Bereczki Gábor szerk. - Hozott isten, holdacska!

Jószerivel szűz területet tár fel ez a kötet: az Urálon inneni nyelvrokonaink - a finnek, karjalaiak, izsorok, vepszék, vótok, észtek, mordvinok, cseremiszek, votjákok és zürjének - népköltészetének egy sajátos ágából ad Bereczki Gábor válogatásában ízelítőt - az ősi hit- és szokásvilághoz kapcsolódó ráolvasásokból, varázsigékből, pogány imádságokból, halott- és menyasszonysiratókból. Több rétegű élményt kínál tehát: átélhető közelségbe hozza ezeknek a népeknek a pogány kori, de némely tekintetben sok helyütt ma is eleven világképét, gondolkodásmódját és életformáját, félelmeit és reményeit, a gyász és a nász szertartásait, melyek - kivált a menyasszonysiratók esetében - valóságos drámaciklussá kerekednek; mind e közben pedig mintegy a költészet születésének folyamatába is beavat. Mert a varázsigék vagy a siratók célja ugyan nem a gyönyörködtetés, de hatni a szó erejével, tehát önkéntelenül is a költészet eszközeivel akarnak - és mi mással is hatnának miránk, akik nem vagyunk részesei az alkalmaknak és a közvetlen szükségleteknek, amelyek ezeket a varázsigéket, imádságokat és siratókat létrehívták?