ÉRVELÉS ÉS ÉRTELMEZÉS AZ ALKOTMÁNYJOGBAN

Szerző: Szente Zoltán Dialóg Campus Kiadó, 2013 Szente Zoltán új könyvének egyik üzenete szerint ahhoz, hogy bárki sikerrel vegyen részt az alkotmányjogi vitákban, fontos, hogy tisztában legyen a jogi érvelés módszereivel, íratlan szabályaival. A kötet bemutatja a helyes és a hibás érvelések legfontosabb formáit és jellemzőit. Második része az alkotmány- és törvényértelmezéssel foglalkozik. Az olvasó átfogó és jól rendszerezett képet kap napjaink alkotmányjogi értelmezéselméleteiről, a legismertebb doktrínákról, standardokról, tesztekről és kánonokról. A könyvet a hazai alkotmánybíráskodás első két évtizedének kritikai értékelése zárja. A kötet mindenkinek ajánlható, aki érdeklődik az alkotmányjog elmélete és módszertana iránt, s minden bizonnyal hasznos kiindulópontja lesz későbbi vitáknak és további kutatásoknak is. A kötet adatai: Formátum: 168x238 mm Kötés: kartonált Megjelenés éve: 2013 Terjedelem: 256 oldal Tartalomjegyzék Előszó 11 I. Rész Érveléstan Bevezetés 15 I. Az alkotmányjogi érveléstan alapjai 17 1. A jogi érvelés fogalma és sajátosságai 17 2. Az érvelések formái 18 2.1. Helyes és helytelen érvelési formák 18 2.2. Erős és gyenge érvelések 19 2.3. Jogkérdésre és ténykérdésre irányuló érvelések 20 3. Az alkotmányjogi érvelés tárgya és céljai 20 3.1. Az alkotmányjogi viták típusai 20 3.2. Célok és a felek pozíciója 21 4. Mérlegelés az alkotmányjogban 22 5. Igazolás az alkotmányjogban 25 5.1. Az igazolás fogalma és szükségessége 25 5.2. Az igazolás típusai 27 II. Helyes érvelések 29 1. Logikai érvelés 30 1.1. A logikai érvelés fogalma és elemei 30 1.2. A logikai érvelés formái 31 1.2.1. A deduktív érvelés 31 1.2.2. Az induktív érvelés 32 1.2.3. Az analogikus érvelés 32 1.3. Fontosabb logikai összefüggések 33 1.4. A logikai érvelés problémái 35 2. Szabályalapú érvelés 37 3. Dogmatikai érvelés 38 3.1. Rendszertani (kontextuális) érvelés 39 3.2. A cél szerinti (teleologikus) érvelés 41 3.3. Jogelvek alapján való érvelés 41 3.4. Jogi maximák alapján történő érvelés 44 4. Precedensek szerinti érvelés (stare decisis) 46 5. Jog-összehasonlítás 49 6. Analógia, kiterjesztő és megszorító értelmezés, vélelem és fikció 55 7. Egyéb (kisegítő) érvelési módok 57 7.1. Értékelvű érvelés 57 7.2. Empirikus érvelés 58 7.3. Szemantikai érvelés 59 III. Hibás érvelések 61 1. Formális (non sequitur) érvelési hibák 62 1.1. A következmény állítása 62 1.2. A feltételes premissza tagadása 63 1.3. Az alternatíva tagadása 63 1.4. Lényegtelen vagy irreleváns konklúzió (árnyékbokszolás, ignoratio elenchi) 64 1.5. A hibás érvből hibás érvelésre következtetés érvelési hibája (argument from fallacy) 64 2. Argumentum ad hominem érvelések 65 3. Téves premisszák 68 3.1. Inkonzisztencia (belső ellentmondás) 68 3.2. Komplex premissza (vagy komplex kérdés) 69 3.3. Hibás dilemma 70 3.4. A nemtudásra való apellálás (argumentum ad ignorantiam) 70 3.5. Argumentum ad populum 71 3.6. Téves analógia 71 3.7. Az ellenérv negligálása 72 3.8. Klasszifikációs hibák 72 4. Következtetési hibák 73 4.1. Körkörös (körbenforgó) érvelés (begging the question; petitio principii, circulus in probando, circular reasoning, tautológia) 73 4.2. Feloldhatatlan ellentmondás (jogi paradoxonok) 73 4.3. Csúszdaérvelés 74 4.4. Hegeli hiba 75 4.5. Ad hoc magyarázat 75 4.6. A (káros) következményekre való hivatkozás és a csúszós lejtő érvelés (slippery slope) 75 4.7. Egyéb oksági hibák 76 5. Adathibák 77 5.1. Anekdotikus és hozzáférhetetlen adatok használata 77 5.2. Értelmetlen/irreleváns/hamis adatok használata 77 6. Definíciós hibák 78 6.1. Téves definíció 78 6.2. Kétértelműség és bizonytalanság 78 7. Pszichikai alapú hibás érvelések 79 7.1. Performatív és minősítő kifejezések használata 79 5.2. Tekintélyre való hivatkozás (argumentum ad verecundiam) 80 5.3. Érzelmekre appellálás 81 Felhasznált irodalom az I. Részhez 83 II. Rész Értelmezéstan Bevezetés 89 I. A jogértelmezés fogalma és szükségessége 93 II. Az alkotmány- és törvényértelmezés problémái 99 1. A jogalkalmazás (-értelmezés) és a jogalkotás elválasztása 99 2. A non liquet problémája 102 3. Bírói aktivizmus és önkorlátozás 109 4. Alkotmány- versus törvényértelmezés 113 5. Alkotmányelmélet és az alkotmány autoritása 116 6. A határozatlanság és a kétértelműség problémája 118 7. Az alkotmányos