötödik akcióprogram 7.4.2. A hatodik akcióprogram (2002–2012) 7.5. Közös akciók 7.6. A környezeti politika főbb kérdései napjainkban 8. Kohéziós politika 8.1. Regionális egyenlőtlenségek 8.2. Regionális politikától a gazdasági, társadalmi és területi kohézióig 8.3. A Strukturális Alapok reformja 8.4. A kohéziós politika 2007–2013 között 8.5. A kohéziós politika jövője 9. Szociális ügyek és a foglalkoztatás 9.1. Az Európai Szociális Alap 9.2. A szociálpolitika szabályozása 9.3. Foglalkoztatáspolitika 9.4. Oktatás, szakképzés, ifjúság és sport V. A KÖZÖS KÖLTSÉGVETÉS 1. A költségvetés története 2. A közös költségvetés elvei 3. Az éves költségvetés 3.1. A költségvetési eljárás 3.2. A költségvetés bevételei 3.3. A költségvetés kiadásai 3.4. A költségvetéssel kapcsolatban felvetett problémák VI. AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLKAPCSOLATAI 1. Az Unió a világban – az Unió mint globális szereplő 2. Az Európai Unió (kül)kereskedelmi politikája 2.1. Egyoldalú (autonóm) piacvédő intézkedések 2.2. Az általános preferenciális elbánást nyújtó rendszer 2.3. Az Európai Gazdasági Térség 2.4. A társulási megállapodások 2.4.1. A stabilizációs és társulási megállapodások 2.4.2. Társulási szerződések a mediterrán térség országaival – az euro-mediterrán megállapodások 2.4.3. Az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal fennálló partnerségi viszony 3. A bővítési folyamat 4. A közös kül- és biztonságpolitika 4.1. Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Külügyi Szolgálat 4.2. A KKBP-t támogató ügynökségek