JOGI ISMERETEK ALKALMAZÁSA - GAZDASÁGI JOG 2022

A kézirat lezárva: 2022. szeptember 1. Szerzők: Dr. Kreisz Brigitta, Dr. Szalai Erzsébet, Dr. Virágh Árpád PENTA UNIÓ Zrt., 2022 Hatályos, válogatott jogszabályok a különböző gazdasági alapképzések és szakmai képzések részeként jogi ismereteket elsajátító hallgatók, valamint a jogi háttérismereteik rendszeres frissítését igénylő gyakorló könyvelők, adótanácsadók, okleveles adószakértők és könyvvizsgálók számára. Kiadványunk a 2020. szeptemberében megjelent könyv hatályosított változata, feldolgozva a megjelenése óta hatályba lépett új törvényeket, és a módosításokat. Ezen könyv válogatva és erősen sűrítve nyújt eligazodást a joghallgatók, a különböző gazdasági alapképzések részeként jogi ismereteket elsajátító hallgatók, a jogi háttérismereteik rendszeres frissítését igénylő gyakorló könyvelők, adótanácsadók, okleveles adószakértők és könyvvizsgálók, valamint a jogi környezet napi változásának következményeit a bőrükön érző vállalkozások felelős vezetői és munkatársai számára. Napjainkban jelentős társadalmi érdeklődés tapasztalható a magyar jogrendszer és a jogi hivatások iránt. Ezt a tendenciát nem csak a jogi fakultásokra való sokszoros túljelentkezés, hanem a jogi ismereteknek a közép- és felsőfokú szakmai képzésekhez való felértékelődése is fémjelzi. Ez a tankönyv nem csak az adótanácsadó és okleveles adószakértő képzés követelményeihez igazodik, hanem az érdeklődő olvasó számára alkalmas bevezetőként szolgálhat a magyar jogrendszer főbb jogágazataiba… A „Jogi ismeretek alkalmazása” című mű olyan igényes szakmai színvonalú, jól tanulható, komplex tananyagot nyújtó alkotás, amely a jogalkotás és a jogirodalom legújabb eredményeire reflektál. A könyv feldolgozza az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt, a közigazgatási perre vonatkozó szabályokat, a polgári perrendtartást és a kereskedelmi választott bíráskodás szabályait is. A hatályos joganyag bemutatásával kíván ez a kiadvány úgy a különböző jogi képzéséken résztvevők, mind a magánszemélyeknek, mind a vállalkozásoknak fogódzót nyújtani. A kötet adatai: Formátum: B/5 Kötés: puhatáblás Megjelenés éve: 2022 Terjedelem: 512 oldal TARTALOMJEGYZÉK: 1. JOGI ALAPVETÉS 1.1. A JOG FOGALMA ÉS TAGOZÓDÁSA 1.1.1. A jog fogalma 1.1.2. Jogtípus, jogcsalád, jogrendszer, jogág 1.2. JOGVISZONY 1.2.1. A jogviszony elemei 1.2.1.1. A jogviszony alanyai 1.2.1.2. A jogviszony tárgya 1.2.1.3. A jogviszony tartalma 1.2.2. A jogviszony szerkezete 1.3. A JOGI NORMA 1.4. A JOGKÉPZÉS 1.4.1. A jogalkotás 1.4.1.1. A jogforrások 1.4.1.2. A jogforrási hierarchia Magyarországon 1.4.1.3. Magyarország Alaptörvénye 1.4.1.4. A jogszabályok 1.4.1.5. A különleges jogrend 1.4.2. Jogalkalmazói jogképzés 1.4.3. Szokásjog 2. ÁLLAMTANI ISMERETEK 2.1. AZ ÁLLAM JELLEMZŐI ÉS A HATALOMGYAKORLÁS ALKOTMÁNYOSSÁGA 2.2. MAGYARORSZÁG ÁLLAMSZERVEZETE. 2.2.1. Az Országgyűlés 2.2.2. A Kormány 2.2.3. A köztársasági elnök 2.2.4. A helyi önkormányzatok 2.2.5. Az igazságszolgáltatási rendszer 2.2.6. A bírói szervezeti rendszer 2.2.7. Az Alkotmánybíróság 3. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA 3.1. