FIZIKA

Szerző: Michailovits Lehel JATE Press, 2010 A kötet adatai: Kötés: Puhakötés Megjelenés éve: 2010 Terjedelem: 330 oldal Tartalomjegyzék: BEVEZETÉS 1. A fizika tárgya, feladata és módszerei 1.1. A fizika tárgya és feladata 1.2. A fizika módszerei. A fizikai törvények 1.3. A fizika felosztása 2. A nemzetközi mértékegységrendszer (az SI) 2.1. A nemzetközi mértékegységrendszer alap- és kiegészítő egységei 2.2. A nemzetközi mértékegységrendszer származtatott egységei I. ÁLTALÁNOS MECHANIKA (ANYAGI PONTOK ÉS MEREV TESTEK MECHANIKÁJA) 3. Vonatkoztatási rendszer. Anyagi pont. Merev test 4. A sebesség és a gyorsulás általános definíciója 5. Az anyagi pont kinematikája 5.1. Az egyenesvonalú, egyenletes mozgás 5.2. Az egyenesvonalú, egyenletesen változó mozgás 5.3. Az egyenletes körmozgás 5.4. Az egyenletesen változó körmozgás 5.5. A harmonikus rezgőmozgás 6. Az anyagi pont dinamikája 6.1. A dinamika alapfogalmai, anyagi pontra vonatkozó törvényei 6.2. Munka és teljesítmény 6.3. A munkatétel. A mechanikai energia megmaradásának elve 7. Merev testek kinematikája és sztatikája 7.1. A merev test kinematikája 7.2. A merev testre ható erők összetevése 7.3. Forgatónyomaték. Erőpár. Erőrendszerek redukálása 7.4. A merev test egyensúlyának általános feltételei 7.5. Egyszerű gépek 8. A pontrendszerek (anyagi rendszerek) mechanikájának alaptételei 8.1. Az impulzustétel vagy súlyponttétel 8.2. Az impulzusnyomaték (perdület) 8.3. Az energiatétel 9. A merev test dinamikája 9.1. Merev test forgása rögzített tengely körül 9.2. Síkmozgást végző merev test dinamikája 9.3. A merev test mozgási energiája II. DEFORMÁLHATÓ TESTEK MECHANIKÁJA A) Szilárd testek rugalmassága 10. Rugalmas alakváltozások 10.1. Nyújtás (húzás) 10.2. Összenyomás. Nyomás 10.3. Hajlítás 10.4. Nyírás 10.5. Csavarás 10.6. Szilárd testek viselkedése az arányossági határon kívül B) Nyugvó folyadékok mechanikája (hidrosztatika) 11. A nyomás a nyugvó folyadékokban (A hidrosztatikai nyomás) 11.1. A nyomás egyenletes tovaterjedése és izotrópiája 11.2. nyomás a nehézségi erőtérben lévő (összenyomhatatlan) folyadékban 12. A hidrosztatikai felhajtóerő (Archimedes törvénye) Úszás 13. A folyadékok összenyomhatósága, kohéziója és adhéziója 14. Felületi feszültség és kapillaritás 14.1. A felületi feszültség 14.2. A görbületi vagy kapilláris nyomás 14.3. Illeszkedési szög és határfelületi feszültség 14.4. Kapilláris emelkedés és süllyedés C) Nyugvó gázok mechanikája 15. A gázok nyomása 15.1. A gázok nyomása és térfogata közötti összefüggés (A Boyle–Mariotte-törvény) 16. Nyomás- és sűrűségeloszlás a nehézségi erőtérben levő gázokban. Archimedes törvénye D) Folyadékok és gázok áramlása 17. Az áramlások kinematikai leírása 18. A kontinuitási egyenlet 19. A Bernoulli-féle egyenlet 20. A belső súrlódás (viszkozitás) 21. Réteges áramlások. Poiseuille és Stokes törvényei 21.1. Réteges áramlás csövekben 21.2. Golyó mozgása folyadékban 22. Turbulens áramlás. Reynolds-féle szám 23. A közegellenállás III. REZGÉSEK ÉS HULLÁMOK A) Rezgéstan 24. Harmonikus rezgések 24.1. Harmonikus rezgések összetevése 24.2. Rezgések felbontása harmonikus rezgések összegére; Fourier tétele 25. Csillapodó rezgések 26. Kényszerrezgések; rezonancia 27. Csatolt rezgések B) Hullámtan 28. Hullámterjedés egy egyenes mentén 28.1. Longitudinális és transzverzális hullámok 28.2. A hullám egyenlete 28.3. A hullámok polarizációja 28.4. Hullámok visszaverődése és interferenciája; állóhullámok 29. Felületi hullámok (vízhullámok) 30. Térbeli hullámok. Energiaviszonyok a hullámterjedésnél; abszorpció 31. Hullámok interferenciája 31.1. Egyenlő frekvenciájú és hullámhosszú hullámok interferenciája 31.2. Állóhullámok; lebegés 32. A hullámok elhajlása, visszaverődése és törése 32.1. Elhajlás (diffrakció) 32.2. Visszaverődés (reflexió) 32.3. Törés (refrakció) 32.4. A Huygens-féle és a Huygens–Fresnel-féle elv. Az elhajlás értelmezése IV. HŐTAN A) A termodinamika főtételei 33. Az energia-megmaradás elve 33.1. Belső energia; tágulási munka 33.2. Hőfolyamatok. Hőmérséklet 33.3. Állapotjelzők 34. A termodinamika I. főtétele 35. Állapotváltozások 35.1. A szilárd anyagok és folyadékok hőtágulása 35.2. Az ideális gázok állapotegyenletei 36. A fajhő 36.1. A gázok fajhője 37. Nyílt folyamatok ideális gázokkal 37.1. Izoterm folyamat 37.2. Izobár folyamat 37.3. Izochor folyamat 37.4. Adiabatikus folyamat 38. Reális gázok. Telített és telítetlen gőzök 39. A termodinamika II. főtétele 40. A Carnot-féle körfolyamat 41. Az entrópia 42. A termodinamika III. főtétele B) A kinetikus gázelmélet 43. A kinetikus gázmodell 43.1. Az ideális gáz modellje 43.2. A reális gázok állapotegyenlete C) Halmazállapot-változások 44. Fázisátalakulások 44.1. Olvadás, fagyás 44.2. Párolgás 44.3. Forrás 44.4. Szublimáció 44.5. Fázisdiagram; hármaspont 45. Gázok abszorpciója és adszorpciója D) A hő (hőmennyiség) terjedése 46. Hővezetés, hőáramlás és hőmérsékleti sugárzás 46.1. Hővezetés (kondukció) 46.2. Hőáramlás (konvenció) 46.3. A hőmérsékleti sugárzás (hősugárzás) ELEKTROMOSSÁGTAN ÉS MÁGNESESSÉGTAN V. AZ ELEKTROSZTATIKAI TÉR 47. Elektromos alapjelenségek 48. Az elektromos mező 49. Pontszerű töltés mezejének térerőssége. Coulomb törvénye 50. Az elektromos erővonalak 51. A Q töltés keltette mező teljes elektromos fluxusa 52. Az elektromos dipólus 53. Forráserősség. Gauss tétele 54. Potenciál, örvényerősség (cirkuláció) 54.1. Az elektromos mező munkája. A feszültség 54.2. A potenciál 54.3. Az örvényerősség. Maxwell II. törvénye 55. Vezetők az elektrosztatikus mezőben 55.1. Elektromos megosztás. Többlettöltés fémes vezetőn 55.2. Kapacitás 55.3. Kondenzátorok. A relatív permittivitás és az elektromos eltolódás vektora 56. Az elektromos mező energiája vákuumban 56.1. A feltöltött kondenzátor energiája 56.2. Az elektromos mező energiája és energiasűrűsége VI. A STACIONÁRIUS ELEKTROMOS ÁRAM (EGYENÁRAM) 57. Az áramerősség 58. A vezetők ellenállása. Ohm törvénye 58.1. Az áramsűrűség. Ohm törvényének vektoriális alakja 58.2. A fémek áramvezetésének és Ohm törvényének értelmezése 59. Kirchoff törvényei 59.1. Kirchoff első törvénye 59.2. Kirchoff második törvénye 60. Az áramforrások belső ellenállása 61. A áram munkája és teljesítménye VII. AZ ELEKTROMOS ÁRAM FOLYADÉKOKBAN (FOLYÉKONY ELEKTROLITOKBAN) 62. Az elektrolízis alapjelenségei 63. Az elektrolízis Faraday-féle törvényei 64. Ionvándorlás; az Ohm-törvény korpuszkuláris értelmezése; ionmozgékonyság VIII. ELEKTROMOS ÁRAM GÁZOKBAN 65. Nem önálló vezetés közönséges nyomású gázokban 66. Nem önálló vezetés nagy vákuumban 67. Önálló vezetés ritkított gázokban; ködfénykisülés 68. Önálló vezetés közönséges nyomású gázokban; ívkisülés, szikra- és koronakisülés IX. A MÁGNESES TÉR 69. Mágneses erő, mágneses alapjelenségek 70. A mágneses mező jellemzése, a mágneses indukcióvonalak 71. Mágneses tér anyagi közegekben 71.1. A dia-, para- és ferromágneses anyagok jellemzői X. A STACIONÁRIUS ÁRAM ÉS AZ IDŐBEN ÁLLANDÓ MÁGNESES TÉR 72. Az áram mágneses tere 72.1. A mágneses indukció vektor 72.2. Mágneses forráserősség. Maxwell III. törvénye 72.3. A mágneses örvényerősség. A gerjesztési törvény; Maxwell IV. törvénye 72.4. A Biot–Savart-törvény 73. A mágneses tér erőhatása áramvezetőkre. A mágneses Lorentz-erő 74. Az indukció alapjelenségei, mozgó vezeték mágneses mezőben XI. AZ IDŐBEN VÁLTOZÓ MÁGNESES TÉR 75. Az elektromágneses indukció 75.1. Indukció nyugvó vezetőben 75.2. A kölcsönös indukció és önindukció 75.3. A mágneses tér energiája vákuumban 76. Az energia terjedése az áramforrástól a fogyasztóig. A Pointing-vektor 77. Változó áramú ellenállások (ohmos ellenállás, önindukciós tekercs és kondenzátor váltakozó áramú körben). Feszültség- és áramrezonancia 77.1. Ohmikus ellenállás 77.2. Induktív ellenállás 77.3. Kapacitív ellenállás 77.4. RLC kör 78. A váltakozó áram teljesítménye és munkája az RLC körben 78.1. Az önindukciós tekercsek és kondenzátorok energiaveszteségei 79. A transzformátor. Az elektromos energia átvitele XII. ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK 80. Szabad rezgések zárt rezgőkörben 81. Kényszerrezgések; rezonancia 82. Csatolt rezgések 82.1. Szabad csatolt rezgések 82.2. Kényszerített csatolt rezgések XIII. ELEKTROMÁGNESES HULLÁMOK 83. Elektromágneses hullámok vezetékek mentén (dróthullámok) 84. Az eltolódási áram 85. A dróthullámok terjedési sebessége 86. Szabad elektromágneses hullámok; a dipólus sugárzása 86.1. A dipólus sugárzási tere 87. Az elektromágneses hullámok terjedési tulajdonságai 87.1. Az elektromágneses spektrum 88. Az elektromágneses hullámok dinamikai tulajdonságai 88.1. Az elektromágneses hullán energiája 88.2. Az elektromágneses hullám impulzusa 88.3. Az elektromágneses hullám nyomása (fénynyomás) 89. A Maxwell-egyenletek összefoglalása OPTIKA XIV. A GEOMETRIAI OPTIKA ALAPJELENSÉGEI 90. Fénytani alapfogalmak 90.1. Fényforrások 90.2. Fénynyaláb és fénysugár; térszög 90.3. A fény mint energia; sugárzási és fotometriai mennyiségek 91. A fény egyenes vonalú terjedése; árnyékjelenségek 92. A fény visszaverődése 93. A fény törése; fénytörés planparalel lemezben és prizmában 93.1. A fénytörés törvénye; törésmutató 93.2. Fénytörés planparalel lemezben 93.3. Fénytörés prizmában 94. Teljes visszaverődés 95. A fény diszperziója; spektrum 95.1. A törésmutató hullámhossz függésének értelmezése 95.2. Az optikai színképek XV. OPTIKAI LEKÉPEZÉS TÜKRÖKKEL ÉS LENCSÉKKEL 96. Az optikai kép fogalma 97. A síktükör 98. Gömbtükrök 98.1. A homorú gömbtükör 98.2. A domború gömbtükör 99. Vékony lencsék 99.1. A vékony lencsék képalkotása 99.2. Lencserendszerek 99.3. A lencsék főbb leképzési hibái 99.4. A szem mint optikai rendszer XVI. A FIZIKAI OPTIKA ALAPJAI 100. A fény mint hullám; alapfogalmak 101. A fényinterferencia feltételei; koherencia 101.1. A fényhullámok koherenciája 101.2. Koherenciahosszúság 101.3. Koherenciafeltétel 102. A fényelhajlás (diffrakció) 102.1. Alapjelenségek. A Huygens–Fresnel-féle elv 102.2. Fényelhajlás résen 102.3. Az optikai rács 103. A fény polarizációja és kettős törése 103.1. A fényhullámok transzverzális jellege 103.2. A fény hullámvektora 103.3. A természetes fény 103.4. Polarizáció visszaverődésnél 103.5. Polarizáció törésnél ATOMFIZIKA XVII. AZ ATOMFIZIKA KLASSZIKUS ALAPJAI, A MAGFIZIKA ELEMEI 104. A természetes radioaktivitás alapjelenségei 104.1. α-, β- és γ-sugarak 104.2. A radioaktív sugarak kísérleti vizsgálata 104.3. A radioaktív sugarak hatásai 104.4. A radioaktív bomlás 104.5. Az atommagok tömege 104.6. neutron és pozitron; párképződés és szétsugárzás 104.7. Az atommagok szerkezetéről 104.8. A radioaktivitás értelmezése FÜGGELÉK F-I. A DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS ELEMEI F-I.1. A differenciálhányados fogalma F-I.2. A differenciálhányados geometriai jelentése F-I.3. A differenciálhányados fizikai jelentése F-I.4. A differenciálás szabályai és néhány elemi függvény differenciálhányadosa F-I.5. A parciális derivált F-II. AZ INTEGRÁLSZÁMÍTÁS ELEMEI F-II.1. A határozatlan integrál fogalma F-II.2. A határozott integrál fogalma F-II.3. Vektor- és skalármezők integráljai F-III. SKALÁRIS- ÉS VEKTORMENNYISÉGEK F-III.1. A vektorok összeadása és szorzása skaláris mennyiséggel F-III.2. Vektorok felbontása F-III.3. Vektorok szorzata F-III.4. Vektorok differenciálása skaláris mennyiség szerint FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM