A KÖNYVEK GENERÁLISA

Szerző: Tóth Gyula Savaria University Press, 2022 A szerző 1958-tól foglalkozik a könyvtáros Szabó Ervin munkásságával. Katsányi Sándor javaslatára három éve úgy gondolta, hogy Litván György monográfiája (A szocializmus moralistája) után itt az ideje, hogy újragondoljuk a könyvtáros Szabó Ervin tevékenységét is. Szabó Ervin egész életében főfoglalkozású könyvtáros volt, azzal kereste kenyerét. Igaztalan, ha ezt háttérbe szorítjuk. Újraolvasta Szabó Ervin könyvtárosi írásait és a róla szóló irodalmat, s ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy könyvtárosi gondolkodását és törekvéseit nem lehet marxista és mozgalmi tevékenységéből levezetni, mert Szabó Ervin kezdettől angolszász példákat követett, és bár kortársai is ismerték azt, ő volt az, aki a fővárosban – sok értetlenséggel körülvéve és korlátozva – megteremtette Magyarország első nyilvános közkönyvtárát, a korszak legkorszerűbb intézményét. Az elmúlt fél évszázad úgy tartotta, hogy legfőbb érdeme a róla elnevezett Fővárosi Könyvtár. A szerző kimutatja, hogy első önálló munkájaként 1900 és 1904 között a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara könyvtárát az első hazai korszerű könyvtárrá fejlesztette, és így vált méltóvá a főváros meghívására. Részletesen bemutatja a kötet a német Walter Hofmann-nal kialakult barátságát akire azért figyelt fel Szabó Ervin, mert Hofmann szintén angolszász orientációját erős pedagógiai meggondolásokkal egészítette ki, így az akkori felfogással szemben mindketten az embert tették a könyvtári gondolkodás középpontjába. Mint történelmi materialista szociológus lerakta a hazai olvasási ismeretek alapját. Szabó Ervin újfajta könyvtárosképzésre vállalkozott, iskolát alapított, tanítványai pedig 1945 után bemutatták és folytatták törekvéseit. Az írás azt sugallja, hogy a mai könyvtárosnemzedék is tanulhat gondolkodásából és példájából, s nem szabad hagynunk emlékét elmerülni, miként szülőfalujával, Szlanicával történt. A kötet adatai: Formátum: 170 x 240 x 18 mm Kötés: keménykötés Megjelenés éve: 2022 Terjedelem: 342 oldal Tartalomjegyzék: TARTALOMJEGYZÉK Rövidítések 8 1. Előszó 9 2. Szabó Ervin (nép)könyvtári környezete 18 3. A könyvtáros Szabó Ervin változó megítélése 40 4. 1899–1904 65 A pályakezdés 65 A kamarai könyvtáros 69 …és bibliográfus 79 5. 1904-1910 85 A főváros (szak)könyvtárosa 85 Szabó Ervin a pécsi szabadtanítási kongresszuson 98 Szabó Ervin útja az Emlékiratig 118 6. 1910–1914 133 A két emlékirat 133 A szakértekezlet 157 Vita a Magyar Könyvszemlében 160 Szabó Ervin lépései, kezdeményezései a tudományos központért, könyvtárpalotáért 170 A fiókhálózat kiépítése 187 Szabó Ervinnek más véleménye volt az ifjúság könyvtári ellátásáról is 208 …és mi történt eközben országosan? 223 7. 1914–1918 230 8. Szabó Ervin és Walter Hofmann 235 9. Két irányzat képviselői: Szabó Ervin és Gulyás Pál 252 10. „Ő tudta a használóról […], amit a kor könyvtárosa egyáltalán nem tudhatott” 265 11. Szabó Ervin, az iskolateremtő nevelő 279 12. És könyvtárára hagyta magángyűjteményét 296 13. Zárszó 303 Felhasznált irodalom 306 Képek és dokumentumok Szabó Ervin életéből 319