Bognár József szerk. - Előadások Padányi Viktorról

Padányi Viktor 1906. január 26-án született Vattán. Szülei tanárok voltak. Három fiútestvére volt. Tanulmányait Egerben, Budapesten, és Szegeden végezte. Az utóbbi város egyetemén doktorált le történelemből, filozófiából és magyar irodalomból. Felesége, Csősz Emília szintén tanár. Házasságából három fiúgyermek született. Padányi Viktor gyermekkorától nagy érzékenységet mutatott a zene és a művészetek iránt. Kiválóan zongorázott és hegedült. Számos festményről is tudunk. Történelmi és történelemfilozófiai írásai mellett három regényt és jó néhány novellát, verset is publikált. 1945. március 29-én hagyta el családjával az országot és németországi kitérés után Ausztráliában telepedett le. Itt írta legjelentősebb műveit. 1963-ban hunyt el Melbourne-ban temették el. 1999 június 5-én a Budafok-Tétény Művelődési Ház rendezésében öt előadás hangzott el Padányi Viktorról, amelyeknek a céljuk az volt, hogy felhívják a figyelmet műveire, gondolataira. A rendezvényt kezdetnek tekintjük, melyet remélhetően hasonlók és nagyobb szabásúak fognak követni. E cél érdekében határoztuk el az ott elhangzott előadások könyv alakban történő megjelentetését. A könyv szerzői és szerkesztője ezúttal is köszönetet mondanak Szabolcs Attilának,a Budapest, XXII. kerület polgármesterének, Szabó Lajosnak, a Budafok-Tétény Művelődési Ház igazgatójának és az ősi Örökségünk Alapítványnak az előadások megrendezéséhez, továbbá Rávó Ferencnek az előadások megszervezéséért. Kötetünk függelékébe felvettünk még egy 1995-ös beszélgetést (Padányi Viktor és utókora), mely érdemben első méltatása Padányi Viktornak Magyarországon. Padányi gondolkodásában a nemzeti elkötelezettség csak manapság tűnik fel egyesek számára kifejezetten irritálóan. Abban a időben az még természetes volt, függetlenül egyéb politikai nézetektől. Ez közös alap volt. Padányi nemzeti érdekű gondolkodó volt. Tudta, hogy nincs semleges történelemtudomány, semleges filozófia sem. Ezt később is rendre megemlíti. A nemzet nála organikus egység. A magyarságot szellemi és biológiai közösségként fogta fel. Az értelmiségi, a gondolkodó feladata pedig a közösség érdekeinek védelme, szellemi vezetése, szolgálata. Ezt különösen átérezhette azért is, hiszen pedagógus családból származott, és maga is tanított. Tankönyvet is írt, foglalkoztatták pedagógiai kérdések. Padányi nem konzervatív, hanem nemzeti gondolkodó volt. Bizonyos társadalmi kérdésekben szembeállt a fennálló, Horthy-Bethlen-Kállay képviselte hatalommal. De nem balról, hanem Reformokat akart. Tudjuk róla, hogy jó barátságban volt a jobboldali reformer és mártír Imrédy Bélával.