A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-SZEKTOR MŰKÖDÉSE ÉS SZABÁLYOZÁSA II.

Szerzők: Alföldy-Boruss Márk, Batta Gergő, Fazekas Orsolya, Gyurity Bránkó, Horváth Péter János, Kaderjákné Csermely Ágnes, Kondorosi Andrea, Légrádi Gergely, Májer Milán, Muth Dániel, Nagy Csongor István, Nemes Csaba, Németh András, Orbán Tibor, Pék Zoltán, Ringhoffer Örs, Stróbl Alajos, Szuchy Róbert, Theisz Ádám, Tóth Tamás, Tölgyessy Fanni, Vajta Mátyás, Vedres Péter Szerkesztette: Fazekas Orsolya ORAC Kiadó, 2022 Az Olvasó a 2010-ben – „A magyar villamosenergia-szektor működése és szabályozása I.” címmel – megjelent első, a magyar könyvpiacon egyedinek tekinthető, villamos energia témában született átfogó mű második, bővített és frissített kiadását tartja a kezében. A villamosenergia-szektor működésének és szabályozásának főbb sarokpontjait felölelő tizennyolc különálló fejezet elsősorban az alábbi témákkal ismerteti meg az Olvasót: az Európai Unió energiapolitikája, a villamosenergia-piac működési modellje, a villamosenergia-ellátás forrásoldala, átvitelirendszer-irányítás, kapacitásallokáció, mérlegkörmenedzsment, menetrendkezelés, elosztás, szervezett piaci és azon kívüli kereskedelem, egyetemes szolgáltatás, tárolás, megújulók, az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszere, energiahatékonyság, piacmonitoring és piacfelügyelet, az energiaközösségek, e-mobilitás és az intelligens rendszerek, valamint az intelligens fogyasztásmérőkre vonatkozó egyes adatvédelmi és adatbiztonsági kérdések, a hatóság (MEKH) jogállása, feladat- és hatáskörei, valamint a szabályozási kihívások, továbbá – a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésre tekintettel – két fejezetben a magyar távhőszektor szabályozása. A könyv nemcsak az energiaszektorban tevékenykedők, az iparág képviselői, az iparággal ismerkedők és az azt már jól ismerők érdeklődésére tarthat számot, hanem bárki örömmel forgathatja, aki a szektor működése és szabályozása iránt általában érdeklődik. Egyidejűleg jelent meg „A magyar földgázszektor működése és szabályozása II.” című könyv is. Fazekas Orsolya az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának nappali tagozatán 1999-ben jogi diplomát, 2002-ben a hollandiai Maastrichti Egyetem Jogi Karán LL.M (Master of Laws in European and Comparative Law) fokozatot, 2018-ban az Université de Montpellier-n az OECD NEA szervezésében nemzetközi nukleáris jogi diplomát (D. U. in International Nuclear Law) szerzett, posztgraduális diplomamunkáit az Európai Unió villamosenergia-szabályozásából, valamint a nukleáris károkért való felelősségből írta. 2011 és 2015 között energiajogot oktatott a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának posztgraduális energetikai szakjogász képzésén, 2018 őszétől szintén oktat a Károli Gáspár Református Egyetemen. A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért felügyelőbizottságának tagja, a „Jövő vezetői tehetségprogram” egyik mentora. Fennállásáig az Energetikai Állandó Választottbíróság választottbírája. Szerkesztője és társszerzője „A magyar villamosenergia-szektor működése és szabályozása I.”, valamint ”A magyar földgázszektor működése és szabályozása I.” című szakkönyveknek, több szakcikknek, valamint több európai uniós jogi témájú szakkönyvnek. Első tényirodalmi könyve, a „Csak vállfákat hozzatok!” 2014 áprilisában jelent meg. 2017 őszétől a Nemzetközi Nukleáris Jogi Társaság (INLA) tagja. 2022-ben elvégezte a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Nemzetközi Sportkapcsolatok és Sportdiplomácia kiegészítő képzését. A kötet adatai: Formátum: B/5 Kötés: keménytáblás Megjelenés éve: 2022 Terjedelem: 816 oldal A tartalomból: I. Az Európai Unió energiapolitikája 1. Bevezetés 2. Szabályozási csomagok 2.1. A belső energiapiac létrehozásának első szakasza, 1990 2.2. Első energiacsomag - „Első liberalizációs csomag”, 1996-1998 2.3. Második energiacsomag, - „Második liberalizációs csomag”, 2003 2.4. Harmadik energiacsomag, 2009 2.5. Negyedik energiacsomag, 2019 2.6. Konklúzió 2.7. A liberalizáció 2.8. A nagykereskedelmi árak alakulása 2.9. A kiskereskedelmi árak alakulása 2.10. A szabályozó hatóságok feladatkörei II. A villamosenergia-piac működési modellje 1. Bevezetés 2. A 2001. évi VET 2.1. A 96/92/EK Irányelv 2.2. Magyarország: kettős piaci modell 2.3. A 2003/54/EK Irányelv 2.4. A kettős piaci modell értékelése 3. A VET 3.1. A VET megalkotásának előzményei, a modelljavaslat 3.2. A versenypiaci működés 3.3. A szervezett villamosenergia-piac 3.4. Az Energetikai Állandó Választottbíróság 4. További „csomagok” implementálása 4.1. Aggregátorok 4.2. Energiaközösség 4.3. Aktív felhasználók 5. További kihívások III. A villamosenergia-ellátás forrásoldaláról, az erőművekről 1. Alapfogalmak 1.1. Meghatározások 1.2. Osztályozások 1.3. Különlegességek 2. A tapasztalatokról 2.1. A hosszabb idejű fejlődésünkről 2.2. Módosulások a közelmúltban 2.3. Legfőbb tapasztalatok 3. A jelenlegi helyzetről 3.1. Teljesítőképességek és csúcsteljesítmények 3.2. Energiatermelések, -felhasználások és -fogyasztások 3.3. Energiamérlegek 2021-ben 3.4. Az erőműlétesítés jelenlegi gondjairól 4. A várható jövőbeni fejlődésről 4.1. Változások az évtizedünkben 4.2. Változások 2040-ig 4.3. A hosszabb távú módosulások 4.4. Az európai erőműépítési bizonytalanságokról IV. Az átviteli rendszerirányító feladatai - rendszerirányítás, kapacitásallokáció, mérlegkörmenedzsment, menetrendkezelés 1. Az átviteli rendszerirányító szerepe és feladatai 1.1. Rendszerirányítás 1.2. Üzem-előkészítés 1.3. Nemzetközi együttműködések 2. Az átviteli rendszerirányító szerepe a villamosenergia-kereskedelemben 2.1. Kiegyenlítő szabályozási tartalék és kiegyenlítő szabályozási energiapiac működtetése 2.2. Szűk keresztmetszetek kezelése 2.3. Mérlegkörmenedzsment V. A villamos energia elosztása 1. Bevezetés 1.1. A villamosenergia-elosztás szabályozása 1.2. Az elosztás mint szolgáltatás és feladat 2. Az elosztó szerződései 2.1. A csatlakozás 2.2. Hálózathasználat 3. Elosztóhálózat építése, üzemeltetése, megszüntetése 3.1. Építés 3.2. Üzemeltetés 3.3. Átalakítás, áthelyezés 3.4. A biztonsági övezet szabályai 3.5. Az elosztó hálózatmegszüntetése VI. Villamosenergia-kereskedelem 1. Bevezetés 1.1. A villamos energia összetettsége és specialitásai 1.2. Történeti áttekints: piacnyitás 2. Tevékenységi körök és szereplők