A KÖZIGAZGATÁS GAZDASÁGTANA. A GAZDASÁGI KORMÁNYZÁS LEHETŐSÉGEI ÉS DILEMMÁI

Szerző: Bordás Mária Dialóg Campus Kiadó, 2014 A globalizmus, de különösen a 2008-as világgazdasági pénzügyi válság, az elmúlt években egy erőteljesebb állami szerepvállalásra hívta fel a figyelmet, amelynek következtében a gazdasági kormányzás kérdése egyre hangsúlyosabbá vált. A gazdasági kormányzásnak kiemelt jelentősége van a mai Magyarországon, ahol a bürokratikus gazdaságirányítási rendszer felbomlása óta eltelt csaknem 25 év alatt sem sikerült tisztázni a gazdasági kormányzás intézményeinek szerepét. Az ország gazdasági teljesítménye ennek eredményeként az elmúlt másfél évtizedben messze alul maradt a várakozásoknak. „A műben a közgazdasági fejtegetések – és ez adja a mű eredetiségét – a közigazgatáshoz kötődően nyernek kifejezést, vagyis azt ismerheti meg az olvasó, hogy a közigazgatás mit tett, mit tesz, s milyen közgazdasági irányzathoz igazodóan a világ vezető államaiban, valamint Magyarországon a gazdasági élet jó irányba történő befolyásolása érdekében.” (Részlet Lőrincz Lajos akadémikus lektori véleményéből.) A könyv eredetileg a felsőoktatás számára készült, de ajánljuk azoknak is, akik szeretnék mélyebben megismerni, hogy a gazdasági kormányzás napjainkban – különösen hazánkban – milyen kihívások előtt áll. A kötet adatai: Formátum: B/5 Kötés: kartonált Megjelenés éve: 2014 Terjedelem: 320 oldal Tartalomjegyzék: Előszó 9 1. A GAZDASÁGI KÖZIGAZGATÁS DILEMMÁI 11 1.1. Mikor tekinthető egy gazdaság jól működőnek? 11 1.2. Mikor kell az államnak beavatkoznia a gazdaság működésébe? 14 1.3. Mi várható el a gazdasági közigazgatástól? 17 1.4. Hogyan irányítsa az állam a gazdasági folyamatokat? 19 2. A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS TÖRTÉNETILEG KIALAKULT MODELLJEI 25 2.1. Az ókori államok és a gazdaság 25 2.2. Gazdasági intézkedések a középkorban 29 2.2.1. A korai és a virágzó feudalizmus gazdasága 29 2.2.2. A feudális abszolutizmus gazdaságpolitikája. 30 2.3. A kapitalizmus gazdasági rendje 32 2.3.1. Az állam szerepe a liberálkapitalizmus idején 32 2.3.2. Gazdaságirányítás a fejlett kapitalizmusban 37 2.4. A kommunista gazdaságirányítási rendszer 41 2.4.1. A szovjet modell 41 2.4.2. A közép-kelet európai modellek 43 2.5. Magyarország gazdaságirányítási rendszere 44 2.5.1. A középkor 44 2.5.2. A kapitalizmus 47 2.5.3. A kommunizmus 49 3. A GAZDASÁGPOLITIKÁT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK 55 3.1. A menedzsment szemléletű gazdaságpolitika 55 3.2. Az Új Közmenedzsment hatása Európában 60 3.3. Új kihívások a gazdaságpolitika számára 63 3.3.1. Új elvárások a gazdasági kormányzással szemben 63 3.3.2. A közérdek érvényesítésének mechanizmusa 64 3.3.3. A gazdasági alkotmányosság és a gazdasági kormányzás 66 3.3.4. Az Európai Unió gazdaságpolitikája és a gazdasági kormányzás kérdései a tagállamokban 71 3.3.5. A nemzetközi szervezetek hatása a nemzetállamok gazdasági kormányzására 78 3.3.6. A globalizmus és a nemzetállamok 80 3.3.7. A régió, mint a gazdaságfejlesztés új területe 82 3.4. A magyar gazdaságpolitika 85 3.4.1. A politika és a gazdasági kormányzás kérdései 85 3.4.2. A magyar gazdasági alkotmányosság 88 3.4.3. A globalizmus Magyarországon 92 3.4.4. Viták és koncepciók a magyarországi régiókról 93 4. A GAZDASÁGI KÖZIGAZGATÁS SZEREPE A GAZDASÁGPOLITIKA KIALAKÍTÁSÁBAN 101 4.1. A költségvetési és a monetáris politika 101 4.1.1. A konjunktúraciklus 101 4.1.2. A gazdaságpolitika lehetőségei és korlátjai 102 4.1.3. A keynesi gazdaságpolitika 103 4.1.4. A költségvetési politika 104 4.1.5. A monetáris politika 105 4.1.6. A költségvetési