Tari János - Néprajzi filmezés Magyarországon

Tari János Néprajzi filmezés Magyarországon Európai Folklór Intézet, 2002 222 o., kartonált kötés Végre elkészült az első, átfogó jellegű történeti áttekintés a magyarországi néprajzi filmezésről. A szerző nem pusztán kívülről szemlélve írta meg ezt a történetet, hanem az alkotó, a filmkészítő gyakorlati tapasztalataival kiegészítve írt az elméleti és a módszertani kérdésekről. A néprajzi filmezésnek, de különösen az utóbbi években, évtizedekben kialakult antropológiai filmezésnek éppen az a jellemzője, hogy maguk az alkotók, a filmek készítői egy személyben művészek, gyakorló filmkészítők és elméleti szakemberek a vizuális antropológia és a néprajzi kutatás területén. Tari János egyike ezeknek a szakembereknek, olyan kutató, aki a film segítségével fejezi ki magát, képekben gondolkozik, és filmalakban adja közre, amit megtalált. Tari világosan látja, hogy az etnográfiai film határműfaj - a dokumentumfilm és a művészfilm egyaránt sokat merített a jó néprajzi filmekből. Érdekes témájának leszűkítése, hiszen csak a hagyományos film-nyersanyagra készített művekkel foglalkozik, mert ennek története lényegében befejeződik a XX. század végén. A bevezető filmtörténeti fejezete után, a külföldi néprajzi filmezés főbb állomásait mutatja be a szerző, majd a néprajzi filmtípusokat, a definíciós kísérleteket és a módszertani próbálkozásokat idézi a szakirodalomból. Egyben felidézi a XX. század néprajzi filmjeinek legjobbjait. A dolgozat gerincét - mintegy félszáz oldalon - a hazai néprajzi filmezés részletes bemutatása adja. Különös értéke ennek a résznek, hogy illusztrációi (moziplakátok, terepmunka fotók stb.) legnagyobb részt sohasem kerültek publikálásra, többnyire a szerző ásta elő őket az archívumok mélyéről. A kötet utolsó harmadában a szerző a néprajzi filmezésben szerzett gyakorlati tapasztalatait összegezte. Tartalom Bevezetés 9 A mozgókép és a valóság térben és időben 13 A valóság vizuális, művészeti és tudományos ábrázolása 13 A camera obscurától a laterna magicáig 15 A mozgatott képtől a vetített mozgóképig 21 A mozgó képek érzékelésétől a filmkép érzékeléséig 24 A mozi születésének főbb dátumai és a közönség 27 A film érzékelése és értelmezése 28 A film valóságábrázoló szintjei térben és időben 30 A világ első néprajzi témájú filmfelvételei és katalógusaik 35 Filmtípusok, témák és elméletek a néprajzi filmkészítésben 53 Az 1930-40-es évek elméleti és gyarkorlati példák 53 Az 1960-as évek filmelméleti megállapításai 55 Az 1980-as évek néprajzifilm-meghatározásai és típusai 62 A néprajzi filmek csoportosítása tartalom és forma szerint 69 A néprajzi filmezés Magyarországon 79 Néprajzi tematika a Magyarországon készült filmekben 79 A milleniumi filmfelvételektől és híradóktól a néma játékfilmekig 79 A mozi a legnépszerűbb színház 81 A néprajzi tematika és nemzeti identitás a magyar némafilmekben 83 A Néprajzi Múzeum első kísérleti néprajzi filmfelvételek készítésére 85 A híradók és a néprajzi filmfelvételek a két világháború között 87 A Magyar Filmiroda tevékenysége és a néprajzi témák 87 Lajtha László néprajzi filmezési tervei 89 Gönyey Sándor néprajzi filmjegyzetei 91 Molnár István táncfelvételei 94 Bartók Béla és a néprajzi filmezés az 1930-as években 95 Fejős Pál életműve, néprajzi vonatkozású filmjei 96 Keszi-Kovács László 16 mm-es filmezése 98 A finn néprajzi filmes iskola hatása 100 A híradók és a néprajzi filmdokumentálás 101 Az 1940-es évek néprajzi filmezései Erdélyben 102 Néprajzi filmezés a Néptudományi Intézetben II. világháború után 103 Szőts István és Raffay Anna néprajzi filmjei 108 Az ELTE Néprajzi Intézetének néprajzi filmjei 112 Néptáncfilmezések és a népszerű tudományosfilmek 114 Szinkronhangos néprajzi táncfilmek készítése az UNESCO támogatásával 117 Néprajzi építészeti filmezés a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban 124 Az első magyar néprajzi filmkatalógus 128 A Magyar Televízió és a MAFILM néprajzi filmjei 128 Az 1980-as évek néprajzi filmkészítő műhelyei és a Néprajzi Filmstúdió 130 Néprajzi amatőrfilm-fesztiválok és tudományos konferenciák 131 A Néprajzi Múzeum filmgyűjteménye és a Néprajzi Filmstúdió 141 A filmgyűjtemény kialakulásától a Néprajzi Filmstúdió megalapításáig 141 A Néprajzi Múzeum film- és videogyűjteményének jelenlegi összetétele 153 A néprajzi filmkatalógus könyv formájában és a világhálón 154 A néprajzi film- és videostúdió munkája és tervei 155 Gyakorlati módszerek és példák a néprajzi film készítésénél 159 A film mint kutatási módszer 159 A néprajzi film három fő műfaja 161 A filmnyelv és a valóság kapcsolata 161 A korai néprajzi filmjegyzetek hozzáférhetővé tétele 163 A valósághűség és a fikció 164 Előmunkálatok: tudományos kutatás és terepmunka 165 A forgatási terv és a téma ismerete 170 A kamera és a stáb megismertetése és elfogadtatása 171 Kinek a kezében van a kamera? 173 A kamera helye a forgatás során 175 A hangfelvétel fontossága a néprajzi filmnél 178 A forgatás menetének és a film szerkezetének összefüggése 179 A rendezés a néprajzi filmben 180 A néprajzi film célja 181 Az interjú szerepe a néprajzi filmben 183 Visszajelzések és a filmesek fogadtatása a forgatás során 184 A felvett anyag, a muszter elemzése és feldolgozása a vágás előtt 185 A néprajzi film képanyagának vágása 187 A film struktúrájának kialakítása és a montázs 187 A feedback-módszer alkalmazása a végleges struktúra kialakításánál 190 Az etikai és a néprajzi vonatkozások a néprajzi filmben 191 A film hatásvizsgálata különböző közönség előtt 192 A történeti és kutatási anyagok identitás erősítő szerepe 194 A néprajzi-antropológiai film és célközönségei 196 A néprajzi-antropológiai film és hatásai a társadalom egyéb területein 197 Új technológiai lehetőségek és a néprajzi-antropológiai filmek 199 Az őshonos lakosság által készített filmek és az együttműködés 199 Következtetések a film és a valóság viszonylatában a vizuális antropológiában 201 Utószó 206 Irodalomjegyzék 213 Tari János film- és videóalkotásai 221