Szanszkrit-Magyar Értelmező Szótár

satyam eva jayate nānṛtaṁ satyena panthā vitato deva-yānaḥ yenākramaty ṛṣayo hy āpta-kāmā yatra tat satyasya paramaṁ nidhānam Egyedül az igazság (Szatjam) győzedelmeskedik, s nem a hamisság. Az igazság révén szélesre tárul az isteni-ösvény (Déva-jána), melyen régi korok bölcs látnokai jártak, akiknek nem volt más vágya, mint az igazság által elérni és megvalósítani a legnagyobb kincset. Mundaka-upanisad 3.1.6. Szótárunk megalkotásakor több régi, nagy jelentőségű, Indiában és Európában korábban megjelent szótárra támaszkodtunk. Ilyen professzor Vaman Shivram Apte (1858–1892) The Practical Sanskrit-English Dictionary című, kiemelt jelentőségű műve, mely Poona városában jelent meg 1890-ben. Valamint a Sir Monier Monier-Williams (1819–1899) professzor által 1899-ben Oxfordban kiadott szótár: A Sanskrit-English Dictionary. A mű alcíméből (Arranged with Special Reference to Cognate Indo-European languages) adódik, hogy az akkor fénykorát élő un. indo-európai nyelvészet alátámasztását célozta. Monier professzor műve a korábbi St. Petersburg Sanskrit Dictionary című, 1872-ben Otto von Böhtlingk (1815–1904) nyelvész meghatározó jelentőségű, huszonhárom éven át készített és hét kötetből álló korszakos művén alapult. A Szentpéterváron született, ámde német származású Böhtlingk a tizenkilencedik század egyik legkiválóbb nyelvésze volt, akinek művei kiemelkedő jelentőségűek az indiai és az összehasonlító filológia területén. Böhtlingk első nagy munkája az időszámításunk előtti negyedik században élt Pánini szanszkrit tudós nyelvtanának, az Astádhjájí német kommentárral ellátott magyarázatának kiadása volt. A szanszkrit nyelv különleges erejét mutatja az az esemény, mikor is Böhtlingk 1860-ban felhívta Mengyelejev (1834–1907) orosz kémikus figyelmét a szanszkrit ábécé periodicitására, ezzel ténylegesen segítve őt a periódusos rendszer megfogalmazásában. Végezetül kiemelném, hogy különleges fontosságú lehet a szanszkrit tanulmányozása a magyar nyelv és észjárás birtokában lévő, kutató szellemű embereknek. Ez már igen korán szentéletű nyelvészünk és őshaza-kutatónk, Kőrösi Csoma Sándor figyelmét is felkeltette, akitől most néhány igazán figyelemreméltó tételt idézek: „Keressetek, kutassatok, mert az egész világ egyetlen nemzete sem talál annyi kincset kultúrájának gyara-pítására, mint a magyar az ősi indiai kultúra tárházában!” Kőrösi Csoma Sándor „Ha majd a magyar tudósok a szanszkrit irodalom bővebb ismeretére tettek szert, csodálkozandnak azon, mekkora rokonság van e régi nyelv és a mi anyanyelvünk között. A magyarság sok régi emléke megtalálható itt, amelyeket az elhagyott helyeken ma már hiába keresünk.” Kőrösi Csoma Sándor 1832. április 30-án Neumann báróhoz írt leveléből. „Saját nemzetének pedig a szerző büszkeséggel jelentheti, hogy a szanszkrit tanulmányozása sokkal hasznosabb a magyarokra, mint bármely más európai nemzetre nézve. A magyarok dús aknát találandnak tanulmányozásában, szem előtt tartva nemzeti érdekük, szokásaik, viseletük és nyelvük érdekeit, még pedig azért, mivel a szanszkrit nyelvnek alkotása, valamint több indiai nyelveké is nagyon párhuzamos a magyarokéval.” Kőrösi Csoma Sándor Nagy örömmel adjuk át a filozofikus és kutató szellemű, magyar olvasóknak szanszkrit-magyar értelmező szótárunkat.