Széki Soós János - Holttengeri idők

A csend megszüli emberét/egy feltétellel/hogy az majd egyszer/elkiáltja magát Azon a nyári délutánon vakító napfény öntötte el az örömapa arcát, ezért nem szembetűnő, hogy arcbőrének színe olyan, akár a napon érlelt dohánylevélé. Bizonyos vagyok abban, hogy a mögötte álló, megfüstölődött hangászokkal egy időben kapta el a közeledő menyasszonynépe énekét. Az egymásba karoló, komótosan lépkedő ünnepi sereg még nem volt látható, csak hírvivő nótájuk dallamhangja kapaszkodott fel a dombon, hogy mielőbb a repedezett hangszerek simogató szólásába szövődjön. Széki Soós János kétműfajú (vers és próza) kötete a Holttenger, vagyis a Mezőség huszadik századi mementója egy családtörténet megrázó-tanulságos történetein keresztül. E földi békesség nagy medrében, a mozdulatlan mezőségi tóvidéken túl a legősibb erdélyi kisvilág metszetei bontakoznak ki. A felszín alatt azonban az egymásba barázdált nemzedékek vívják évszázadok óta szívós, engesztelhetetlen közelharcukat.