Aucasin és Nicolete / Trisztán és Izolda

Varga Katalin szerk. Aucasin és Nicolete Ófrancia széphistória, XIII. sz. első fele Trisztán és Izolda Kelta monda antik (Szépirodalmi Könyvkiadó), 1977 185 o., puha kötés, jó állapotú tulajdonosi bejegyzéssel 400.- Aucasin és Nicolete a középkori francia irodalom legbájosabb emléke. Keletkezése a lovagi irodalom virágkora, a XII-XIII. század fordulójára esik, szerzője mégis utánozhatatlan humorral mutatja be a nemesi származású Aucasin és a titokzatos eredetű, talált gyermek Nicolete szerelmének viszontagságait és diadalát. A mű minden bizonnyal előadásra keszült. Erre utal a chantefabie, azaz énekes mese műfaji megjelölés is. Fordítója Tóth Árpád nevezte el, igen találóan széphistóriának, aki egyhe archaizálással, olykor népies fordulatokkal adja vissza az eredeti mű csillogó szépségét. A Trisztán-monda kelta eredetű. Első megmaradt változatai a XII. század elejérl valók. A ránk maradt töredékeket dolgozta fel, fűzte egységbe századunk elején Joseph Bédier, a kitűnő francia irodalomtörténész. Az ő közvetítésével jutott el az olvasókhoz Trisztán és Izolda, a társadalmi kötöttségek és az érzelmi szabadságvágy feloldhatatlanul végzetes ellentmondásaiban vergődő és belepusztuló ifjú hősök szerelmi története.