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓJOGI ÉS INTÉZMÉNYI KERETEI 3.2. DÖNTÉSHOZATAL ÉS HATÁSKÖRI TAGOZÓDÁS 3.3. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGALKOTÁSA 3.3.1. Rendes jogalkotási eljárás 3.4. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGFORRÁSAINAK JELENTŐSÉGE, RENDSZERE 3.5. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGFORRÁSAINAK EGYES TÍPUSAI 3.6. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGVÉDELMI RENDSZERE6 3.6.1. Az Európai Unió Bíróságának szervezete, eljárása, jogfejlesztő tevékenysége 3.6.2. Tagállami felelősség az uniós jog alkalmazásáért, a kötelezettségszegési eljárás 4. DOLOGI JOG. 4.1. A DOLOGI JOGI JOGVISZONY ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE 4.2. A TULAJDONJOG FOGALMA, TÁRGYA, RÉSZJOGOSÍTVÁNYAI 4.3. A TULAJDONJOG TARTALMA ÉS VÉDELME 4.3.1. A birtoklás joga 4.3.1.1. A birtok 4.3.1.2. Birtokos és birtokosok 4.3.1.3. Birtok megszerzésére, átruházása és elvesztésére vonatkozó szabályok 4.3.1.4. Birtokvédelem 4.3.1.5. Jogalap nélküli birtoklás 4.3.2. Rendelkezés, használat, hasznok szedésének joga és korlátai 4.3.3. A tulajdonjog védelme 4.4. A TULAJDONJOG KELETKEZÉSE ÉS A TULAJDONSZERZÉSI MÓDOK 4.4.1. Az átruházás 4.4.2. Tulajdonszerzés hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján 4.4.3. Az elbirtoklás 4.5. KÖZÖS TULAJDON 4.6. KORLÁTOLT DOLOG JOGOK 4.6.1. Zálogjog 4.6.1.1. Zálogjog alapítása 4.6.1.2. A jelzálogjog megszűnése 4.6.1.3. Önálló zálogjog ingatlan esetében 4.6.2. Használati jogok 4.6.2.1. Haszonélvezeti jog 4.6.2.2. Haszonélvezeti jog alapítása 4.6.2.3. A haszonélvezeti jog megszűnése 4.6.2.4. Földhasználat 4.6.2.5. Telki szolgalom 4.6.2.6. A telki szolgalom alapítása 4.6.2.7. A telki szolgalom megszűnése 5. A SZEMÉLYEK JOGA 5.1. AZ EMBER JOGKÉPESSÉGE 5.1.1. Az ember jogképességének a kezdete 5.1.2. Az ember jogképességének megszűnése 5.1.3. A holtnak nyilvánítás 5.2. CSELEKVŐKÉPESSÉG 5.2.1. A kor hatása a cselekvőképességre 5.2.2. A mentális állapot hatása a cselekvőképességre 5.2.3. Az ember döntési autonómiájának erősítése 5.3. SZEMÉLYISÉGI JOGOK 5.4. A JOGI SZEMÉLY 5.4.1. A jogi személyek általános szabályai 5.4.1.1. A jogi személy létesítése 5.4.1.2. A jogi személy szervezete és képviselete, valamint a törvényes működésének biztosítékai 5.4.1.3. A jogi személy átalakulása, egyesülése, szétválása és jogutód nélküli megszűnése 88 5.4.2. A gazdasági társaságok 5.4.2.1. A gazdasági társaságok közös szabályai 5.4.2.1.1. Általános rendelkezések 5.4.2.1.2. A gazdasági társaság alapítása 5.4.2.1.3. A gazdasági társaság szervezete 5.4.2.1.4. A gazdasági társaság általános jogutódlással történő és jogutód nélküli megszűnése 5.4.2.2. Az egyes gazdasági társaságok, a közkereseti társaság 5.4.2.2.1. A közkereseti társaság fogalma és a tagok helytállási kötelezettsége 5.4.2.2.2. A közkereseti társaság szervezete. 