a villamosenergia-ellátásban 2.1. Termelés 2.2. Átvitel 2.3. Elosztás 2.4. Tárolás 2.5. Nagykereskedelem 2.6. Kiskereskedelem 2.7. Fogyasztás 3. A villamosenergia-piac működésére hatással lévő piacok és körülmények 3.1. Kereslet 3.2. Kínálat 3.3. A szén piaca 3.4. A földgáz piaca 3.5. Kvótakereskedelmi piac 3.6. Időjárás 3.7. Tényezők hatása az árfolyamra 4. A villamos energia piacai 4.1. Nagykereskedelmi piac 4.2. A kiskereskedelmi piac 4.3. A szolgáltatási piac 4.4. Határkeresztező kereskedelem 4.5. A rendszerszintű szolgáltatások piaca 4.6. A kiegyenlítő energia piaca 4.7. A jövő piacai 5. A villamosenergia-kereskedelem alapvető céljai 5.1. Kiskereskedelmi portfóliókezelés, felhasználók ellátása 5.2. Eszközalapú kereskedés 5.3. Saját számlás kereskedés 6. A villamosenergia-kereskedelemben jellemző szerződések 7. Felmerülő kockázatok 8. Összegzés VII. A villamos energia egyetemes szolgáltatás EU-jogi és magyar jogi vonatkozásai 1. Bevezetés 2. Egyetemes szolgáltatás és közszolgáltatás a versenypiacon 3. Közszolgáltatás és egyetemes szolgáltatás az uniós villamosenergia-szabályozásban 3.1. Általános érdekű szolgáltatás, általános gazdasági érdekű szolgáltatás 3.2. Mitől lesz valami egyetemes szolgáltatás? 3.3. Egyetemes szolgáltatás az uniós villamosenergia-piaci szabályozásban 3.4. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások és a versenyszabályok: az EUMSZ 106. cikke 4. Egyetemes szolgáltatás a VET-ben 5. A végső menedékes szolgáltatás 6. Konklúziók VIII. A szervezett piaci villamosenergia-kereskedelem 1. Bevezetés 1.1. A szervezett villamosenergia-piacok és energiatőzsdék szerepe és legfontosabb jellemzői 1.2. Az áramtőzsdék fajtái 2. A HUPX által működtetett magyar szervezett villamosenergia-piac 2.1. A szervezett villamosenergia-piac a magyar jogi szabályozásban 2.2. A piac-összekapcsolás 2.3. A HUPX mint kijelölt villamosenergiapiac-üzemeltető (NEMO) 2.4. A HUPX mint a magyar szervezett villamosenergia-piac engedélyese 2.5. A HUPX Piaci Szabályzat 2.6. A HUPX piaci működése 2.7. A HUPX Másnapi piacának forgalma és tagsága 2.8. Az SDAC folyamatban lévő fejlesztései 2.9. A HUPX napon belüli piaca 2.10. Piac-összekapcsolás a másnapi piacon 2.11. A HUPX Napon Belüli Piacának forgalma és tagsága 2.12. Az SIDC folyamatban lévő fejlesztései 2.13. A HUPX egyéb, jogszabályból fakadó feladatai 3. A HUDEX által működtetett magyar energiatőzsde 3.1. A HUDEX megalapításának háttere 3.2. MEKH-MNB együttműködés 3.3. A HUDEX működési modellje 3.4. A HUDEX villamosenergia-szegmense 3.5. OTC-regisztráció 3.6. A HUDEX villamosenergia-szegmens és a villamos energia OTC-regisztrációs szolgáltatásához kapcsolódó eredmények 4. Összegzés IX. A villamosenergia-tárolás 1. Bevezetés 2. A villamosenergia-tárolás története, elterjedtsége 3. EU-szabályozás 3.1. Kezdetek 3.2. A szabályozás fókuszában 3.3. Az akkumulátorokkal kapcsolatos uniós kezdeményezések 3.4. Szakmai szervezetek 4. Magyar szabályozás 5. A tárolók fajtái 5.1. P2G (power-to-gas) tárolás 5.2. Betontömbös és lendkerekes energiatároló 5.3. Az elosztó hálózat mint tároló 5.4. Az akkumulátorok és főbb tulajdonságaik 6. Akkumulátoros tárolók 6.1. Felhasználási