rendelkezések jellege 121 8. Az értelmezés eredménye: a helyes válasz problémája 124 III. Az alkotmány- és törvényértelmezés módszerei. Az értelmezési elméletek 127 1. Egységes és plurális értelmezéselméletek 127 2. Az értelmezési elméletek osztályozásai 130 3. Az értelmezéselméletek közti választás nehézségei 135 IV. Egyes értelmezéselméletek 139 1. Nyelvtani-logikai értelmezés (textualizmus) 139 1.1. A textualista értelmezés fogalma és igazolása 139 1.2. A nyelvtani-logikai értelmezés típusai 143 1.2.1. Szigorú és mérsékelt textualista szövegolvasat 143 1.2.2. Originalista versus értelmezés kori textualizmus 144 1.3. A textualizmus kritikái 145 2. Az eredeti szándék szerinti értelmezés (originalizmus, intencionalizmus, interpretivizmus) 146 2.1. Az eredeti szándék szerinti értelmezés fogalma és igazolása 146 2.2. Az originalista értelmezés típusai 151 2.2.1. Textualista originalizmus 151 2.2.2. Az eredeti szándék (intencionalizmus) szerinti originalizmus 152 2.2.3. A szubjektív szándék tana 152 2.2.4. Az objektív szándék elmélete 153 2.2.5. Szigorú versus mérsékelt originalizmus 153 2.3. Az originalizmus kritikái 154 3. Kontextuális (rendszertani, strukturális) értelmezés 161 3.1. A kontextuális értelmezés fogalma, igazolása és típusai 161 3.2. A rendszertani értelmezés kritikái 163 4. A norma célja szerinti értelmezés (teleologizmus) 166 4.1. A cél szerinti értelmezés fogalma és igazolása 166 4.2. A teleologikus értelmezés típusai 168 4.3. A teleologikus értelmezés kritikái 169 5. Morális és természetjogi értelmezés 170 5.1. A természetjogi értelmezési iskolák és igazolásuk 170 5.2. Az alkotmány morális értelmezésének elméletei 172 5.3. A természetjogi értelmezés és a morális olvasat kritikái 177 6. Jogi pragmatizmus 182 6.1. A pragmatikus értelmezés fogalma és igazolása 182 6.2. A pragmatizmus kritikái 184 7. A precedensek szerinti értelmezés (stare decisis elve, common law értelmezés) 185 7.1. A common law értelmezés fogalma és igazolása 185 7.2. A precedensek szerinti értelmezés kritikái 187 8. Egyéb elméletek 188 V. Értelmezési doktrínák, standardok, tesztek és regulák az alkotmányjogban 191 1. Alkotmányértelmezési doktrínák 192 1.1. Az „élő alkotmány” doktrínája 192 1.2. Az alkotmány egységének, a „gyakorati összhang” és az alkotmánykonform értelmezés doktrínái 195 1.3. Közös alkotmányos hagyományok és általánosan elfogadott megoldások 196 1.4. A „legfőbb elvek” doktrínája 197 1.5. Az autonóm fogalmak doktrínája 198 1.6. Alapjogi doktrínák 199 1.7. Államszervezeti doktrínák 200 1.7.1. Az állami szervek együttműködésének doktrínái 200 1.7.2. Egyéb hatalommegosztási doktrínák 201 2. Értelmezési standardok és tesztek 202 2.1. Alapjogi standardok és tesztek 202 2.1.1. A szükségességi-arányossági teszt 202 2.1.2. Összemérés, kiegyenlítés (Balancing) 207 2.1.3. A szigorú vizsgálat tesztje az amerikai alkotmányjogban 209 2.1.4. Ésszerűségi és közérdekűségi tesztek 212 2.1.5. Speciális alapjogi tesztek 213 3. Értelmezési segédelvek, regulák 214 3.1. Értelmezési elveket tartalmazó kánonok 216 3.2. Szövegértelmezési kánonok 217 3.3. (Jog)logikai kánonok 221 3.4. Konfliktusfeloldó kánonok 223 3.5. Értéktartalmú segédelvek 225 VI. Alkotmányértelmezés Magyarországon 227 1. Az 1989-es alkotmányos alapok és az Alkotmánybíróság szerepfelfogása 228 2. Az Alkotmánybíróság által alkalmazott értelmezési módszerek 232 2.1. A szövegtől való eltávolodás és a „láthatatlan alkotmány” az 1990-es évek esetjogában 232 2.1.1. A cél szerinti (teleologikus) értelmezés 232 2.1.2. Az Alkotmány természetjogi és morális olvasata 233 2.1.3. Jog-összehasonlítás, és az alkotmányjogi doktrínák importja 235 2.1.4. Pragmatizmus 237 2.2. A szövegen alapuló értelmezési módszerek 238 2.2.1. Nyelvtani-logikai értelmezés 238 2.2.2. Az alkotmányozó eredeti szándéka szerinti értelmezés 239 2.2.3. Rendszertani (kontextuális) értelmezés 240 2.3. Alkotmánybírósági tesztek és konstrukciók alkalmazása 241 3. Az Alkotmánybíróság értelmezési gyakorlatának jellemzői és okai 242 3.1. Az alkotmányértelmezés paradoxonjai 242 3.2. Az alkotmányértelmezést befolyásoló változók 243 3.2.1. A politikai kontextus 243 3.2.2. Az alkotmánybírák politikai és morális attitűdjei 244 3.2.3. Intézményi érdekek 246 3.2.4. Szakmai háttér és bírói szerepfelfogás 247 Felhasznált irodalom a II. Részhez 249