Regős Mátyás - Patyik Fedon élete

Egy ferencvárosi kórházban láttak valami tündért, valami Szűzanyához hasonló égi lányt, ahogy hordágyon vitték a kórházba már halott testét. Szegény Fedont úgy kellett kivágni belőle. Az orvosok persze jól meglepődtek, mert Fedon, aki nem mellékesen több mint 8000 grammot nyomott, rőt hajjal és elegáns barkóval született. Azt mondják, már-már megszólalt, szerintem nem volt kedve hozzá, hiszen másnap reggelre meg is szökött a klinikáról, legalábbis hűlt helye maradt. Regős Mátyás világa a kompozíció tengelyében álló gondolat értelmében kezdi ki a szentimentalizmust, a szűkebb és tágabb közösségekre jellemző önmitizálási hajlamot. Az életrajzi fikció a történeti tanúságtételek részeként is jelentkezhet (bizonyítja ő), ilyenkor hitelesítő, dokumentáló rendeltetésű. A hagyományos megformálásmód nem jellemző rá, mivel nála a fejlődéstörténeti keretet szétfeszíti a fantasztikus és mitologikus imagináció. Ahogyan Arisztotelész a Poétika IX. fejezetében mondja: „A költészet azért áll közelebb a filozófiához és magasabb rendű, mint a történetírás, mert a költészet inkább az általánosat, a történetírás meg az egyedit mondja. Bereményi Géza Bevalljuk vagy sem, legtöbbünknek igenis volt egy képzeletbeli társa gyermekkorában, egy semmitőlsefélni alak, örökké nyitott kabáttal. Regős Mátyás és barátja, Patyik Fedon közös világa felrúgja a formális logika szabályait, bizarr történések esnek meg velük egy szédítően másfajta törvény mentén. A 20. század elejének nagy mestere, Urmuz kel életre e művekben, egy kacagtató, a fát önmaga alatt vágó érzelmesség köntösében. Sántha Attila Regős Mátyás 1994-ben született a Ferencvárosban. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem magyar–hittan szakos hallgatója. Jelenleg Budapesten él. Ez az első kötete.