Nemes Zoltánné, Gálffy Mózes, Márton Gyula - Torjai szójegyzék

Torja, az egykori Altorjából, Karatnából, Volálból és Feltorjából keletkezett, mintegy 6000 lakosú nagyközség nyelvjárási szempontból eredetileg a háromszéki tájszólás kézdi széki és Szentlélek környéki részlegéhez tartozott. Az első alegységhez azonban csak Altorját sorolták, a másik három település a második alegység része volt. Mindez részben tükröződik a község mai nyelvjárási viszonyaiban, hiszen a Szentlélek környéki tájszólásrészre jellemző ereszkedő és záródó jellegű magánhangzó-kettőshangzók még ma is előfordulnak benne, a kézdi széki Altorja csak monoftongusokat ismerő nyelvállapotától eltérően. Az eredeti állapot részben megőrzéséhez egyebek mellett bizonyára hozzájárult az a tény, hogy Altorja mind a mai napig nem épült teljesen egybe a hozzá legközelebb fekvő és ma már egységet képező Karatna-Volállal, sem a velük egybeépült Feltorjával. A torjai helyi nyelvjárás nyelvtani rendszerét a most készülő Háromszéki Tájnyelvi Atlasz térképlapjai megfelelő mértékben szemléltetik. Ugyanakkor e tájnyelvi atlasz, természeténél fogva, csak ízelítőt nyújthat a nyelvjárás gazdag tájszóanyagából. Ezt a hézagot a most közre adandó szójegyzékkel szeretnők kitölteni.