AZ ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM

A kereskedelem digitalizációjának alapvetései A kézirat lezárva: 2020. november 30. Szerző: dr. Strihó Krisztina Lektorok: dr. Barta Judit, dr. Gombos Katalin Wolters Kluwer Kiadó, 2020 Az utóbbi két-három évtizedben komoly súlyponteltolódás figyelhető meg a kereskedelmi folyamatokban az elektronikus módszerek alkalmazásának irányába. Az internet lehetőséget biztosít arra, hogy különböző volumenű és tárgyú gazdasági ügyletet, tranzakciót bonyolítsunk le viszonylag rövid idő alatt, egyidejűleg akár több résztvevővel, akár az otthonunkban ülve. A hagyományos üzletkötéssel szemben, amelynek során a személyes kontaktus igen nagy szerepet játszik, az új formációnál esetleg nem is azonos nyelvet beszélnek a jogviszony alanyai. A jogügylet szereplői anélkül, hogy egyszer is találkoznának, akár képviselőik útján, úgy kötnek szerződést, hogy esetleg különböző kultúrában, jogi környezetben élnek, tevékenykednek. Komoly jogalkotói feladat ered abból a körülményből, hogy a technológia-technikai háttér sokkal nagyobb lendülettel fejlődik, mint ahogy azt a jogalkotási mechanizmus követni tudná. A határtalanság tehát nemcsak földrajzilag jelenik meg, hanem az elektronikus nyilatkozattételhez szükséges eszközök, módszerek vonatkozásában is. Az említett körülmény okán a társadalomnak és azon belül a jogásztársadalomnak is folyamatos készültségben kell lennie. Ez utóbbihoz nyújt támogatást kiadványunk, melyet főként vállalati jogtanácsosoknak, ügyvédeknek, ügyvédjelölteknek, joghallgatóknak és egyetemi oktatóknak ajánlunk. A globalizációs folyamat és a hatására kialakuló új típusú helyzetek átszövik életünk, társadalmi- és gazdasági viszonyaink szinte minden szegmensét. A robbanásszerű technikai és technológiai fejlődés következtében, a különböző elektronikus kommunikációs eszközök, berendezések megjelenésével, dinamikus korszerűsítésével a digitális környezet megjelenik valamennyi területen, lehetőség nyílik például az elektronikus nyilatkozattételre,az online szerződéskötésre, vagy az online ügyintézésre. Az internet, mint az információ alapú társadalmak globális világhálózata alapjaiban változtatta meg az életviszonyokat, hatását nemzetek feletti jelenségként fejti ki, hiszen az internetes kapcsolatnak köszönhetően a határon átnyúló jogviszonyok térnyerése figyelhető meg. A szerző bemutatja az Európai Unió kereskedelempolitikáját, hangsúlyozva, hogy az Európai Unió a társadalmi és gazdasági fenntarthatóság jegyében a tisztességes kereskedelmi gyakorlat kialakítása és fenntartása mellett teszi le a voksát, az európai uniós termelők védelmén túl a szabadkereskedelemnek is utat engedve. A kereskedelempolitikai alapvetéseket követően ismertetésre kerül a belső piac kialakulása és működésének fő elvei, azzal, hogy a belső piacot meghatározó négy alapszabadság közül elsősorban az áruk és a szolgáltatások szabad mozgása bír relevanciával az elektronikus kereskedelemmel összefüggésben. Áttekintésre kerül a digitális környezet és a digitális piac fogalma, főbb elvei, továbbá az irányadó stratégia. Kiemelésre kerül, hogy az Európai Unió gazdaságnak és társadalmának a digitalizálódásának mértékét valamennyi tagállamra kiterjedően a „DESI-index (Digital Economy and Society Index)” mutatja meg. „Az elektronikus kereskedelem jogi környezete” című pontban az olvasó betekintést kap a jogalkotást meghatározó speciális szabályozási elvekbe, az irányadó európai uniós és a hazai rendelkezésekbe. A szerző elhelyezi az elektronikus kereskedelmi szerződést a jogrendszerben, részletezve a jogviszony és a szerződéskötés specifikumait. Különös figyelmet fordít a monográfia a fogyasztóvédelmi vonatkozású kérdésekre, mivel a harmadik generációs emberi jogokkal együtt ez a jogterület is előtérbe került. A digitalizációval érintett területek vonatkozásában ismertetésre kerül, hogy a jogalkotó milyen módon igyekszik kompenzálni a fogyasztó esetleges hátrányát, milyen igényérvényesítési lehetőségek vannak a vélt/valós jogsérelmek orvoslására. Végezetül a szerző számba veszi az elektronikus kereskedelmi szerződés lehetséges előnyeit és buktatóit, továbbá megjelöli azon kihívásokat, amelyekkel számolnunk kell jogalkalmazói és jogalkotói vonalon egyaránt. A kötet adatai: Formátum: Fr/5 Kötés: puhatáblás Megjelenés éve: 2020 Terjedelem: 205 oldal A tartalomból: 1. Bevezetés 2. Az Európai Unió kereskedelempolitikája 2.1. Kereskedelmi jog és kereskedelempolitika általánosságban 2.2. Az uniós kereskedelempolitika 3. A belső piac létrejötte, működésének sajátosságai 3.1. A belső piac fogalma, kialakulása 3.2. A belső piac és az elektronikus kereskedelem 4. A digitális környezet - a digitális piac 4.1. A digitális környezet - információs társadalom 4.2. Az elektronikus kommunikáció alanyai - az elektronikus kereskedelem 4.3. A digitális egységes piac 5. Az elektronikus kereskedelem jogi környezete 5.1. A szabályozást meghatározó jogalkotási elvek 5.2. Az online kereskedelem európai uniós jogi szabályozása 5.3. Az online kereskedelem hazai vonatkozásai 6. Fogyasztóvédelmi kérdések 6.1. Sajátos többletjogosultságok a fogyasztó oldalán 6.2. A fogyasztói szerződés megkötésére vonatkozó speciális előírások 6.3. Fogyasztói igényérvényesítés 7. Pro és kontra, avagy a kereskedelempolitika XXI. századi kihívásai 7.1. Előny a tudatos „szereplőknél” 7.2. Az elektronikus kereskedelem buktatói 7.3. A kereskedelempolitika XXI. századi kihívásai 8. Záró gondolatok