Rudolf Steiner - A Szentháromság titka - Az ember és a szellemi világ kapcsolata az idők változása során

11 előadás, 1922. júl. 23. – aug. 9., Dornach, és aug. 20., 22., 27., Oxford, aug. 30., London Rudolf Steiner, 1922 (GA 214) TARTALOM: Az első négy keresztény évszázad eltemetett szellemi élete. A középkori és a modern teológia. Goethe természetszemlélete. A növényformák, az állatformák és az emberi Én megértése. A középkor hitvitái mint a jelenkori szellemi irányzatok megalapozásai. A teljesen tudatos emberi Én és a Szentháromság titka. Oswald Spengler világképe. A jelenkor gépies-gépszerű életének szerepe. Az érzékfeletti kutatás módszere. A meditáció lényege és kifejlesztése. Adam Kadmon. Az emberforma felépítése a csillagok konstellációi és mozgásai alapján. A Golgotai Misztérium mint az egész Föld-fejlődés értelme. Ritmikus összefüggések ég és föld között. FEJEZETEK: A Szentháromság titka 1. - Dornach, 1922. július 23. [Szellemtudományos nézőpontok a teológiai fejlődéséhez: Az első négy keresztény század eltemetett szellemi élete. Dionysius Areopagita, Ágoston, és a skolasztika. A beavatási princípium kiirtá¬sán dolgozó itáliai kollégium. A dél felé áramló északi népek és a szellemiséghez, különösen a holtakhoz fűződő viszonyuk. Kivá¬lasztott halottak, mint a Szent Grál őrzői, a Hattyúrend lovagjai. Lohengrin mondája. A középkori teológia. Martianus Capella. A hét szabad művészet. A modern teológia. Gregor Mendel.] 2. - Dornach, 1922. július 28. [Goethe Linnével ellentétben mozgékony fogalmakkal szemlélte a természeti világokat az imaginatív szemléletmód kezdeteként. A növényi formák imaginációk révén, az állati formák inspirációk révén, az emberi én intuíció révén való megragadása. Az emberi lény különböző részeinek (fizikai test, étertest, asztráltest, én) külső és belső kifejeződése az ember alakjában. Az állati formák¬ról: a Szfinx, a Szent Szellem mint galamb, Krisztus mint Isten báránya; a régi szellemi látás inspirált imaginációi.] 3. - Dornach, 1922. július 29. [A középkor vallási küzdelmei, mint az újkori szellemi irányzatok alapja. Johannes Scotus Eriugena és Gottschalk szerzetes. A predesztináció és az úrvacsora vitái. Az értelmi és a kinyilatkoztatási megismerés skolasztikus ellentétének folytatódásai legújabb korunkig, például Schiller és Goethe ellentétében.] 4. - Dornach, 1922. július 30. [A teljesen tudatos emberi én és a Szentháromság titka. A kozmosz élő Atya-princípiuma. A romló emberi test gyógyító-princípiuma és a Fiú mennybemenetele. Krisztus elküldi a Szent Szellemet. Az ember a benne élő szellem révén értheti meg az érzékfelettit. Krisztus a Szentháromság nélkül nem érthető meg igazán.] Az ember szellemi világhoz fűződő kapcsolata az idők változása során 5. - Dornach, 1922. augusztus 5. [Utóképek, gondolatképek és emlékek. Az én, az asztráltest, az étertest, és a fizikai test viszonyának változása az idők folyamán. Az emlékezés ezzel kapcsolatos változása. A fej észlelése az intellektuális korszakban, az istenek megismerése a régi korokban és Krisztus új átélése. Emlékezés a halál utáni életben.] 6. - Dornach, 1922. augusztus 6. [Oswald Spengler világszemlélete „A Nyugat hanyatlása” című művének első és különösen második kötetében. Spengler materialista misztikája és a gépekkel kapcsolatos tanácstalansága. Jelenkorunk gépies életének jelentősége a világ fejlődésében. Az imaginatív gondolkodáshoz történő felébredés szükségessége.] 7. - Dornach, 1922. augusztus 9. [Továbbiak Oswald Spenglernek „A Nyugat hanyatlásá”-ról és az emberi fejlődés igazi menetének teljes félreértéséről. Az emberiség gondolkodásának fejlődése a szabadságra való nevelés. Bizonyos elementáris lények tevékenysége a XVI. század óta és összefüggésük a szociális élettel. Búcsúszavak az angliai utazás előtt.] A lélek missziója 8. - Oxford, 1922. augusztus 20. [Az érzékfeletti kutatás módszere. A beavatási megismerés tárgya: maga a megismerő ember. A gondolati élet iskolázása. A meditáció lényege és kialakítása az imagináció, inspiráció és intuíció megszerzéséhez. A visszapillantás gyakorlata. Az étertest, mint időtest. Az emlékezet átalakítása. Halhatatlanság és születetlenség. A fizikai és a morális világrend egyesülése.] 9. - Oxford, 1922. augusztus 22. [A halál és újabb születés közötti élet az inspiráció nézőpontjából. Az áttüremlés folyamata. Az újjászületéshez történő leszállás. A történelem, mint lelki történés. A halottakkal való érintkezés sajátosságai. A nyelvhez fűződő viszonyuk. Adam Kadmon. Az emberi alak felépítése a csillagok konstellációiból és mozgásaiból. A szem a szív keletkezése. A régi beavatási tudomány kiirtása a IV. században. Tudás és hit (dogmák). Az én képzete és a szimmetrikus ember. A két szem egyetlen szellemi szemmé történő átalakulása a jövőben. Az áttüremlés folyamatának megértésére szükség van.] 1. - Oxford, 1922. augusztus 27. [A Golgotai Misztérium, mint az egész földi élet értelme. Leonardo „Utolsó vacsorá”-ja ennek egyik bizonysága. A kereszténység előtti ember lelki alkata. Az Atya princípiuma. A bűn és betegség fogalma. A terapeuták. A misztériumok tanításai Krisztusról, megjelenésének ígérete. A tanítványok kapcsolata Krisztussal, Krisztus halála után. A lélek halhatatlanságáról szóló tanítása. Mai gondolataink halott mivolta és feltámasztásuk az élő, gyógyító Szent Szellem által.] 11. - London, 1922. augusztus 30. [A bolygómozgásokat és állócsillag-konstellációkat követő átélés az alvás idején. Éterikus szívészlelés. Napszem, emberi szem. Krisztus vezet át az állatöv szférájának zavaró eseményein. Saját karmánk átélése. Felébredés és holdelem. A keleti, a görög és az új beavatási tudomány. A történelem megértése. Az Ég és a Föld ritmikus kapcsolatai. A halottakhoz fűződő kapcsolat kialakítása a szív nyelve által.]