Szőcs József - Lepidoptera-aknák és -gubacsok / Hyponomia et cecidia lepidopterorum

I. LEPIDOPTERA-AKNÁK Akna (hyponomium) az élő növényben levő minden olyan üreg, amely a levélben, szárban vagy a termésben rovarlárvák rágása folytán keletkezik oly módon, hogy az epidermisz vagy - kivételes esetben - legalább a kutikula sértetlen marad. Az aknák legjellemzőbb megjelenési formáit a levelekben találjuk (phyllonomium), a tárgyalt aknák zöme ide tartozik. A levélben a lárva a legegyszerűbb esetben az összes parenchimás szövetet kirágja; ilyenkor az aknát kétoldalt csak az epidermisz határolja, - ezt nevezzük kétoldali aknának (1. ábra). A kétoldali akna fehér, többé-kevésbé áttetsző aszerint, hogy az aknában van-e szövedék, vagy nincs. Ha a lárva csak az oszlopos parenchimát rágja ki, akkor az akna csak a levél színéről látszik, világosság felé tartva zöldes. Az ilyen aknát felső aknának nevezzük (2. ábra). Az alsó aknánál a lárva a szivacsos parenchimát fogyasztja el, világosság felé tartva szintén zöldes, de csak a levél fonákjáról látható. Ha a lárva csak az epidermisz szövetet rágja ki, akkor azt csak a kutikularéteg határolja a külvilág felé. Az ilyen akna csak ráeső fényben látható, és egy csiga mászásának a nyomára emlékeztet; amennyiben az aknába levegő kerül, akkor ezüstös színű és jobban észlelhető. Az ilyen aknát epidermiszaknának nevezzük (3. ábra). Az akna megjelenési formáit tekintve 3 fő típust különböztethetünk meg. Ha a hernyó rágás közben állandóan előre halad, akkor hosszú, keskeny járat keletkezik; ezeket kígyózó aknáknak nevezzük (4. ábra). Foltakna akkor jön létre, ha a hernyó maga körül minden irányban rág (5. ábra). Vegyes aknának az olyan aknát nevezzük, ahol a lárva fiatal korában kígyózó aknát készít, majd (rendszerint egy vedlés után) fokozatosan vagy minden átmenet nélkül foltaknába megy át (6. ábra). (Előszó)