Kő András, Nagy J. Lambert - Tököl, 1956 (dedikált példány)

Ittuk a bort a sikeres tárgyalásra, leültünk és vártuk, hogy a delegáció kocsijai előálljanak. De amikor ott összeültünk és beszélgetni kezdtünk egymással, egyszer csak,váratlanul bejött a szobába három KGB-s tiszt, fegyveres katonák kíséretében. Velük lépett be a helyiségbe Szerov, a KGB parancsnoka, és azt mondta a magyar delegáció tagjainak, hogy le vannak tartóztatva! Ezzel egy időben Malétert, Kovácsot és Szücsöt lefegyverezték. Érdekes, hogy Szerov díszruhában volt. Díszköpenyben, arany váll-lapokkal és fehér kesztyűvel - a fehér kesztyűt a kezében tartotta, majd ezeket az asztalra dobta. Ez volt a jel! Ez volt a jel - és lefegyverezték a katonákat. Attól féltek, hogy a magyarok lövöldözni fognak. Se vacsorameghívás nem volt, se bor, semmi az égvilágon! Amikor Malinyin hadseregtábornok elkezdett magyarázkodni, ez nekem már gyanús volt. Mi az, hogy ők nem tudnak Moszkvával beszélni? Ez nem lehetett gond! Dokáig nem meditálhattam a dolgon, mert bejött nyolc géppisztolyos, és mindegyikünknek két-két géppisztolyt nyomtak az oldalába.