Szoboszlai György - Parlamenti választások 1990

A nyolcvanas évek közepe óta agonizáló egypártrendszert és a pártállami berendezkedést felváltó politikai pluralizmust az 1990 tavaszán sorra került választások emelték a működő hatalomba. Modern polgári demokráciák politikai életének egyébként is kiemelt eseményei az általános választások, a végbement rendszerváltás azonban történelmi jelentőségűvé emelte ezt az eseményt. Ezt jól tükrözte a felfokozott nemzetközi érdeklődés is. Az új kormánykoalíció működésbe lépése után a közvélemény hamar napirendre tért a történtek felett s időközben a társadalom politikailag aktív részé új választásokra, az önkormányzati testületek létrehozására készül. Az országgyűlési választási rendszert azonban tartós tudományos érdeklődés kíséri; nemcsak azért, mivel a ciklusváltások - akár normál rendben, akár kormányválságok következtében - állandóan napirenden tartják a választás politikai rendszerben betöltött legitimáló funkcióit, hanem azért is, mert a választások szinte koncentrálják a politikai működés fontos jellemzőit egy adott társadalomban. Jelzik a politikai aktivitás fokát, ennek térségi megoszlásait, kifejezésre juttatják a politikai tagoltságot, megmutatják a politikai kultúra lényegi vonásait és egészében tükrözik egy politikai társadalom legfontosabb konfliktusait. E választások alkalmával egy új, a maga nemében egyedi választási szisztéma vizsgázott és e ponton megelőzhetjük az elemzéseket, többé-kevésbé jól vizsgázott. Ez nemcsak a kötet megalkotóinak a véleménye, hanem a szakma nemzetközi szereplőinek egyértelmű álláspontja is. Nem kell tehát különösképpen indokolni, hogy az MTA Társadalomtudományi Intézetének kutatói kollektívája miért határozta el a választások tapasztalatainak tudományos igényű elemzését, összegezését. Az volt a célunk, hogy átfogó képet adjunk a választások lefolyásáról, a jelöltek kiválasztásáról, a kampányról, a választói magatartásról és ezek politikai környezetéről. A felmérésben résztvevők egy-egy megye és fővárosi kerület sajátosságait térképezték fel, amit az indokolt, hogy ezek az egységek képeztek egy relatíve elkülönülő integrációs, szelekciós és döntési szintet. A kutatók minden egyes választókörzetet (176) személyesen felkerestek és követlenül tanulmányozták a helyi sajátosságokat. Interjúkat készítettünk jelöltekkel, pártok vezetőivel és helyi képviselőivel, kampánymenedzserekkel és más közreműködőkkel. Igyekeztünk teljes és elfogulatlan képet alkotni a történésekről, azok mozgatóiról és motívumairól. Ez általában sikerült, az esetek döntő többségében nyíltsággal és őszinteséggel találkoztunk.