és a monetáris politika hatékonyságának kérdései 108 4.2. A munkanélküliség kezelése 111 4.2.1. A munkanélküliség oka 111 4.2.2. A munkanélküliség mérése 112 4.2.3. A foglalkoztatás növelése 113 4.2.4. A foglalkoztatás szervezete 115 4.3. Az infláció 115 4.4. A jövedelempolitika 117 4.4.1. A jövedelempolitika szempontjai 117 4.4.2. Tulajdonból származó jövedelem 117 4.4.3. A munkajövedelem 117 4.4.4. Szociális juttatások 120 4.4.5. A vállalkozásból származó jövedelem 121 4.5. Gazdasági és monetáris unió 121 4.6. Magyarország stabilizációs politikája 124 5. A VERSENYFELÜGYELET 145 5.1. A piaci verseny jellemzői és a kormányzati beavatkozás eszközei 145 5.2. A versenyjog és a versenypolitika 148 5.2.1. Az Európai versenyjog története 148 5.2.2. Az amerikai versenyjog története 149 5.2.3. A versenyjog intézményei 150 5.2.4. Versenypolitika 154 5.3. Az állam versenykorlátozó tevékenysége 157 5.3.1. A monopóliumok kialakulása 157 5.3.2. Az árszabályozás 159 5.3.3. Állami támogatások 161 5.4. Az Európai Unió versenyjoga 163 5.4.1. A versenykorlátozások joga 163 5.4.2. Az állam versenykorlátozó tevékenységének uniós jogi szabályai 166 5.5. Versenyjog Magyarországon 170 5.5.1. Az állami monopóliumok 170 5.5.2. A magyar versenyjogi szabályozás 172 5.5.3. Versenypolitika az átmenet időszakában 176 5.5.4. Állami támogatások 180 6. A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSE 189 6.1. A közszolgáltatások szervezésének kérdései 189 6.2. A közigazgatás sajátosságai és a közszolgáltatások 192 6.3. Az infrastrukturális közszolgáltatások 194 6.3.1. A közszolgáltató üzem jogállása és irányítása 194 6.3.2. A közszolgáltatások működtetésére kötött szerződések 196 6.4. A közszolgáltatások piacosításának kérdései 198 6.4.1. Az amerikai neoliberalizmus privatizációs gyakorlata 198 6.4.2. Az európai privatizáció megoldásai 201 6.5. A közszolgáltató monopóliumok versenyjogi megítélése 203 6.6. Az Európai Unió közszolgáltatásokkal kapcsolatos politikája 206 6.7. Az infrastrukturális közszolgáltatások Magyarországon 213 6.8. Az egészségügyi szolgáltatások 223 6.8.1. Egészségügyi modellek a fejlett piacgazdaságokban 223 6.8.2. A szolidaritás és a hatékonyság kérdései a magyar egészségügyben 229 6.8.3. A gyógyszerpiac 233 7. AZ ÁLLAMI TULAJDON KEZELÉSE ÉS A KÖZPÉNZEK FELHASZNÁLÁSA 239 7.1. A közvagyon és a gazdasági hatékonyság kérdései 239 7.2. Az állami tulajdon kérdései 241 7.2.1. Az állami tulajdon története 241 7.2.2. Az állami tulajdon formái. 242 7.2.3. Az állami tulajdon története Magyarországon 244 7.2.4. A privatizáció Magyarországon az átmenet időszakában 246 7.2.5. Az állami tulajdon Magyarországon 1990-től 253 7.3. A közpénzek felhasználása 256 7.3.1. A közpénzek felhasználásának jelentősége 256 7.3.2. A közpénzek felhasználásának modelljei 257 7.3.3. Közpénzek szabályozásának története Magyarországon 259 7.4. Az üzleti elvek alkalmazhatósága a közpénzek felhasználása során 262 7.4.1. Nemzetközi tendenciák a hatékonyság érvényesítésében 262 7.4.2. Közigazgatás és üzleti elvek Magyarországon 266 7.5. Az állami korrupció 270 8. A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK SZABÁLYOZÁSA 281 8.1. A szabályozás tárgyai 282 8.2. Fogyasztóvédelem 283 8.2.1. A fogyasztóvédelem kialakulása 283 8.2.2. A fogyasztóvédelem eszközei 284 8.2.3. A fogyasztóvédelem jogintézményei 285 8.2.4. A fogyasztói igények érvényesítése 288 8.2.5. A fogyasztóvédelem uniós szabályai 289 8.3. A pénzügyi szektor felügyelete 290 8.4. Dereguláció és elektronikus ügyintézés 298 8.5. A vállalkozások adminisztratív terhei és az elektronikus ügyintézés lehetőségei 300 Irodalom 305