5.4.2.2.3. A tagsági jogviszony és a társaság megszűnésének esetei 5.4.2.3. A betéti társaság 5.4.2.4. A korlátolt felelősségű társaság 5.4.2.4.1. A korlátolt felelősségű társaság fogalma és jellemzői, a tagok helytállási kötelezettsége 5.4.2.4.2. A korlátolt felelősségű társaság alapítása 5.4.2.4.3. Az üzletrész 5.4.2.4.4. A tag javára történő kifizetések, az osztalék 5.4.2.4.5. A korlátolt felelősségű társaság szervezete 5.4.2.4.6. A törzstőke felemelése és leszállítása 5.4.2.4.7. A jogutód nélküli megszűnés és az egyszemélyes társaság 5.4.2.5. A részvénytársaság 5.4.2.5.1. A részvénytársaság fogalma, működési formája és a részvényesek helytállási kötelezettsége 5.4.2.5.2. A részvény. 5.4.2.5.3. A részvénytársaság alapítása 5.4.2.5.4. Részvényesi jogok és kötelezettségek 5.4.2.5.5. A részvénytársaság szervezete 5.4.2.5.6. Az alaptőke felemelése és leszállítása 5.4.2.5.7. A részvénytársaságok jogutódlással történő és jogutód nélküli megszűnésének külön szabályai, az egyszemélyes részvénytársaság 5.4.2.5. A részvénytársaság 5.4.2.6. A közös vállalat 5.4.3. Vállalatcsoport 5.4.3.1. Elismert vállalatcsoport 5.4.3.2. Tényleges vállalatcsoport 5.4.4. Holding 5.4.5. Konszern 5.5. EGYÉB GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK 5.5.1. Az egyéni vállalkozás 5.5.1.1. Az egyéni vállalkozás alapítása 5.5.1.2. Az egyéni vállalkozás működtetésének jogi szabályozása 5.5.1.3. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnése 5.5.2. Az egyéni cég és az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapítása 5.5.2.1. Az egyéni cég alapítása 5.5.2.1.1. Az egyéni cég működése 5.5.2.1.2. Az egyéni cég átalakulása és megszűnése 5.5.2.2. Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapítása. 5.5.3. A szövetkezet 5.5.3.8. Egyes sajátos szövetkezetek 5.5.3.2. Magyar szövetkezetek 5.5.3.3. Jogalkotás 5.5.3.4. A szövetkezeti szabályok 2022 5.5.3.5. A szövetkezet alapítása és a vagyoni viszonyok 5.5.3.6. A szövetkezet szervezete, vagyona és a tagsági viszony 5.5.3.7. A szövetkezet átalakulása, egyesülése, szétválása és megszűnése 5.5.3.8. Egyes sajátos szövetkezetek 5.5.3.8.1. Szociális szövetkezet és a start szociális szövetkezet 5.5.3.8.2. Agrárgazdasági szövetkezet 5.5.3.8.3. Közérdekű nyugdíjas szövetkezet 5.5.3.8.4. Iskolaszövetkezet 5.5.3.8.5. Kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete 5.5.4. Egyesülés. 5.5.5. Szupranacionális szervezetek létrehozása 5.5.5.1. Európai részvénytársaság 5.5.5.5.1. Az európai részvénytársaság szervezete 5.5.5.5.2. A munkavállalók bevonása a döntéshozatalba 5.5.5.5.3. A különleges tárgyaló testület megalakítása 5.5.5.5.4. A képviseleti testület összetétele, megalakítása és megszűnése 5.5.5.2. Európai szövetkezet. 5.5.5.3. Európai gazdasági egyesülés 5.5.5.4. Európai tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulása, egyesülése, szétválása 5.5.6. Nonprofit szervezetek 5.5.6.1. Az egyesület 5.5.6.2. Az alapítvány 5.5.6.3. A nonprofit gazdasági társaság 5.6. A CÉGJOG ALAPINTÉZMÉNYEI 5.6.1. Alapvetés 5.6.2. A cégnyilvántartás nyilvánossága és közhitelessége 5.6.3. A cégjegyzék és a cégbejegyzési eljárás 5.6.3.1. A cégjegyzék adataira vonatkozó közös szabályok 5.6.3.2. A cégbejegyzési és a változásbejegyzési eljárás 5.6.3.3. A cégbíróság feladata a cég bejegyzésére irányuló kérelem benyújtását követően 189 5.6.3.4. Az egyszerűsített cégeljárás és a sajátos bejegyzési eljárások 5.6.4. Jogorvoslatok 5.6.5. A törvényességi felügyeleti eljárás 5.7. A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK MEGSZŰNÉSE 5.7.1. A jogutódlással történő megszűnés 5.7.2. A jogutód nélkül megszűnés 5.7.2.1.1. A végelszámolás lefolytatása 5.7.2.1.2. A végelszámolás befejezése 5.7.2.2. Az egyszerűsített végelszámolás 5.7.3. Kényszertörlési eljárás 5.7.3.1. Kényszertörlési eljárás lefolytatása 5.7.3.2. A kényszertörlés befejezése 5.7.3.3. Kényszertörlési eljáráshoz kapcsolódó per 5.7.4. A vagyonrendezési eljárás 6. A KÖTELMI JOG 6.1.A KÖTELEM 6.1.1. A kötelem megjelenése 6.1.2. A Polgári Törvénykönyv és a kötelem 6.1.3. A kötelem keletkezése és megszűnése a Ptk. szerint 6.1.4. Az elévülés és az egyezség 6.1.5. A kötelem teljesítése 6.2. A SZERZŐDÉS 6.2.1. A szerződés általános szabályai 6.2.2. A szerződés létrejötte és az előszerződés 6.2.3. A szerződés érvénytelensége 6.2.4. A szerződés teljesítése 6.2.5. A szerződésszegés 6.2.6. A szerződés megerősítése 6.2.6.1. A foglaló (Arrha) 6.2.6.2. A kötbér 6.2.6.3. A jogvesztés kikötése. 6.2.7. A szerződés módosítása 6.2.8. Engedményezés, jogátruházás, tartozásátvállalás és szerződésátruházás 6.2.8.1. Engedményezés 6.2.8.2. Jogátruházás 6.2.8.3. Tartozásátvállalás 6.2.8.4. Szerződésátruházás 6.2.9. A szerződés megszűnése és megszüntetése 6.3. EGYES SZERZŐDÉSEK 6.3.1. Tulajdonátruházó szerződések 6.3.1.1. Az adásvételi szerződés 6.3.1.1.1. Tulajdonjog-fenntartás 6.3.1.1.2. Az adásvételi szerződések speciális alakzatai 6.3.1.1.3. Altípusok 6.3.1.2. Csereszerződés 6.3.1.3. Az ajándékozási szerződés 6.3.2. Vállalkozási típusú szerződések 6.3.2.1. A vállalkozási szerződés általános szabályai 6.3.2.1.1. A kivitelezési szerződés 6.3.2.1.2. A tervezési szerződés 6.3.2.1.3. Az utazási szerződés 6.3.2.1.4. A mezőgazdasági vállalkozási szerződés 6.3.2.1.5. A közszolgáltatási szerződés 6.3.2.1.6. Kutatási szerződés 6.3.2.2. A fuvarozási szerződés 6.3.2.2.1. A fuvarlevél és a fuvardíj 6.3.2.2.2. A feladó és a fuvarozó kötelezettségei 6.3.2.2.3. A feladó és a fuvarozó jogai 6.3.2.2.4. Felelősség és igényérvényesítés 6.3.3. A megbízási típusú szerződések 6.3.3.1. A megbízási szerződés 6.3.3.2. A bizományosi szerződés 6.3.3.3. A közvetítői szerződés 6.3.3.4. A szállítmányozási szerződés 6.3.3.5. A bizalmi vagyonkezelési szerződés 6.3.4. A használati szerződések 6.3.4.1. A bérleti szerződés 6.3.4.1.1. A bérleti szerződés általános szabályai 6.3.4.1.1.1. A bérbeadó és a bérlő jogai, kötelezettségei 6.3.4.1.1.2. A határozott és határozatlan idejű bérlet megszűnése és a dolog elpusztulása 6.3.4.1.1.3. Tulajdonosváltozás joghatásai 6.3.4.1.2. A haszonbérleti szerződés 6.3.4.2. A haszonkölcsön szerződés 6.3.4.3. A letéti szerződés általános szabályai 6.3.5. A hitel- és számlaszerződések 6.3.5.1. Hitelszerződés 6.3.5.2. Kölcsönszerződés 6.3.5.3. Betétszerződés 6.3.5.4. Folyószámla-szerződés 6.3.5.5. Fizetésiszámla-szerződés 6.3.5.6. Fizetési megbízási szerződés 6.3.5.7. Faktoring szerződés 6.3.5.8. Pénzügyi lízingszerződés 6.3.5.8.1. Lízingszerződések 6.3.5.8.2. A pénzügyi lízing 6.3.5.8.2.1. Szavatossági igények 6.3.5.8.2.2. Lízingdíj 6.3.5.8.2.3. A szerződés felmondása 6.3.5.9. A franchise szerződés 6.3.6. Biztosítéki