A JÖVEDELEM- ÉS VAGYONI TÍPUSÚ ADÓK

A jövedelem- és vagyoni típusú adók áttekintése az egyetemi szintű pénzügyi jogi oktatás igényei szerint A kézirat lezárva: 2022. január 20. Szerkesztette: Dr. Halász Zsolt PhD Szerzők: Dr. Békés Balázs LL. M., PhD, Dr. Halász Zsolt PhD, Dr. Szabó Ildikó, Dr. Varga Erzsébet Wolters Kluwer Kiadó, 2022 Az Olvasó jelen kötettel egy pénzügyi jogi egyetemi tankönyvsorozat harmadik kötetét tartja a kezében, amely bemutatja a jövedelem és vagyonadóztatás hazai rendszerét a társasági adó, a személyi jövedelemadó, a kisvállalkozások adói, a társadalombiztosítási befizetések, a vagyont terhelő adó és illetékek tekintetében, továbbá kitér a vonatkozó nemzetközi adózási kérdésekre és a kapcsolódó EU-szabályozás áttekintésére is. A kötet szerzői a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Pénzügyi Jogi Tanszékének oktatói, akik immár két évtizedes tapasztalatot gyűjtöttek össze a pénzügyi jog oktatása terén, és elérkezettnek látták az időt, hogy oktatási és gyakorlati tapasztalataiknak legjobban megfelelő, és egyúttal hallgatóik felkészülését legjobban segítő tankönyvsorozatot indítsanak útjára. A pénzügyi jog oktatása során általános tapasztalat, hogy a téma terjedelme, összetettsége és részletessége különleges megközelítést tesz szükségessé. E különleges megközelítés azt jelenti, hogy nem célszerű az egyes témakörök minden egyes részelemét beemelni a tananyagba. Az oktatás célja sokkal inkább az, hogy a pénzügyi jog keretében oktatott három nagy témakör – az adójog, a költségvetési jog és a pénzügyi és befektetési szabályozás – alapvető elemei, fogalmai és belső rendszertani összefüggései kerüljenek a fókuszpontba, és ezáltal a hallgatók megismerjék azon szabályozási struktúrák működését, amelynek részleteiben gyakorlati munkájuk során már ők is kellő biztonsággal el tudnak igazodni. Jelen kötet célja ennek megfelelően a jövedelem és vagyonadózás rendszerének, alapfogalmainak, uniós, nemzetközi és hazai szabályozási összefüggéseinek áttekintése a jogtudományi egyetemi szintű pénzügyi jogi oktatás igényei szerint. Ennek megfelelően a szerzőknek nem célja a szabályozás minden egyes részelemének bemutatása, hanem egy alapos fogalomtisztázó és átfogó rendszertani elemző módszert követve a tárgyalt témakörök egyes elemeinek működését és belső összefüggéseit szeretnék megismertetni az olvasókkal. A kötet elsődlegesen egyetemi oktatási felhasználási céllal készült, amelyben a szerzők a hazai szabályozás bemutatása mellett hangsúlyosan kitértek a téma szempontjából különösen fontos nemzetközi adózási és európai uniós szabályozási elemekre is. A kötet azok számára is hasznos szakkönyvként forgatható, akik egyetemi tanulmányaik befejezését követően is adójoggal kívánnak foglalkozni, akár adóhatósági, akár más jogalkalmazói területen. A kötet adatai: Formátum: B/5 Kötés: puhatáblás Megjelenés éve: 2022 Terjedelem: 331 oldal A tartalomból: Előszó 1. A számviteli szabályozás alapjai 1.1. A számviteli szabályozás forrásai 1.2. A számviteli törvény célja 1.3. A számviteli törvény hatálya és néhány alapfogalma 1.4. A számviteli politika 1.5. A számviteli törvény alapelvei 1.6. Számviteli kötelezettségek 1.7. A beszámoló 1.8. A mérleg szerkezete 1.9. Az eredménykimutatás szerkezete 2. Társasági adó 2.1. Bevezetés 2.2. A társasági adó alanya 2.3. A társasági adókötelezettség 2.4. A társasági adóalap megállapítása 2.5. Nemzetközi kezdeményezések az adóelkerülés visszaszorítására 2.6. Az adóalap-módosítások különleges szabályai 2.7. Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása 2.8. Az adó megállapítása 2.9. A fizetendő adó 2.10. A kettős adózás elkerülése 2.11. A társasági adó bevallása 3. A személyi jövedelemadó 3.1. Általában a személyi jövedelemadóról 3.2. Az összevont adóalap 3.3. A külön adózó jövedelmek 3.4. Adóeljárási szabályok a személyi jövedelemadó tekintetében 4. Társadalombiztosítási ellátások fedezete 4.1. A társadalombiztosítás rendszeréről általában 4.2. A társadalombiztosítási járulék 4.3. Egészségügyi szolgáltatási járulék 4.4. Nyugdíjjárulék 4.5. Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra 4.6. A társadalombiztosítási járulék befizetések elszámolása 4.7. Szociális hozzájárulási adó 5. Kisvállalkozások adózása 5.1. Bevezetés 5.2. A kisadózós vállalkozások tételes adója 5.3. A kisvállalati adó 6. A vagyon típusú adók és az illeték 6.1. A vagyon adóztatásának általános kérdései 6.2. A vagyonadóztatás alkotmányos feltételei 6.3. Az ingatlanvagyon adóztatása 6.4. A gépjármű adóztatása 6.5. Az illetékekről általában 6.6. A vagyonszerzést terhelő illetékek 6.7. Eljárási illetékek 6.8. Személyes illetékmentességek 6.9. Az illeték megállapítása és az illetékfizetés módja 7. Nemzetközi adójog 7.1. Bevezetés 7.2. A nemzetközi adózás alapkérdései 7.3. Az OECD Modellegyezmény 7.4. A telephely 7.5. Kapcsolt vállalkozások 7.6. Az adóztatási jog megosztásának szabályai 7.7. A kettős adóztatás elkerülésének módszerei 7.8. A diszkrimináció tilalma 7.9. Kölcsönös egyeztető eljárás 7.10. Információcsere 7.11. Behajtási engedély 7.12. Az egyezmények módosítása és a multilaterális instrumentum 7.13. A magyar belső jog szabályai 8. Nemzetközi és uniós adópolitika 8.1. Bevezetés 8.2. Nemzetközi adópolitika az adókijátszás és az adókikerülés ellen 8.3. Az Európai Unió adópolitikájának főbb elemei 8.4. Összegzés 9. Közvetlen adók szabályozása az Európai Unióban 9.1. Bevezetés 9.2. Az európai adójog fogalma 9.3. Irányelvek a társasági adózás területén 10. A nemzetközi adóügyi információcsere 10.1. A nemzetközi adóügyi információcsere jelentősége 10.2. A nemzetközi adóügyi információcsere formái 10.3. Történeti kitekintés 10.4. Nemzetközi adóügyi információcsere a kettős adóztatási egyezmények alapján 10.5. Az automatikus adóügyi információcsere és annak eszközei 10.6. Az információcserével érintett adatok felhasználása 11. Az adójog és az állami támogatások kapcsolata (az EU-ban) 11.1. Bevezetés 11.2. Az állami támogatás fogalma és feltételei 11.3. Ügyek a Bizottság, a Törvényszék és a Bíróság előtt