módok 6.2. A tárolók elterjedésének korlátai 6.3. A soroksári akkumulátoros energiatároló X. A megújuló energiaforrást hasznosító erőművek és az általuk termelt zöldáram szabályozása 1. Bevezetés 2. Zölderőművi áramtermelés legfontosabb ismérvei, aktuális helyzete és kilátásai 2.1. Zölderőművek forgalmi meghatározása és technológiái 2.2. A zölderőművek szerepe a hazai energiamixben 2.3. A zölderőművek jövőképe 2.4. A zölderőművek költségviszonyai, a piacérettség kérdései, a zölderőművek elterjedésére gyakorolt hatások 2.5. A zölderőművek (naperőművek) villamosenergia-rendszerre gyakorolt hatásai 3. Megújuló energia alapú villamosenergia-termelés támogatási rendszere 3.1. Megújuló energiákra adott támogatások uniós definíciója és szabályozása 3.2. Megújuló alapú villamosenergia-támogatások hazánkban 4. Zölderőművek villamosenergia-rendszerbe történő integrációjának 5. Származási garanciák rendszere 6. Összegzés XI. Az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszere 1. Bevezetés 2. Az EU ETS főbb szakpolitikai elemei 3. Az ETS Operatív elemei 4. Kitekintő XII. Energiahatékonyság 1. Bevezetés 2. Az „első az energiahatékonyság (EE1st)” elv 3. Az európai uniós energiahatékonysági célok és kötelezettségek hazai implementációja 4. Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer 5. A hazai ipari energiahatékonysági potenciál 6. Az energiahatékonyság mitigációs jelentősége az EU-s tervek tükrében 7. Az energiahatékonyság jelentősége XIII. Piacmonitoring és piacfelügyelet a villamosenergia-piacokon 1. Az energiapiaci piacmonitoring és piacfelügyelet feladata, megkülönböztetése 2. A piacmonitoring tevékenység bemutatása 3. Piacmonitoring a MEKH gyakorlatában 4. A piacfelügyelet szabályozási kerete XIV. Az energiaközösségek, az e-mobilitás és az intelligens rendszerek, az intelligens fogyasztásmérőkre vonatkozó egyes adatvédelmi és adatbiztonsági kérdések 1. Energiaközösségek 2. Az e-mobilitás és az intelligens rendszerek 3. Az intelligens fogyasztásmérőkre vonatkozó egyes adatvédelmi és adatbiztosági kérdések áttekintése XV. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jogállása, feladat- és hatáskörei az európai uniós jog tükrében 1. Bevezetés 2. Jogállás a magyar szabályozás szerint 3. A függetlenség követelménye - uniós jogi előírások a szabályozó hatóság jogállására és a magyar megfelelés 4. Hatáskörök 5. Fontosabb feladatkörök a villamos energia ágazatban XVI. Szabályozási kihívások a villamosenergia-piacon - a szabályozó hatóság szemszögéből vizsgálva 1. Bevezetés 2. A szabályozási kihívások kezelésének keretrendszere, szabályozási módszertan 3. Szabályozási kihívások azonosítása és dinamikus szabályozói gondolkodás a villamosnergia-piacon XVII. Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés, távhő-szabályozás 1. Bevezetés, rövid távhőtörténet 2. A távhőrendszerek tartamdiagramja, jellemző struktúrája 3. Kapcsolt energiatermelés 4. A 2011-ben bevezetett távhő-árszabályozási és -támogatási rendszer 5. A távhőszektor és a kapcsolt energiatermelés jogi környezete az Európai Unióban XVIII. A magyar távhőszektor jogi szabályozása 1. Bevezetés 2. A jelenleg hatályos szabályrendszer főbb pillérei