Médiaetika

William L. Rivers - Cleve Mathews Médiaetika antik (Bagolyvár Kiadó), 1993 366 o., puha kötés, jó állapotú 1450.- A nyomtatott és az elektronikus sajtó munkásai, de a reklám és a PR-szakemberek is, nap mint nap beleütköznek etikai problémákba. Ahhoz, hogy ezeket képesek legyenek tévedhetetlenül felismerni és hozzáértõen kezelni, nem nélkülözhetik a világos irányelveket és mások gyakorlati tapasztalatait. A Médiaetika ezekkel foglalkozik. Joggal számíthat hát mindazok érdeklõdésére, akik mûvelik és tanulják e felelõs hivatást, vagy laikusként is felelõsséget éreznek a közügyek iránt. A könyv átfogóan és az egyetemi tankönyvekre jellemzõ igényességgel, mégis mozgalmasan és színesen tárgyalja e fontos és idõszerû témát. Elemzi a médiák szerepét a demokratikus társadalomban, a tárgyilagosság problémáját, foglalkozik a tényfeltáró tudósítás, a hírgyûjtés, a hírcsomagolás, a szerkesztõi munka etikai vonatkozásaival, és a PR-munka kapcsán kitér a választási kampányok etikai kérdéseire is. Minden fejezet végén feladatok találhatók, amelyek segítik az olvasót, hogy gyakorlatot szerezzen az etikai problémák megoldásában. A könyvet a legfontosabb amerikai médiaszervezetek etikai kódexei zárják. A Médiaetika sorait a demokráciáért és a tisztességes tájékoztatásért érzett felelõsség hatja át. A bevezetõ fejezetben a következõket olvashatjuk: „ .. Az alkotmány elsõ kiegészítése kizárja, hogy a médiáktól bármilyen külsõ tekintély számon kérje a felelõsséget így ennek a számonkérõ tekintélynek a szakmán belülrõl kell jönnie… , de a »szakmán belülrõl« valójában azt jelenti, hogy a »szakmát gyakorló személyen belülrõl«… Az, hogy az egyéntõl elvárjuk a belûlrõl jövõ felelõsséget… nem olyan irreális igény, mint amilyennek az elsõ pillanatra tûnik. Mi más lenne a demokratikus kormányzás, ha nem egy széleskörûen elfogadott igény, hogy az egyének hajlandók legyenek alávetni magukat a többségi döntéseknek?A demokrácia a kormányzás kockázatos formája, ami azon a meggyõzõdésen alapul, hogy az eszközök fontosabbak, mint a cél. A tekintélyelvû kormányzás ezzel szemben a célra helyezi a hangsúlyt.. A demokrácia alapja a jól tájékozott köz, és a köz tájékoztatása a médiák feladata.”