Tolnay Gábor - Jász-Nagykun-Szolnok vármegye mezőgazdaságának egyes kérdései 1920-1944 között

„Szolnok megye agrártörténetének döntő fordulója volt a millennium évtizede. A nagybirtokos és a tőkés bérlő osztályok vezetésével olyan mértékben és ütemben haladt előre a megye mezőgazdasága a tőkés fejlődés útján, amilyenre a korábbi évtizedekben még nem volt példa. Ebben az évtizedben már nem annyira közjogi és politikai síkon, hanem a gazdasági élet minden területén kiterjedt az a rendkívüli éles és kíméletlen harc, amely még a jászkun redemptióval vette kezdetét a Jászkun Hármas Kerületek redemptus birtokosai és a környező feudális övezetek birtokosai között. A vármegye két jól elkülöníthető övezetre osztható. Az egyik a Tisza folyó két oldalán elterülő úgynevezett nagybirtokos övezet, a másik pedig ennek két oldalát elfoglaló jászkun redemptus helységek sora. A jelzett gazdasági harc folyamán a megye nagybirtokos övezetében a nagybirtokos, a tőkés bérlők és banktőkés virilisták érdekszövetsége erősödött meg, megszilárdítva e területeken a tőkés fejlődést; illetve e fejlődés objektív tényezőinek kiszélesítését szorgalmazták. A másik oldalon a megye két redemptus zónájának - a Jászságnak és a Nagykunságnak - egykori középbirtokosai és gazdagparaszti rétegei - általában a megye 500 kat. holdon aluli közép- és kisbirtokosai - álltak. Ezek a kis- és középbirtokosok a feudális jellegű nagybirtokosok és tőkések érdekszövetségével szemben a tőkés fejlődés amerikai utas gazdasági feltételeinek létrehozásáért és fokozatos kiszélesítéséért folytattak harcot. A jászkun redemptus terület a megye területének több mint 44%-át foglalta el, mint ahogy ez az 1. számú táblázatból is megállapítható. A megye mezőgazdaságát érdemben nem lehet tanulmányozni e korban az 1895. évi mezőgazdasági statisztika és az 1911. évi állatszámlálás adatainak felhasználása nélkül. E felvételek kiadásának főleg üzemstatisztikai adatai adnak képet a megye kapitalizmuskori fejlődéséről - főleg annak kezdeti, kialakuló időszakáról. Ugyanakkor az 1920-as években végrehajtott földreform is lényegében az 1895-ös állapotokra épül, főleg ebben a trianoni békeszerződés által érintetlenül hagyott megyékben (Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyéket értjük ez alatt.)