Mikes Kelemen - Mikes Kelemen művei

Vedd ezért szívesen, kedves Olvasó, Mikesnek, ily bizonyos tanúnak a levelekbe elhintett s a nénjéhez Konstantinápolyba intézett tudósításait, melyek bizonyára egy magyarhoz képest méltók az ismeretre. De ha a magyar történetekben nem gyönyörködnél is, gyönyörködhetsz az egyházi és polgári török szokásoknak leírásában, gyönyörködhetsz a régi és újabb történetekből szedett mulatságos példákban, gyönyörködhetsz a vidám szívnek és friss elmének barátsáos nyájaskodásában és abban a szép és értelmes magyarságban, mellyel a különféle dolgokat oly kellemetesen kifejezte a szerző, hogy az ő leveleit ki-ki érdemesnek tarthatja a kiadásra. /Kulcsár István (1874)/ Mikes törökországi számkivetettetésében írogatta halhatatlan munkáját. Ifjonc korától fogva II. Rákóczi Ferenc belső embere, ezt Francia- s utóbb Törökországba, rodostói magányába követte, hol maga is élte le szinte egész életét. Úgy látszik, élete utolsó éveiben dolgozta ki, levélalakban, napló s olvasmányai böngészeteiből, azon híres munkáját, a Törökországi levelek-et, mely tartalomra s előadásra nézve egyformán a legérdekesebb magyar művek közé tartozik. A Rákóczi-féle emigráció, valmaint a török birodalom akkori történetei s erkölcsi állapotai ismeretére sok becses adatot nyújt, de fő érdeme az író saját belvilága visszatükrözésében van. Tudniillik e műbe rakta le Mikes az élet és szenvedés által tisztult s megnyugodott vallásos lelke tapasztalásait, gondolatait, enyelgéseit, melyek e kedélyes, humoros levélirányban oly vonzó kifejezést nyertek. /Toldy Ferenc (1878)/ Mikes prózája - s elsősorban épp a Törökországi levelek - oly tisztán tükrözi a régi magyar, pontosabban: a székely élőbeszédet - éspedig nyilván nemcsak a háromszéki úri társaság beszédmodorát -, ahogyan kívüle nagyon kevés irodalmi emlék... Hogy milyen a régi magyar próza ideális belső ritmusa, zeneisége, mennyire élnek benne öntudatos vagy öntudatlan vers- és dallamemlékek, azt persze lehetetetlen elvi általánosságban megállapítani... de ahogyan Pázmány és Faludi jelentős részben a magyar népies példabeszéd, a közmondás tanítványai, ugyanúgy tanítványa a Mikes a magyar népies közéneknek, a vallásos és világi dalnak. /Szabolcsi Bence/ Mikesnél érzi az ember igazán, hogy milyen bűbájos lehet a nyelv és az észjárás együtt. Ez már magában művészet. Csuda nép a székely, dalai, balladái és irodalmi művei a világirodalom gyöngyei. Ebben a nyelvben nincs frázis, nincs égbekiáltó »duma«. Mesélőik vannak, rétoraik nincsenek. /Veres Péter/