szerződések 6.3.6.1. A kezességi szerződés 6.3.6.2. A garanciaszerződés 6.4. UTALÓ MAGATARTÁS 6.5. MEGBÍZÁS NÉLKÜLI ÜGYVITEL 6.6. JOGALAP NÉLKÜLI GAZDAGODÁS 6.7. A KÁRTÉRÍTÉSI JOG FŐBB SZABÁLYAI 6.7.1. Bevezetés 6.7.2. A kárfelelősség általános és a speciális alakzatai és a felróhatóság 6.7.3. Kárveszélyviselés 6.7.4. A kártérítési kötelezettség terjedelme, módja 6.7.5. Kártalanítás-kárpótlás 6.7.6. Sérelemdíj – Személyiségi jogi sérelem vagyoni kárkövetkezménye 6.7.7. A károsodás veszélye 6.7.8. Többek közös károkozása 6.7.9. Felelősség fokozott veszéllyel járó tevékenységért 6.7.10. A kárfelelősség speciális alakzatai 6.7.10.1. Felelősség más személy által okozott kárért 6.7.10.2. Felelősség közhatalom gyakorlásával okozott kárért 6.7.10.3. A termékfelelősség 6.7.10.4. Felelősség az épületkárokért 6.7.10.5. Felelősség az állatok károkozásáért 7. MUNKAJOGI KAPCSOLATOK 7.1. A MUNKAJOG MINT ÖNÁLLÓ JOGÁG KIALAKULÁSA 7.2. MUNKAVÉGZÉSRE IRÁNYULÓ JOGVISZONYOK ÉS A MUNKASZERZŐDÉS 7.3. JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK 7.4. A MUNKAIDŐ 7.5. SZABADSÁG 7.6. MUNKABÉR 7.7. A MUNKÁLTATÓ ÉS MUNKAVÁLLALÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE 7.7.1. A munkavállaló kártérítési felelőssége 7.7.2. A munkáltató kártérítési felelőssége és a kártérítés módja 7.8. A MUNKAVISZONY MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE 7.8.1. A munkaviszony megszűnése 7.8.2. A munkaviszony megszűntetése 7.8.2.1. Közös megegyezés és a felmondás 7.8.2.2. Azonnali hatályú felmondás 7.8.2.3. Végkielégítés 7.9. A MUNKAVISZONY EGYES TÍPUSAIRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK (ATIPIKUS MUNKAVISZONYOK) 7.9.1. A távmunkavégzés 7.9.2. A határozott idejű munkaviszony 7.9.3. Munkavégzés behívás alapján 7.9.4. A munkakör megosztása, illetve több munkáltató által létesített munkaviszony 7.9.5. A bedolgozói munkaviszony 7.9.6. Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony 7.9.7. A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony 7.9.8. A vezető állású munkavállaló 7.9.9. A munkaerő-kölcsönzés különös szabályai 7.10. A MUNKAJOGI IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE 8. A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK KÖZRENDI SZABÁLYAI 8.1. A PÉNZMOSÁS LÉNYEGE ÉS FOLYAMATA 8.1.1. Jogi háttér 8.1.2. Ügyfél-átvilágítás 8.1.2.1. Ügyfél-átvilágítási szintek 8.1.2.2. Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések 8.1.3. A pénzügyi információs egység 8.1.4. A szolgáltató feladatai 8.1.5. A pénzmosás büntetőjogi következményei 8.2. VERSENYJOG 8.2.1. A verseny szabadsága 8.2.2. A versenytörvényben szabályozott tisztességtelen piaci magatartások egyes fajtái 8.2.3. Kartell 8.2.3.1. A kartell formái 8.2.3.2. A kartell szankciói 8.2.3.3. Engedékenység 8.2.4. A Gazdasági Versenyhivatal jogállása, szervezete 8.2.5. Versenyfelügyeleti eljárás 8.2.6. A GVH versenyfelügyeleti eljáráson kívüli eljárásai:panasz, bejelentés, piacelemzés 8.3. INFORMÁCIÓS ÖNRENDELKEZÉS ÉS ADATVÉDELEM 8.3.1. Adatvédelem 8.3.2. Az információs önrendelkezés hazai szabályozása 8.3.3. Jogérvényesítés 8.3.4. Adatvédelem a büntetőjog eszközeivel 9. A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KAPCSOLATA 9.1. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI JOG SZABÁLYOZÁSÁNAK RENDSZERE 9.2. A KÖZÉPTÁVÚ ÉS AZ ÉVES TERVEZÉS 9.2.1. A központi költségvetés előkészítése 9.2.2. A költségvetési törvény alkotmánybírósági felülvizsgálata 9.2.3. Költségvetési Tanács 9.2.4. A vállalkozások kapcsolódási pontjai 9.3. A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 9.3.1. Támogatások 9.4. ZÁRSZÁMADÁS 9.5. KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK 9.6. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS HELYI ALRENDSZERE 9.6.1. A helyi önkormányzat költségvetése 9.6.2. A helyi önkormányzat bevételei 9.6.3. Zárszámadás az államháztartás önkormányzati alrendszerében 9.7. ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK 9.8. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ELLENŐRZÉSI RENDSZERE 9.8.1. Állami számvevőszéki ellenőrzés 9.8.2. A kormányzati ellenőrzés 9.8.3. A költségvetési felügyelő 9.8.4. Az önkormányzati biztos 9.9. A KINCSTÁRI RENDSZER ÉS A KINCSTÁRI ELLENŐRZÉS 10. SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA 10.1. A SZERZŐI JOG 10.1.1. A szerzői jog tárgya, a szerzői mű fogalma 10.1.2. A szerzői jog alanyai 10.1.3. Szerzői jogi jogviszony 10.1.4. A felhasználási szerződés, szomszédos jogok és a szerzői jogok megsértése 10.2. AZ IPARJOGVÉDELEM 10.2.1. A szabadalmi oltalom 10.2.2. A használatiminta-oltalom 10.2.3. A formatervezésiminta-oltalom 10.2.4. A védjegyoltalom 10.2.5. Az iparjogvédelem egyéb formái 11. PÉNZÜGYI REORGANIZÁCIÓ 11.1. SZERKEZETÁTALAKÍTÁS 11.2. CSŐDELJÁRÁS 11.2.1. Az alapok 11.2.2. A csődeljárás elindítása 11.2.3. Egyezségi tárgyalás a hitelezőkkel, a fizetési haladék meghosszabbítása 11.2.4. Egyezség a csődeljárásban 11.3. A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS 11.3.1. A felszámolás elrendelése 11.3.2. A felszámolás elrendelését követő feladatok 11.3.3. Egyezség a felszámolás során 11.3.4. A felszámoló eljárása 11.3.5. A felszámolási eljárás befejezése 11.3.6. A felelősség sajátos esetei 11.4. EGYSZERŰSÍTETT FELSZÁMOLÁS 11.5. KÖZZÉTÉTEL SZABÁLYAI 12. AZ ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI RENDTARTÁS 12.1. A JOGÁG ÖNÁLLÓSULÁSA 12.2. A KÖZIGAZGATÁSI RENDTARTÁS ALAPELVEI 12.3. A KÖZIGAZGATÁSI RENDTARTÁS ALAPFOGALMAI 12.4. ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 12.5. A KÉRELEMRE INDULÓ HATÓSÁGI ELJÁRÁS 12.5.1. Az ügyfél kérelme és a kérelem elbírálása 12.5.2. Az ügyintézési határidő és a határidő számítása 12.5.3. Igazolási kérelem 12.5.4. Szakhatóság közreműködése 12.5.5. Idézés és értesítés 12.5.6. A tényállás tisztázása 12.5.7. Az eljárás akadályozása és az eljárási cselekmények rögzítése 12.5.8.1. Határozat és végzés. 12.5.8.2. A hatóság döntésének véglegessége 12.5.8.3. Azonnali végrehajthatóság 12.5.8.4. A hatósági közlése 12.5.9. A döntés kijavítása és kiegészítése 12.6. HATÓSÁGI SZERZŐDÉS, HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY, IGAZOLVÁNY ÉS NYILVÁNTARTÁS 12.7. HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS 12.8. A HIVATALBÓL INDULT ELJÁRÁS 12.9. AZ EGYES HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI 12.10. JOGORVOSLAT 12.11. ELJÁRÁSI KÖLTSÉG MEGHATÁROZÁSA ÉS ELŐLEGEZÉSE, VISELÉSE 12.12. VÉGREHAJTÁS 13. KÖZIGAZGATÁSI PERRENDTARTÁS 13.1. A KÖZIGAZGATÁSI PER 2022 13.2. ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS 13.3. PERORVOSLATOK 13.4. RENDKÍVÜLI PERORVOSLATOK 13.4.1. Felülvizsgálat 13.4.2. Perújítás 13.5. KÜLÖNÖS KÖZIGAZGATÁSI PEREK 13.5.1. Egyszerűsített per 13.5.2. Mulasztási per 13.5.3. Marasztalási perek 13.5.4. Nem közigazgatási szerv ellen indított per további különös szabályai 13.5.5. Köztestületi felügyeleti per 13.5.6. Egyéb bírósági eljárások 14. BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÁS 15. BÜNTETŐJOGI ALAPVETÉSEK 15.1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV 15.2. A BŰNCSELEKMÉNY ÉS ELKÖVETŐI 15.3. A BÜNTETHETŐSÉG AKADÁLYAI 15.4. BÜNTETÉSEK ÉS INTÉZKEDÉSEK 15.4.1. Büntetések 15.4.2. Az intézkedések 15.5. A MENTESÍTÉS 15.6. KÜLÖNÖS RÉSZI TÉNYÁLLÁSOK 15.6.1. A vagyon elleni bűncselekmények 15.6.1.1. Lopás 15.6.1.2. Sikkasztás 15.6.1.3. Csalás 15.6.1.4. Hűtlen kezelés 15.6.1.5. Gazdasági csalás 15.6.2. Költségvetést károsító bűncselekmények 15.6.2.1. Társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés 15.6.2.2. Költségvetési csalás 15.6.2.3. A költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása 15.6.3. A gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények 15.6.3.1. A számvitel rendjének megsértése 15.6.3.2. Csődbűncselekmény 15.6.3.3. Feljelentés elmulasztása a felszámolási eljárásban 15.6.3.4. Gazdasági titok megsértése 15.6.4. Korrupciós bűncselekmények 15.6.4.1. Vesztegetés 15.6.4.2. Vesztegetés elfogadása 16. BEVEZETÉS A SZABÁLYSÉRTÉSI JOGBA 16.1. A KEZDETEK ÉS A JELEN . 16.2. BÜNTETÉSEK ÉS INTÉZKEDÉSEK 16.2.1. A szabálysértés miatt alkalmazható büntetések 16.2.2. A szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések 16.3. KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS 16.4. ELÉVÜLÉS 16.5. A SZABÁLYSÉRTÉSI HATÓSÁGOK ÉS MÁS SZERVEK ELJÁRÁSA 16.6. JOGORVOSLAT A SZABÁLYSÉRTÉSI HATÓSÁG HATÁROZATÁVAL SZEMBEN 16.7. ELZÁRÁSSAL IS BÜNTETHETŐ SZABÁLYSÉRTÉS ÉS A JOGORVOSLAT 16.8. PERÚJÍTÁS 16.9. EGYES SZABÁLYSÉRTÉSEK 16.9.1. A tulajdon elleni szabálysértés 16.9.2. Versenyjogi szabálysértések 16.9.3. Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése 17. A KERESKEDELMI VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁS 17.1. VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGOK 17.2. A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI SZERZŐDÉS ÉS AZ ELŐZETES INTÉZKEDÉS 17.3. A FELEK JOGAI ÉS A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG ELJÁRÁSA 17.4. A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG DÖNTÉSE 18. POLGÁRI PERRENDTARTÁS FŐBB PONTJAI 18.1. A MAGYAR POLGÁRI PERRENDTARTÁS MÚLTJA 18.2. A POLGÁRI PERRENDTARTÁS ALAPELVEI 18.3. ÁTTEKINTÉS 18.4. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 18.5. PERFELVÉTELI SZAK 18.6. ÉRDEMI TÁRGYALÁSI SZAK 18.7. A BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK FAJTÁI ÉS TARTALMA 18.8. PERORVOSLATOK 18.8.1. Fellebbezés 18.8.2. Perújítás 18.8.3. Felülvizsgálat 18.9. TOVÁBBI KIEMELENDŐ ELJÁRÁSOK ÉS PEREK