A JÁRÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA

Szerkesztette: Bordás Mária Dialóg Campus Kiadó, 2015 A járás, mint közigazgatási területi egység, a magyar közigazgatás történetében sok évszázados múltra tekint vissza. A járások a történeti források szerint a XII. században jöhettek létre, és elnevezésük arra utal, hogy a korabeli közlekedési eszközökkel egy nap alatt be lehetett járni. Egyébként a járás, mint közigazgatási szerv, a királyi vármegye része volt, és bizonyos közigazgatási feladatokat látott el, mint például adóbeszedés, adóösszeírás, igazságszolgáltatás stb. A járásokat csak a Tanácsköztársaság idején, majd egy rövid ideig – az 1950-es években – szüneteltették, és 1983-ban szüntették meg végleg. Az átmenet időszakától, 1990-től Magyarországon egy erős, de szétaprózódott helyi önkormányzati rendszer jött létre, amely az évtizedek során többször reformra szorult, de a reformokat illetően nem volt sem szakmai egyetértés, sem politikai konszenzus a mindenkori kormány és az ellenzék között. A második Orbán kormány rendelkezett elsőként olyan politikai súllyal, amelyik a kétharmados parlamenti többség birtokában érdemi reformokat tudott végrehajtani a közigazgatásban. Ennek a reformprogramnak az első lépéseként került sor a központi közigazgatás átalakítására, ezt követően a megyei kormányhivatalok létrehozására, majd a járások kialakítása. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara 2013. február 21-én konferenciát rendezett a kormány által, 2013-ban létrehozott járási rendszerről. A konferencián a téma jeles szakértői: közigazgatási vezetők, és a közigazgatás-tudomány képviselői tartottak előadást. A konferenciakötet ezeket az előadásokat tartalmazza. A kötet adatai: Formátum: B/5 Kötés: kartonált Megjelenés éve: 2015 Terjedelem: 80 oldal Tartalomjegyzék: Bevezető 7 Megnyitó 9 1. Navracsics Tibor: A közigazgatás korszerűsítésének programja 11 2. Zöld-Nagy Viktória: A Járási rendszer kialakításának további jogalkotói feladatai 18 3. Ivancsics Imre: Új munkamegosztás – a járási hivatalok megalakításának tükrében 22 4. Kéki Zoltán: A jegyző szerepe az államigazgatásban a járások megalakulása után 31 5. Kovács Zoltán: A járási hivatalok kialakításának gyakorlati feladatai 37 6. Lamperth Mónika: A járási rendszer kialakításának problémái 43 7. Virágh Rudolf: A járási rendszer kialakításának szakmai célkitűzései 49 8. Hargitai János: A szakigazgatás átalakítása a járási hivatali rendszer tükrében 55 9. Komáromi Éva: A Járási Hivatalok kialakításának mindennapi teendői 62 10. Balázs István: Járások az európai közigazgatási térben 69 Zárszó 76